A lassan véget érő szezon fő kérdőjele az El Nino volt, sokan, sokszor és sokféleképpen próbálták meg elemezni, kiszámítani hatását és most már inkább arról beszélünk, jön a párja, a La Nina és lehet, hogy a „kishölgy” hatása felülmúlja a 2016-ban tapasztalt nehézségeket és a hatás inkább pozitív lesz.

A gondolatokat befolyásolják az elemzések, a hírek, sokszor nehéz eldönteni egy-egy tényezőről, hogy az milyen hatással lesz, ezért az összefoglalók mindig csak „pillanatfelvételek”, rögzítik, amit éppen látni lehet és a szerzők igyekeznek a legtöbb tényezőt számba venni.

Most is ez a helyzet és talán kezdjük itthoni dolgainkkal. Már láthatjuk, hogy az őszi vetésű kultúrák állapota jó és eddig nem volt okunk túl sok pesszimizmusra – már ami a terméskilátásokat illeti. A tavaszi vetésekkel is végeztünk gyakorlatilag és a legtöbb helyen megérkezett a szükséges és keltető,  reményeink szerint aranyat érő májusi eső is. Május első két hetében a békési térség kb. 20mm-es csapadéka és a baranyai, illetve Veszprém környéki 80 mm-nyi csapadék között nagy a különbség, de legalább annyit elárulnak a térképek, hogy Észak-Békés kivételével mindenütt közel 100%-os a talajok felső 20 cm-es részének ellátottsága, telítettsége.

A vízellátottságot összevetve a vetési munkák előrehaladtával az is megállapítható, hogy a hónap második hétfőjéig ott, ahol a szója vetését megkezdték, nagyobb részt el is végezték és a munkák országosan 75%-on álltak. Abban is biztosak lehetünk, hogy a kukorica-vetőmag is időben földbe került, hiszen a vetési jelentés alapján a munka 96%-on állt és a fennmaradó terület a tervezettként jelentetthez képest alig néhány ezer hektár volt már csak. A többi kultúra, mint pl. az árpa, a borsó vagy a cukorrépa már érdemben befejeződött. Jókor jött tehát a csapadék, a lehűlés remélhetőleg a szántóföldi kultúrákban nem okozott nagy kárt, így joggal remélhetjük a tavaszi melegedés eljövetelével a robbanásszerű fejlődést is.

Az ősziek közül van már, ahol a napokban elkezdtek halványodni az árpatáblák, lassan már sárgulni is fognak, korai betakarítást vetítve előre. Nem hallottam gondot a repce felől sem, a búzát meg szépen bokrosodottnak, jól fejlettnek jellemezték a kollégák. Fentiek alapján így várhatóan ismételten többlettel számolhatunk, ami teljesen normális, ez az amihez igazodnunk kell.

búza

A búza piacán bekövetkező legkisebb probléma is elindíthat egy áremelkedést – fotó: Shutterstock

A megtermelt árualapok értékesítését még befolyásolja az elért minőség is természetesen, ez elsősorban a búzánál jelent minden évben komoly feladatot. Sokan vélik úgy, hogy a mennyiség az elsődleges, a minőséget nem fizeti meg a piac, azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a spórolással veszélyes határokat is át lehet lépni és adott esetben termékünk akár értékesíthetetlenné is válik valamely minőségi paraméter nem megfelelő szintje miatt. Sok problémát okozhat az olyan nagyvonalúság, ami a gombák elleni védekezésnél jelentkezik, az akár éveken keresztüli fertőzést is okozhat. Ez sajnos idén is előfordult, volt olyan terület, ahol egyébként egészséges, jó termény nem az idei, hanem a korábbi fertőzések eredményeként károsodott.

Az, hogy mi várható idén, először is befolyásolja, hogy mekkora az a készlet, ami még az előző termésből rendelkezésre áll, vagyis mekkora átmenő készlettel számolunk. Gyakorlatilag két termék esetében kell ezzel foglalkozni, hiszen a búzán és a kukoricán túl a többlet nem akkora, hogy az piaci problémát okozna, és a többi termény értékesítése le is bonyolódott időben.

Az elmúlt években nálunk is, akárcsak a világon mindenütt, a búza is és a kukorica is felhalmozódott, jól tudjuk, több helyen vannak, voltak még a közelmúltban is olyan készletek, amelyek még a 2014. évi termésből származnak. Konkrét adatok híján nehéz véleményt formálni, de a több éves tapasztalat, a termés, a belső és a külső felhasználás számai alapján már a 2015/16-os szezont is elég nagy készlettel kezdtük. Számítások és az itt-ott fellelhető információmorzsák összevetésével a 2015. július elejei búza, illetve az október 1-ei kukoricakészlet is akár 1-1,5 millió tonna lehetett. Ez búzánál a „szokásos” készlet kb. másfélszeresét jelentette, míg kukoricánál inkább kétszeresét, sőt akár háromszorosát is. Ez nem egyformán jelentkezett mindenütt az országban, de azért jellemzően a Dunától keletre lehetett az ó-termésű készletekkel találkozni nagyobb számban.

