Dizájnfikció a méhészetek után
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Innovációs Központjának kutatója, Herrmann Markus mesélte el a qubit.hu portálnak, hogy az egyetem hallgatói a "spekulatív dizájn" és a "dizájnfikció" eszközeit használva hogyan vázolták fel a lehetséges jövőképeket 2050 Magyarországáról. A "Fikciós Tervezés: Net Zero/Max Profit" kurzuson elkészült projektek egyike Kiss Botond Levente Méhészetek után című munkája volt, amely a "spekulatív dizájn" kategóriában elnyerte a Core77 Design Awards diák-díját.
A munka az alföldi Átány falu, a mai naphoz képest három évtizeddel későbbi viszonyait ábrázolja, ahol a tökéletesen elsivatagosodott ökoszisztémában az emberi tevékenység miatt ellehetetlenülnek a háziméhek, de a Myrmecocystus nemzetséghez tartozó mézhangyák számára kedvező körülmények jönnek létre.
A koncepció szerint egy szakmájából kiábrándult formatervező a hangyák tenyésztésével foglalkozik, amelyből a környezetbarát méztermelésre összpontosítva nyereséget realizál.
A munka az alföldi Átány falu, a mai naphoz képest három évtizeddel későbbi viszonyait ábrázolja, ahol a tökéletesen elsivatagosodott ökoszisztémában az emberi tevékenység miatt ellehetetlenülnek a háziméhek. Kép: Pexels
Sokat kutatott falu
Átány község Heves megye Hevesi járásában található. A település neve a világ néprajzában jól ismert, köszönhetően a Fél Edit által kezdeményezett, és világszerte ismertté vált kutatási programnak, amelynek keretében Hofer Tamással közösen az 1970-es évek végéig módszeresen kutatták a falu társadalmi viszonyait, az ott élők életmódját, szokásait a napirendtől az öltözködésen, a munkán, a jeles ünnepeken keresztül egészen a temetkezési szokásokig. A kutatás eredményeit a Néprajzi Múzeum mutatta be 2009 őszén az „Egy falu az országban – Átány” című kiállításán. A kutatás eredményeit több, idegen nyelveken is megjelent közös művük is ismerteti. Magyarország mezőgazdaságának elképzelt 2050-es jövőképében a Myrmecocystus nemzetséghez tartozó
Mézhangyák speciális élő éléskamraként szőlőszem nagyságúra duzzadt potrohukban mézszerű cukros váladékot gyűjtenek, termelnek és tárolnak. A kolóniában lévő egyéb egyedek ebből a cukros váladékból táplálkoznak.
Kiss Botond Levente formatervező koncepciója szerint a méztermelés környezetbarát, nyereségrealizáló tevékenység lesz az elsivatagosodott tájban tengődő Átányban. A kurzuson elkészült projektek célja egyébiránt azoknak a lehetséges jövőképeknek a feltárása volt, amelyek a kitűzött karbonsemlegesség célévében érzékletesen bemutatják Magyarország drasztikus átalakulását. A kurzus résztvevői a disztópikus pesszimizmus helyett a megoldásokra koncentráltak, és egyedi fejlesztéseket dolgoztak ki. A hallgatók feladata nem csak a formatervezési szempontból értelmezhető tárgyak vagy tárgykollekciók megalkotása volt, hanem az ötleteik ökológiai, gazdasági és szociokulturális vetületeit is részletesen ki kellett dolgozniuk. A kurzus eredményeit az őszi Budapest Design Héten a nagyközönség is megtekinthette.
A kurzus résztvevői a disztópikus pesszimizmus helyett a megoldásokra koncentráltak, és egyedi fejlesztéseket dolgoztak ki. Kép: Pexels
Slágertéma: a kevesebb energia több
Gergely Ambrus és Szabó Zsolt formatervezők, a karbonsemlegesség eléréséhez a lakossági energiafelhasználás minimalizálását javasolták. Az általuk elképzelt jövőben a kormányzat meghatározta az egy háztartás által felhasználható energiamennyiséget (khm...). Gergely és Szabó úgy gondolják, hogy az Energia Alapjövedelmet meghaladó energiamennyiséget mindenkinek magának kell majd megtermelnie. A Microgy nevű tech-márka eképpen olyan testékszereket dob a jövő piacára, melyek az irodai dolgozók alapjövedelmen túli energiaigényeinek kielégítésére szolgálnak. A testékszerek az ülőmunkát végzők apró, tudatalatti mozgásait gyűjtik össze és tárolják el. A megtermelt kiegészítő energia segítségével az emberek ismét újra teret adhatnak az élet apró örömeinek.
Ökológiai pusztaság
Nagy Iza fotográfus szerint 2050-re a magyarországi döntéshozók is ráébrednek, hogy az emberiség alig egy évszázad alatt tönkretette a jól működő ökológiai rendszereket. Az ilyen helyzetek miatt létrehoznak majd olyan rezervátumokat, ahol
Nagyobb területeket évszázadokra elzárnak az emberek elől, hogy azok háborítatlanul regenerálódhassanak, így a Velencei-tó is az egyik ilyen védett zóna helyszínévé válik.
A Velentisz koncepció szerint a rezervátumokban online, személyre szabott, szintetikus élőlények segítségével követhetjük végig a visszavadulás folyamatát. A befogadók nem léphetnek be a területre, így az élőlények segítségével streamelik a befogadónak a természet folyamatait. A szintetikus élőlények segítségével az érzékelés kiterjesztésével tájékoztatni és érzékenyíteni lehet a nézőt a természet folyamatairól.
Nagyobb területeket évszázadokra elzárnak az emberek elől, hogy azok háborítatlanul regenerálódhassanak, így a Velencei-tó is az egyik ilyen védett zóna helyszínévé válik. Kép: Wikimedia
Jesszus: szőlő utáni világ??
2050-re a kivi lesz az egyik meghatározó gyümölcs Magyarországon Elek Bálint és Nagy Fanny elképzelései szerint. A kivi hasonlóan a szőlőhöz alkalmas alkoholos ital előállítására, így a szőlőtermesztés és borkészítés hagyományait sem kell veszni hagyni. A fantázia szerint Bálint és Fanny összeáll a Kunsági Kivészetben, hogy tovább éltesse és ápolja a múlt szüreti hagyományait a megváltozott világban.
A 2050-es szüreti program vendégei egy időutazás során nyerhetnek beavatást a "puttonyos, taposós, éneklős" szüretek hagyományába.
A szüreti hagyományok ápolása kiterjed a közös szüreti étkezésre is. A vendégek a népművészeti tárgyakat mint igényes kézműves szuveníreket vásárolhatják már meg csupán.
(Forrás: Qubit)