Egyre növekvő igény mutatkozik a minél kisebb környezetterheléssel előállított, egészséges, kemikáliáktól mentes élelmiszerek iránt. Ennek gyakorlati megvalósításához nyújt segítséget a Biocont Magyarország Kft. A cég szaktanácsadójával, Jakab Mariannal beszéltünk arról, milyen állapotban vannak a magyar termőföldek, mennyire tudatosak a tápanyag-gazdálkodás terén a magyar gazdák, és hogyan lehet hatékonyan, mégis környezetbarát módon fenntartani talajaink termőképességét.
Milyen állapotban vannak a magyar talajok?
A talaj a mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze. Általánosan elmondható, hogy talajaink állapota folyamatosan romlik. Az intenzív művelés hatására fokozódott a talaj savanyodása, az erózió- és deflációveszély, a talajszerkezet romlása, a talajtömörödés, a terméketlen rétegek bekeverése a művelt zónába. A talajok vízgazdálkodása egyre kedvezőtlenebb, a felszíni és a felszín alatti vizeink szennyezettek, pl. gondoljuk csak a nitrátérzékeny területekre.
Termőterületeink szervesanyag-tartalma csökken, ez hatással van a tápanyag-gazdálkodásra és -szolgáltató képességre, vízmegtartó- és -szolgáltató képességre, szerkezetességre, pufferkapacitásra és sok egyéb tényezőre. Fontos kiemelnünk talajélet leromlását, a biodiverzitás csökkenését is. Megfelelő talajélet nélkül nem beszélhetünk egészséges talajról.
Talajtakarás nélküli lejtős szőlőültetvényben jelentkező talajerózió hirtelen lezúduló, nagyobb mennyiségű csapadék hatására
A talajdegradációs folyamatok Magyarországon, Európában és világszerte megfigyelhetők. A legelső talajdegradációs tapasztalati modell, az USLE (1978), az USA szántóföldi területeinek éves talajveszteségét vizsgálta.
Fontos kiemelni, hogy a talaj egy feltételesen megújuló, megújítható természeti erőforrásunk, ha odafigyelünk rá, visszafordíthatjuk a leromlási folyamatokat. Viszont, ha nem vigyázunk, ezek a folyamatok olyan mértéket ölthetnek, ami nem visszafordítható.
Mik a ma jellemző problémák a talajok termőképességének fenntartásában?
Míg a FAO adatai szerint a szárazföld talajainak mindössze 11%-a megfelelő mezőgazdasági művelésre, addig Magyarország területének több, mint 60 %-a termőföld. Egyes szakértők szerint ez a hazai természeti kincsek (erőforrások) közel egyharmada.
A termőréteg mennyiségi és minőségi változását természeti és antropogén hatások is befolyásolják. Jelenleg a legnagyobb problémát a talaj szervesanyag készletének, biodiverzitásának csökkenése, az erózió, a szerkezetromlás és a savanyodás okozza. A talajélet és a szervesanyag készletek csökkenésével összefüggésben a talajaink minősége is romlik. Ha megfelelően támogatnánk a talajban lévő mikroorganizmusok, talajélőlények, különböző lebontó szervezetek működését, és törekednénk a szerves anyagok visszajuttatására, akkor sokkal egészségesebbek lennének a talajaink és ezáltal a növényeink is.
Alacsony szervesanyag tartalmú, rossz vízgazdálkodású, fakó színű talaj
Az időjárási körülmények változásának köszönhetően egyre többször találkozunk hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékkal, mely a lejtős területeken különösen nagy gondot okoz a termőréteg lemosásával, elhordásával. Az aszályos évjáratokban pedig felértékelődik a biológiailag aktív, jó szerkezetű talajok vízmegtartó képessége.
Jakab Mariann, szaktanácsadó
Mennyire tudatos a tápanyag-gazdálkodás Magyarországon? Mik az elmúlt évek, néhány évtized változásai?
Az ENSZ 68. Közgyűlése nyilvánította a 2015-ös évet a talajok nemzetközi évének, december 5-ét pedig a talaj világnapjának. Célja az volt, hogy felhívják a közvélemény és a döntéshozók figyelmét tudatos és fenntartható talajművelésre, a nemzetközi összefogás és a talajok fontosságára, valamint tudatosítsák, hogy a talajkészletek végesek.