2015/16-os szezon mérlegét nézvea búzánál 5,3 millió tonnás termés mellett nagyjából 2,6 millió tonnás belső felhasználással számolhatunk, így a többlet, aminek exportra kell kerülnie, már csak ebben az egy szezonban is 2,6 - 2,7 millió tonnára adódik. Ehhez hozzávéve az előző szezonból a szokásosnak tekinthető készleten felüli részt, ami kb. 700 ezer tonna, exportálandó árualapként olyan nagyságú feladat adódik, amit még leírni is merészség. Amit a tények mutatnak, az ezzel sajnos ellentétes. Nem hogy nőtt volna az exportaktivitás, inkább csökkent és ebben elsősorban a termelői álláspont volt a meghatározó.

kukorica

Nem jellemző, hogy a búza olcsóbb, mint a kukorica – fotó: Shutterstock

A 2016/17-es szezont így tovább növekvő készlettel kezdjük és ez valószínűleg nem lesz kedvező a termelőknek. Normál, átlagos körülményeket feltételezve a 960 ezer ha-ra csökkent vetésterületen még mindig megteremhet legalább 4,5 millió tonna búza és nem számolhatunk a belső felhasználás növekedésével, így ez a termés is mintegy 2 millió tonna exportot tesz lehetővé. Ez önmagában nem is lenne gond, de az induláskor már meglévő ó-készletekből is kéne exportálni legalább 1 millió tonnát a következő szezonban.

A kukorica 2015/16-os éve csökkenést hozott az előző évi rekordhoz képest és ez most azt a sajátos eredményt hozta, hogy ennek következtében nem nőtt a feszültség a túlzott kínálat miatt. A termés 6,5 millió tonnás nagysága, az induló készlet becsült 1 millió tonnája legalább egy jó közepes exportot tesz lehetővé. Ez a kb. 3 millió tonnás volumen nem elérhetetlen, ennek van exportpiaca, de hogy merre és mikor, az már nem tőlünk függ. A hazai felhasználás 4 millió tonna körüli szintje évek óta stabilnak tekinthető, mióta az ipari felhasználás szintje elérte a jelenlegi kapacitásának maximumát. A kukorica esetében az új szezon helyzete még akár izgalmassá is válhat, hiszen a 2015. évihez képest kb. 8%-kal csökkenő vetésterület – vagyis a kb. 1.070 e ha a tavalyi 1.152e ha-ral szemben – átlagos hozamot figyelembe véve „csak” 2 millió tonna körüli exportárualapot eredményez.

Fontos tényező azonban, hogy mekkora exporttal számolunk ebben az évben és itt van olyan tényező, amit ma még nehéz kiszámolni, de talán jelezhető előre, legalábbis vélelmezni lehet egy bizonyos lehetőséget. Ez pedig az, hogy a 2015/16-os elvi exportlehetőséget nem fogjuk kihasználni és az átmenő készlet szeptember végén jóval nagyobb lesz, mint ami ma becsülhető. Az elmúlt három év és a jelenlegi szezon exportütemét összevetve lemaradásban vagyunk idén és egyelőre nem látszik, hogy a május-szeptemberi időszakban hogyan tudjuk ezt behozni. Február végéig állnak rendelkezésre exportadatok és az azt követő immár két és fél hónapból csak a májusi két hét tűnt úgy, hogy intenzívebbé vált az export. Ha ez így marad, akkor is kb. 500 ezer tonna többlet készlettel számolhatunk és így a következő évben is szerepet kell, hogy kapjon a tengeren túli piac.

A most felmérhető tényezők alapján valószínűbb, hogy a nemzetközi piaci áraknál a kukorica árának lemorzsolódását hozhatják, nem jellemző, hogy a búza olcsóbb, mint a kukorica. A mostani árakban szerepet kapott, hogy a kukorica piacán olyan feszültség keletkezett, ami rövid távon a kínálat biztonságát kérdőjelezte meg, de ez várhatóan csak átmeneti 2 - 3 hónapos távon tart és a nyárra már helyreállnak a korábbi arányok az áraknál.

A búza piacán bekövetkező legkisebb probléma is elindíthat egy áremelkedést – a legutóbbi becslések a korábbihoz képest alacsonyabb globális terméssel számolnak és optimisták a meghatározó exportőrök kilátásait illetően. Egy orosz vagy ukrán területet érintő időjárási gond azonnali kiesést jelent, hiszen itt nincsenek olyan átmenő készletek, amelyekkel pótolni lehetne a veszteséget, ugyanakkor a globális exportból e két ország részesedése 20% körüli, amivel az EU28 tud csak versenyezni, míg a többi exportőr ennél alacsonyabb arányt képvisel. A hagyományos exportőrök termelési szintjének stabilitása viszont nagyobb és ezért jelent nagyobb kockázatot az orosz vagy ukrán export elmaradása.

Mindezek következtében a búza árának némi stabilizálódására nagyobb esély van, míg a kukoricánál inkább a másfél-két hónappal ezelőtti szintek jöhetnek el ismét. Hazai árainkat illetően kevésbé várható a búza árának emelkedése, de a betakarításkor jelentkező kereslet tartottá teheti, sőt némileg meg is emelheti az itthoni árakat. Ezzel egyidejűleg viszont a kukorica árában nagyobb a csökkenést lehetősége, egészen addig, amíg versenyképessé nem válik a tengerentúli exportárakkal, ez jelentheti az alsó értékeket.

Agroinform.hu – Bidló Gábor