Mindezt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke jelentette be abból az alkalomból, hogy a szervezet április 13-án beadta pályázatát a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében megvalósítható jégeső-elhárító rendszer kiépítésére. A beruházást a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítette. A sajtótájékoztatón ott volt az Agroinform.hu is.

Ősszel kezdődnek a munkálatok

Mint Győrffy Balázs kiemelte: az elmúlt 35 évben az összes biztosított mezőgazdasági káresemény 20 százalékát jégverés okozta. Mivel az időjárás egyre szélsőségesebbé válik, arra számíthatunk, hogy egyre gyakoribbá és erősebbé válik, gondoljunk csak a tavaly tavaszi heves jégesőkre, amelyek óriási károkkal jártak: 50 ezer hektáron pusztított – ismertette az adatokat. Magyarország területének ma még csak egyharmadát védi jégelhárító rendszer, amelyet Baranya, Somogy és Tolna megyékben a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) működtet.

Győrffy Balázs: a beruházást a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítette – fotó: Agroinform.hu

A NAK ezért állt élére azoknak a gazdálkodói és kormányzati törekvéseknek, amelyek országos hatókörű jégkár-mérséklő rendszer kialakítását szorgalmazták. Projektcsapata már elkészítette azt a koncepciót, amely alapján az országos jégkár-mérséklő rendszer 2018. május elsejéig kiépíthető lesz. A kamara jelenleg saját kockázatra közbeszerzési eljárásokat ír ki, a munkálatok ősszel kezdődnek.

A gazdáknak nem jelent többletköltséget

A beruházást alapvetően a VP-s pályázaton elnyerhető 1,8 milliárd forintból tervezik finanszírozni. A további, nem beruházási jellegű költségeket a kamara biztosítja saját forrásból. Az évi 1,5 milliárd forintot kitevő működési költséget pedig zömében az agrár-kárenyhítési alap állná, így a gazdáknak nem jelent többletköltséget – hangsúlyozta.

A rendszer üzemeltetője a Földművelésügyi Minisztériummal (FM) megkötendő működtetési szerződés alapján a NAK lesz. Négy régiót alakítanak ki, ezek határvonalát logisztikai számítások határozták meg, nem illeszkednek megyehatárokhoz. Az észak-dunántúlinak, a közép- és a kelet-magyarországinak közös, 100 százalékban NAK-tulajdonú szervezet lesz az üzemeltetője. A dél-dunántúli régiónak pedig a NEFELA. A kamara mindkettővel szerződést köt majd.

Talajgenerátor a kisasztalon. Alkalmazásának legfőbb előnye, hogy a vihar előtti hirtelen feláramló meleg levegőt használja ki a reagens anyag „szállítására” – fotó: Agroinform.hu

A rendszerben összesen 984 talajgenerátor működik majd. Ebből 141 már üzemel a NEFELA jelenlegi területén. A 843 új gépből 200 lesz automatikus működésű, ezeket elsősorban olyan helyekre telepítik, ahol nem tudnak kezelőt szerződtetni.

A meteorológia előrejelzési szolgáltatást az OMSZ- től szeretnék igénybe venni. A jégeső előtt 2-3 órával kell riasztást adni a rendszer beindításához – tette hozzá Győrffy Balázs.

Hogyan működik a jégeső-elhárítás?

Az összes jégeső-elhárítási módszer alapja ugyanaz: reagens anyagot (ezüst-jodid) juttatni a felső légrétegekbe, ezzel befolyásolva a jégképződést. A cél a jégszemek méretének csökkentése. Ez úgy történik, hogy az ezüst-jodid a jégkristály szerkezetéhez nagyon hasonló mikron méretű molekulái kristályosodva magukhoz vonzzák a vízrészecskéket, így a vízpárából sok apró jégszem keletkezik, ezáltal megakadályozzák a nagyobb jégdarabok kialakulását. Az apróbb jégszemek pedig ráadásul lassabban esnek le, tehát hosszabb időt tölthetnek a pozitív hőmérsékleti tartományban, így olvadással is csökkenhet a méretük.

Szerencsés esetben esőcseppekként érik el a talajt, de legalább is jóval kisebb és lazább szerkezetű jégszemekként hullanak le, így az általuk okozott kár is jóval kisebb lesz. A jégkárcsökkentés tehát azon az elven működik, hogy rengeteg mesterséges apró „jégmagot“ hozunk létre a reagenssel. Már csak az a kérdés, hogyan lehet a légtérbe juttatni. Jelenleg három módszert használnak sikeresen a jégesők elhárítására: a talajgenerátorost, a rakétást és a repülőgépest.

A jégeső előtt 2-3 órával kell riasztást adni a rendszer beindításához – fotó: Agroinform.hu

A most kiépítendő talajgenerátoros jégeső-elhárítás során a talajfelszínen működő gépekkel ezüst-jodid kristályokat gyártanak, ezeket juttatják nagy koncentrációban a jégszemek kialakulását megelőzően a zivatarfelhőkbe. Így több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de méretük kisebb lesz, lassabban esnek lefelé, hosszabb időt tölthetnek a pozitív hőmérsékleti tartományban, az olvadás nyomán pedig tovább csökken a méretük.