Áder János az Országgyűléstől azt kérte, hogy az elsők között ratifikáljuk a klímaváltozással foglakozó párizsi megállapodást. „Ha ezt mindenki betartaná, Földünk felszínének hőmérséklete 15-20 év múlva akkor is 2,7 Celsius fokkal emelkedne. Ha most nem lépünk, akkor tovább nő a Föld hőmérséklete, egyre szélsőségesebb lesz az időjárás, és az eddigieknél is nagyobb természeti katasztrófák történnek” – mondta az államfő.


Pontosan ezzel kapcsolatban merül fel a kérdés: hogyan lehet-e a környezet kímélésével, a metángáz és széndioxid kibocsátásának mérséklésével egyidejűleg jövedelmezően gazdálkodni és fogyasztóként jól élni?  A németek Környezetvédelmi Minisztériuma (BMU) – az Agra Europe topagrar által szemlézett cikke szerint - egyenesen a szarvasmarhák számának megfelezését javasolja 2050-ig. A szarvasmarhák, juhok, kecskék kétszeresen megemésztett cellulóza ugyan nagyon eredményesen, legalább 60 százalékban hasznosul, ennek az ára viszont az élettel együttjáró széndioxid-termelés mellett a rendkívüli mértékű metánképződés. Egyesek felfogása szerint a kérődzők metánkibocsátása nagyobb mértékben járul hozzá a mindannyiunkat fenyegető „üvegház-hatáshoz”, mint az egyre tisztább üzemű belsőégésű motorok.

A rétek-legelők kultúrállapotban tartását is szolgáló kérődzők állománya az egyik napról a másikra nem csökkenthető. A folyamat azonban elkezdődött: a tejelő tehenek száma máris csökken. A német BMU szerint a marhahúst fogyasztóknak is át kell gondolni étkezési szokásaikat.

szarvasmarha

A folyamat támogatói szerint el kell érni, hogy 2050-ben már csak a jelenlegi húsmennyiség 50%-ára legyen szükség – fotó: Shutterstock

Az EU Közös Agrárpolitikájának következő szakaszában a közvetlen támogatásokat apránként fel kell számolni, és ezek helyett inkább konkrét környezetvédelmi, klímavédelmi és természetvédelmi célokat kell finanszírozni. Az állati eredetű élelmiszerek exportját vissza kell fogni, mert ekkor kevesebb nitrogén-tartalmú trágya elhelyezésére lesz szükség.

A klímavédelmi cél elérésének egyik legfontosabb eszközét a németek a nitrogénfelesleg visszaszorításában látják. A szervestrágyák kijuttatásánál jobban figyelembe vennék a talaj befogadóképességét és a növény hasznos felvevőképességét. Szigorúbban számon kellene kérni az állattartó telepek trágyájának elhelyezését biztosító mezőgazdasági termőterület nagyságát. A most napvilágra került munkaanyag 2030-ig 50 kg N/ha értékre csökkentené a terhelést, amit 2050-ig még tovább kellene mérsékelni. Az intenzív állattartást folytató térségekben új telepek létesítését nem lehetne engedélyezni.  Ezzel párhuzamosan javítanák az öko-gazdálkodás feltételeit, és növelnék annak területi arányát.

Tanulságosak az ottani gazdák kommentárjai:

"Ez csak akkor működik, ha a fogyasztók is csak fele annyi húst esznek. Próbálkoztak már hasonlóval - vegetáriánus napok beiktatása – az sem sikerült."
"A hegyvidéki tájak legelői csak kérődzőkkel hasznosíthatók. Ennek az eredménye a jóízű hús. Együk meg!"
" Ha kevesebb állattal ugyanannyit vagy többet kereshetünk, akkor ez megoldható. Persze drága lesz a hús."
"Olyan országokból ne hozzunk be húst, amelyek ezeknek a szigorú feltételeknek nem felelnek meg. Ha ez így lesz, gyorsan visszasüllyedünk az 50-es évekbe, amikor húst csak vasárnap ettünk."
"Jó, akkor majd felszántom a legelőt, búzát, kukoricát termelek. Ez kell a világ növekvő népességének!

Mi mit tegyünk? Várjuk az Ön véleményét is facebook-hozzászólásban!