Zsinórban három éve nincs elég csapadék hazánkban és ez a halastavak vízellátásán is meglátszik – fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnökségi tagja, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója a lapnak elmondta, ezek a rendszerek évekkel ezelőtt a téli, tavaszi csapadékot, illetve belvizeket fogták fel, viszont mára nagy részük vízhiánnyal küzd. Tavasszal az ivadékok kihelyezésekor alig van víz a tározókban így a 60-80 centiméteres vízből a vízimadarak könnyedén kikapkodják a halakat, ráadásul a sekély vízben nem fejlődik elég plankton, ezért a táplálékhiány miatt nagyok a termelők veszteségei.
A szakember hozzátette, korábban főleg a téli csapadék a fagyott talajon lefolyt a tavakba, s így volt elég víz tavasszal. Ez mára megváltozott, ha nagy a szárazság még a májusi esők sem képesek javítani a helyzeten.
A halágazat a magyar agráriumon belül csak a támogatások töredékéhez jut, amelynek oka, hogy az uniós halászati alapban nincs külön erőforrás elkülönítve az édesvízi haltermelésre. Az ágazat szereplői azt remélik a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban ez változik – számolt be a népszava.
Az ágazatnak külső segítségre van szüksége – fotó: Pixabay
A turizmus összeomlása, és a drasztikus keresletcsökkenés komoly csapást mért éppen azokra a halgazdaságokra, amelyek több lábon álltak. A halastavak mellett halfeldolgozó üzemet és vendéglátó helyet is kialakítottak. Több száz tonna hal várja, hogy mi lesz a sorsa. Feldolgozva ideig-óráig lehetne tárolni, amihez a termelőknek tárolási és munkabér támogatásra lenne szüksége, amelyet a MA-HAL támogat is. Külső segítség nélkül nagymértékű, hosszútávon érzékelhető kár érheti az akvakultúra ágazatot – tette hozzá Lévai Ferenc.
A problémák ellenére árnövekedésre az előrejelzések szerint nem kell számítani a karácsonyi főszezonra ugyanis az olcsó olajárak mellett kevesebb kukoricából készült etanolra van szükség, így több marad takarmánynak és ezzel olcsóbb lesz a haltápok egyik fő összetevője.