A talajképződés egy nagyon lassú folyamat, ezzel szemben az ember talajdegradáló hatása szinte azonnali veszteségekkel jár.
Hazánkban a talajok minőségének megőrzésére, védelmére, a káros, kedvezőtlen folyamatok kialakulását megelőzendően a megfelelő szabályozás érdekében létrehozták a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszert (TIM). Ez a rendszer az ország területének 1236 pontján, 3 megfigyelési pont típussal követi nyomon a talajaink állapotát, minőségének változását, melynek 70%-a mezőgazdasági, 15%-a erdészeti területet és 15 %-a speciális mérőhely a veszélyeztetett, illetve már szennyezett területek jellemzésére szolgál. Ezen adatok alapján lehetővé vált a talajvédelmi stratégia kidolgozása.
Magyarországon több törvény és rendelet is szabályozza a termőföld használatát. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényt felváltva a 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről rendelkezik, melyek alapján a földhasználó köteles gondoskodni a talaj humuszos termőrétegének megóvásáról, szervesanyag-tartalmának fenntartásáról, valamint vizsgálatra alapozott környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás folytatásáról. Kiegészítő rendeletekben határozza meg a szűkített-, bővített- és teljeskörű talajvizsgálatok idejét, módját és szükségességét. Ezeket a szabályozásokat többnyire betartják a gazdálkodók, de egyelőre a többség még mindig nem érzékeli a talajaink károsodásának súlyát és mértékét.
Helytelen művelés hatására kialakult tömörödött réteg (eketalp)
A 4/2004. (I.13.) FVM rendelet az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerét határozza meg.
Az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól magában foglalja a föld (talaj) védelméről, a talaj termőképességének, szerkezetének, víz- és levegőháztartásának, valamint a benne és azon életfeltételeket találó élővilág védelmét.
Az 1900-as évek végén az agrármodellek változásának eredményeként az iparszerű gazdálkodás mellett már jelentős arányban jelent meg az integrált gazdálkodás és a biotermesztés is lassú növekedésnek indult.
A kötelező szabályozások betartásán túl többen felismerték a talajdegradáció egyértelmű jeleit és elindultak kutatások, kísérletek a probléma megoldására. Különböző talajművelési irányzatok alakultak ki, melyek a magyar termelőkhöz, kutatókhoz is eljutottak, valamint önálló eredmények is születtek. Ez a gazdálkodói réteg törekszik arra, hogy növelje a talaj szervesanyag-tartalmát és fokozza a talajéletet, bár módszereiket sokan bírálják. Elindult tehát egy változási folyamat, de mint mindenhez, ehhez is időre van szükség.
Hogyan lehet ezeket a problémákat hatékonyan, ugyanakkor környezetbarát módon enyhíteni?
A művelésmód helyes megválasztásával, egy-egy környezetkímélő agrotechnikai elem beillesztésével sokat tehetünk talajaink állapotának javítása érdekében. A szerves és ásványi trágyák már nagyon könnyen elérhetők a piacon, melyek növelik a talaj szervesanyag- és mikroelem tartalmát. Alkalmazhatunk különböző takarónövényeket, takarónövény keverékeket.
A fajgazdag takarónövények vetése védelmet és szervesanyag-utánpótlást is biztosít.
Takarónövények gyökérrendszere a talajban
A Biocont Magyarország Kft.-nél mi a termelőknek szőlőben és gyümölcsösben az Ecovin 2.0 vetőmagkeveréket kínáljuk, melyben egyéves, kétéves és évelő fajok is megtalálhatók. A különböző növénycsaládból származó fajok mindegyikének megvan a saját feladata, amely speciálisan a szőlő- és gyümölcsültetvényeknek megfelelően lett összeválogatva. Az Ecovin 2.0 vetésével növelhetjük az ültetvény biodiverzitását.
A sokféle növény különböző talajmélységben fejti ki jótékony hatását, mint amilyen a talaj lazítása, levegős szerkezet kialakítása, a nematódák gyérítése vagy a talaj nitrogénnel feltöltése.
A különböző növények különböző gyökérváladékot termelnek, és ezek a talajban más és más mikroorganizmusokat „ébresztenek fel”, ezáltal elősegítik az aktív talajélet kialakulását. A talajban élő mikróbák segítenek a lekötött tápanyagok mobilizációjában, így a növény tápanyagellátása javul.
