A hobbikertészek közül szinte már mindenki próbálkozott palántaneveléssel, azonban a többségnek sajnos már egészen biztosan voltak ezzel kapcsolatban kevésbé gyümölcsöző tapasztalatai. Ezért mindig felmerül az örök kérdés, hogy vajon idén mivel próbálkozzunk, a "palántázás vagy a magvetés" lesz sikeresebb.
A válasz azonban nem is olyan egyszerű, hiszen nagyon sok mindentől függ. Nem mindegy, hogy hol és milyen körülmények között neveljük a palántákat, mint ahogyan természetesen az sem, hogy milyen magokat vetettünk el, milyen földbe.
Azonban a palántázásnak túl sok az előnye ahhoz, hogy könnyedén lemondjunk róla. Ellenőrzött körülmények között tudjuk őket nevelni, ráadásul így hamarabb ki is tudnak kerülni a kertbe, mintha magról a szabad földbe vetnénk, palántázás helyett. Éppen ezért érdemes alaposan utánajárni, milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre, hogy sikeres legyen a palántanevelésünk.
Neveljünk palántát! Fotó: Megyeri Szabolcs
Ezért érdemes palántát nevelni!
A palántanevelés viszonylag egyszerű kertészeti feladat, melyet a tavasz elejétől lehet elkezdeni, és az évszak végére többnyire értelmét is veszti. Lényege, hogy az adott zöldségfélét a szabadföldi vetési időnél hamarabb kezdjük el nevelni a beltérben, mégpedig azért, hogy a jó idő beköszöntekor már egy életerős, előnevelt palántát ültethessünk ki. Ilyen módon a szüret is hamarabb fog elérkezni, illetve meglesz az a biztonság, hogy már életképes, egészséges palánták üldögélnek a veteményesben, nem kell izgulni, hogy a kiszórt magok kikelnek-e, és ha igen, milyen arányban.
A tavasz utolsó szakaszára a talaj- és a levegőhőmérséklet már csaknem minden zöldségfélének ideálissá válik a szabadföldi vetéshez, így ilyenkor már kissé felesleges a palántanevelés, ám számos előny még ekkor is fennáll, így aki szeretné, bármelyik termesztési időszakban palántázhat, az imént felsorolt pozitívumok megmaradnak.
A palántanevelés mellett szól az is, hogy remek elfoglaltság, melyet a védett házbelsőben lehet űzni, így a szeszélyes tavaszi időjárás sem a növényben nem tehet kárt, sem a mi kedvünket nem szegheti! Az induláshoz alig kell felszerelés, és ami kell, javarészt azt is előállíthatjuk a háztartásban megtalálható dolgokból. Azonban ahhoz, hogy a jókedvünk pár hét múlva is megmaradjon, fontos, hogy betartsunk néhány szabályt, hiszen csak így lehet igazán sikeres a palántázásunk.
Neveljünk palántát!
Szükség lesz keltetőedényekre, ami lehetnek kimosott tejfölös, joghurtos poharak, nagyobb konzervdobozok, de alkalmas a célra a tojástartó, a félbevágott plasztik üdítőspalack, vagy akár egy adag toalettpapír guriga is.
Természetesen lehet vásárolni bolti palántázóedényeket is, ezek sok éven át használhatók, és a jobbaknak lehajtható plexi tetejük is van, ez nagyon jól jön majd. Az edénybe földet kell adagolni, lehetőleg nem kertit, abban ugyanis fertőzések terjesztői, vagy rovarkártevők lehetnek, de még gyomkezdeményeket is behurcolhatunk, így érdemesebb bolti, zsákos, általános termőföldet használni.
A kiporciózott közegbe máris lehet vetni, és ajánlott az edénykéket, keltetőt lefedni átlátszó fóliával (vagy lehajtani a tetőt), ugyanis a különféle zöldségeknek bár eltérő igényeik vannak, a többségük melegben csírázik, így biztosítani szükséges az egyenletes, 20-22 Celsius körüli hőmérsékletet.
A keltető kerüljön meleg helyre, az sem baj, ha ez sötét, a magoncok kibújásáig, vagyis napokig, akár egy hétig nincs szükség napfényre.
Nincs is jobb, mint a kertből frissen szedett paradicsom. Fotó: Pixabay
Amint előtörnek a kis zöld hajtások, szedjük le a fedést, és helyezzük a keltetőt továbbra is meleg, de most már mindenképpen napos helyre. Ne feledjük a gyakori öntözést, ami ideális esetben folyamatosan nyirkos talajt eredményez, sem a kiszáradás, sem a túlöntözés nem tesz jót. Növényfajtól függően innentől 2-4 hét fog eltelni, mire elérkezik a kiültethető állapot, melyet egyértelműen jelez, hogy a növénykén már 3-4 levél is van.
A palánták kiültetése
A veteményesbe való kiültetés előtt pár nap edzés kell a palántáknak, ez annyit tesz, hogy napközben vigyük ki őket a szabadba, napos, de nem tűző napos, szélvédett helyre. Ez segít a kinti körülményekhez való hozzászokásban, így az ültetés nem éri sokként a palántát.
A helyére kerülő növényt ne hagyjuk magára, a kertben már fenyegetni fogják gyomok, betegségek, rovarkártevők, a nagyobb térfogatú talaj is másként viselkedik, így az öntözéseket is másképpen kell végezni, vagyis az igazi növénygondozás itt kezdődik!
Palántavásárlás
Természetesen egyáltalán nem kötelező a palántanevelés, aki szeretné ezt a feladatot elkerülni vagy átugrani, könnyedén megteheti.
Bármely zöldség nevelését elkezdhetjük szabadföldi vetéssel, a fentieknek megfelelően a palántanevelés kezdetéhez képest később, így persze a termésérés is kitolódik valamelyest, és azzal is számolni kell, hogy a magok kikelési aránya kisebb lesz, a vetőanyagot ugyanis megtizedelhetik madarak, tavaszi hajnali fagyok, vagy elverheti a kikelőben lévő veteményt egy nagyobb vihar, jégeső.
Egy köztes megoldás az előnevelt palánták megvásárlása, ebben az esetben számos, házi nevelésnél is fennálló előnyt élvezhetünk, viszont kimaradunk a saját nevelés örömeiből, és le kell mondanunk arról a tényről, hogy zöldségünk előélete teljesen ismert.
|
