Az utóbbi két évben megfordult a trend, a mezőgazdaság végre jó
irányba halad. Bizonyság erre, hogy míg 2003-ben 7 milliárd forint
volt az agráriumban ténykedő cégek vesztesége, addig 2004-ben már 19
milliárd forint volt a nyereség, amely 2005-re 60 milliárd forintra
nőtt - mondta a szakminiszter.
    Közlése szerint a kívánatos az lenne, ha az eredmény 110-120
milliárd forintra duzzadna, mert akkor már önfinanszírozóvá válna az
ágazat, amely így lényegében saját maga termelné ki az európai uniós
pályázati támogatások maradéktalan elnyeréséhez szükséges önrészt.
    Gráf József elmondta: az idén a gazdák jövedelem-kiegészítésként
- amelyet sok helyütt helytelenül támogatásként emlegetnek - 400,3
milliárd forintot kapnak, ugyanakkor ez még mindig kevesebb, mint a
régi uniós országokban.
    A szakminiszter örvendetesnek nevezte azt is, hogy a magyar
mezőgazdaság és az élelmiszeripar évek óta többet exportál, mint
importál.
    Megemlítette, hogy 2004-ben mintegy 1 milliárd euró pozitív
szaldóval zárt az ágazat, és bár az elmúlt év első felében az import
nagyobb mértékben nőtt az exportnál, de az év végére kiegyenlítődött
az arány. Pontos számot ugyanakkor még nem tudott mondani.
    Gráf József szerint mára sikerült a külföldről beáramló
"élelmiszer-szeméttől", a lejárt szavatosságú, emberi fogyasztásra
alkalmatlan élelmiszerektől megtisztítani a hazai piacot.
    Egy kicsit sikerült megváltoztatni a lakosság szemléletét is,
míg évekkel ezelőtt 10 vásárlóból egy kérdezte meg egy termékről,
hogy hazai-e, ma már 6-an kérdezik meg, és egyre többen vásárolnak
magyar árut - tette hozzá. Megjegyezte: míg a magyar termékek
esetében a legelső fázistól a kereskedelembe kerülésig mindent tud
ellenőrizni a hatóság, addig az import árut csak a logisztikai
központokban és a boltokban tudják megvizsgálni.
    "A hazai élelmiszer egészségesebb, megbízhatóbb, és nyugodtan
mondhatom, jobb is" - szögezte le a miniszter.
    Gráf József a jövő terveiről szólva elengedhetetlennek ítélte,
hogy az agráriumban változzon meg a növénytermesztés és az
állattartás jelenlegi részaránya.
    Ismertetése szerint Jelenleg 60 százalékot képvisel a
növénytermesztés, 40 százalékot az állattenyésztés, ez rossz és
előnytelen szerkezet, a fordítottja lenne a kívánatos. A helyzet
akkor lenne optimális, ha néhány éven belül a termelésből
egyharmadot tenne ki a növénytermesztés, és kétharmadot az
állattenyésztés - mondta Gráf József.

Forrás: MTI