Az Ecovin 2.0 vetőmagkeverék egész éves védelmet nyújt a hirtelen lezúduló csapadék által okozott eróziós károkkal és a deflációval szemben
Az elpusztult növények után bomló szerves anyag marad mind a talajban (gyökerek), mind a talaj felszínén, amely növeli a humusztartalmat. A megmaradt gyökérjáratok egyfajta talajkeverést is biztosítanak, mivel az eső a felső humuszos rétegből bemossa a szerves anyagokat a mélyebb rétegekbe, továbbá ezeken a járatokon keresztül a csapadék is könnyebben bejut a talaj mélyebb rétegeibe is.
Mindemellett az Ecovin 2.0 vetőmagkeverék tartalmaz olyan virágzó növényeket, amelyek pollenje alternatív tápanyagforrásként szolgál a különböző hasznos élő szervezeteknek, mint például a ragadozó atkáknak vagy a ragadozó poloskáknak, így a károsítók természetes ellenségei hosszútávon is élő- és búvóhelyet találnak az ültetvényünkben.
A fajgazdag keverékek a talaj takarásával meggátolják a talajnedvesség kipárolgását, ugyanakkor olyan fajokból és arányban van összeválogatva, amelyek nem jelentenek konkurenciát a főnövényünk számára sem a tápanyag-, sem a vízfelvételben.
A folyamatos talajtakarással a terület csapadék után is alkalmas gépi munkákra. Egész éves védelmet nyújt a hirtelen lezúduló csapadék által okozott eróziós károkkal és a deflációval szemben.
A keverék könnyen kezelhető hengerezéssel vagy szártöréssel és egy nyár végi- őszi magas tarlóra vágással. A megfelelő időben elvégzett kaszálással (csapadéktól és a növényi magasságtól függően) több évig fenntartható sorköztakaró növényzetet hozhatunk létre.
Szélsőséges időjárási viszonyok talajra gyakorolt hatásának enyhítésére a Transformer talajkondicionáló készítményt ajánljuk. A változó időjárás hatására egyre többször tapasztalható nagy és hosszan tartó szárazság, amit sokszor követ hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék. A talajaink ilyenkor vagy nagyon kiszáradnak vagy vízzel telítetté válnak – mindkét eset kedvezőtlen növényeink számára.
A készítmény hatására növekszik a növény számára felvehető aktív vízkészlet mennyisége
A Transformer hatására a talaj gyorsabban tudja felvenni a vizet és elvezetni a felsleget, hiszen a víz felületi feszültségének megbontásával lehetővé válik a csapadék és öntözővíz bejutása a mikropórusokba is, ezáltal csökkennek a vízeróziós károk. Az ily módon tárolt nedvesség a növény számára hasznosítható, aktív vízkészletet jelent, a benne oldott tápanyagokkal együtt hosszabb ideig áll a növény rendelkezésére.
Mindezek mellett a termék a vizet egyenletesen oszlatja el az aktív talajzónában, tehát nem alakulnak ki túl nedves vagy túl száraz foltok. A megnövekedett vízmegtartó képesség erőteljesebb gyökérképződést, jobb talajszerkezetet eredményez, támogatja az aktív talajélet kialakulását. Ezáltal a növényi stresszhatások is csökkenthetők, melyet egyenletesebb termésminőséggel hálál meg a növényünk. Nagyon hasznos lehet ez a tulajdonság a növény olyan fenológiai fázisában, amikor a tápanyag-ellátásra kifejezetten érzékeny.
Hogyan lehet a termelő biztos abban, hogy a megfelelő céghez fordul és a megfelelő terméket választja?
Cégünk sok éves múlttal, tapasztalattal és kísérleti eredményekkel rendelkezik, melyekre bátran alapozhatjuk a döntéseinket. Ajánlásainkat megelőzően tájékozódunk a termelőtől az adott kultúráról, termőhelyi jellemzőkről, adottságokról, lehetőségekről. Javaslatainkat általában területi szemlék is megelőzik. Mindezek után a gazda számára legjobban adaptálható megoldást tudjuk kínálni, esetleg a céljának megfelelő további lehetőségeit ismertetni. Szaktanácsadóként lehetőségünk van termékek utánkövetésére, nagy hangsúlyt fektetünk termelőink tájékoztatására, segítésére, oktatására.
_fill_540x300_0.jpg)
