A baromfiszektor a legnagyobb hazai állattenyésztési ágazatnak számít, és az alapanyag-termelésben 250 milliárd, a feldolgozott termékszegmensben pedig mintegy 500 milliárd forintnyi éves termelési értéket állít elő. A piaci szereplők 50-60 ezer munkavállalót foglalkoztatnak, termelésükkel 140-145 százalékos önellátottsági szintet érnek el és a második legjelentősebb értékű agrártermék-exportot bonyolítják le – olvasható a Baromfi Termék Tanács oldalán.

liba

Majdnem felére csökkent a vágóhídra kerülő libák száma 2020-ban – Fotó: pixabay

Mindkét járvány lefelé húzza az ágazatot

Az idén kirobbant koronavírus-járvány, illetve madárinfluenza-járvány rendkívül komoly károkat okozott az ágazati vállalkozások számára. A vendéglátó szektor (HORECA) kiesésével egyik napról a másikra az élelmiszerpiac 25 %-a tűnt el, a madárinfluenza kitörése pedig 15-16 milliárd forint közvetlen, és körülbelül ugyanekkora közvetett kárt okozott.

A baromfi ágazaton belül a liba- és kacsamáj-termékpálya a leginkább érintett, egyidejűleg okoz gondot a kereslet és a kínálat csökkenése: a Covid-19 járvány elsősorban a keresletet nyirbálta meg, a madárinfluenza pedig a kínálatot, de az állatvédők tiltakozásai is negatívan befolyásolják az ágazat helyzetét.

A hízott liba- és kacsamájat elsősorban a gasztronómiai vendéglátóhelyek vásárolják fel, az üzletláncok keveset értékesítenek ezekből a prémiumtermékekből, a Baromfi Termék Tanács szerint ezzel magyarázható a számottevő visszaesés. Jelenleg a karácsonyra készülve van még némi esély az értékesítésre, és az előállítók megcélozták a kiskereskedelmi üzletláncokat, bár így is jóval kisebb bevétellel számolhatnak majd.

libamáj

A hízottmáj-piac jelentős jelentős kereslet csökkentést szenvedett el a bezárt gasztronómiai vállalkozások miatt – Fotó: pixabay

Az elmúlt évi adatokhoz képest Európában a 2020-as számok szerint 19 %-kal, 46,9 millióra csökkent a vágóhídra került kacsák száma, az előrejelzések szerint mindez jövőre további 2 százalékkal fog csökkenni.

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint az idei első fél évben a hazai baromfivágások száma 2,2 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ezen belül 47,5 százalékkal kevesebb libát és 30,1 százalékkal kevesebb kacsát vágtak. – írja a Világgazdaság.

A csirke és pulyka termékpálya jobban ellenáll a piaci kilengéseknek

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) novemberben megjelent rövid távú előrejelzése szerint a baromfihús globális termelése 137,1 millió tonna lehet 2020-ban, ami 2,6 százalékkal haladná meg a tavalyi évi mennyiséget.

Itthon az árak tekintetében volt némi bizonytalanság, de lassan helyre állni látszanak a körülmények, ami annak is köszönhető, hogy a csirke- és pulykatermékek keresletét a koronavírus-járvány nem befolyásolta akkora mértékben, mint a víziszárnyas termékekét.

A vágócsirke  élősúlyos  termelői  ára  2  százalékkal 255 forint/kilogrammra csökkent, míg a vágópulykáé 384  forint/kilogrammra  emelkedett  2020  első  negyvenöt hetében 2019 azonos időszakának átlagárához képest.

A vágócsirke heti termelői ára Magyarországon (2019-2020) – Forrás: NAIK AKI PÁIR

Az Európai Bizottság adatai szerint az egész csirke uniós átlagára 2020 első negyvenöt hetében 2,9 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel  korábbihoz  viszonyítva,  de  a  magyarországi  ár 3,6  százalékkal  506  forint/kilogrammra  emelkedett. A csirkemell feldolgozói értékesítési ára 6,3 százalékkal 1056 forint/kilogrammra csökkent, míg a  csirkecombé  nem  változott  számottevően  (466  forint/kilogramm) ugyanebben az összehasonlításban.

Az egész csirke heti értékesítési ára az Európai Unióban – Forrás: NAIK AKI PÁIR