A tanácskozáson a MAÉT - amely jelenleg több mint 10
mezőgazdasági érdekképviselet ernyőszervezete - tájékozódni kívánt a
két nagypárt, a Fidesz és az MSZP a választásokat követő
agrárpolitikájáról az ágazatban tervezett intézkedésekről.
    Lengyel Zoltán, a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének vezetője, az
Országgyűlés szakbizottságának alelnöke úgy fogalmazott, hogy olyan
agrárpolitikát kell megvalósítani, amely a szakmai ágazatokat
egyensúlyba hozza. Emellett nem tartható az az állapot, hogy a
magyar mezőgazdaság szereplői demonstrációtól demonstrációig
éljenek.  
    A Fidesz szakpolitikusa fontosnak nevezte az integráció
kérdéskörét, nevezzék azt termelői szervezeteknek vagy
szövetkezeteknek. Emellett hangsúlyozta, hogy a kis- és
középvállalkozások támogatását kell a jövőben előnyben részesíteni
annak érdekében, hogy a belföldi piacon elsősorban magyar árukat
lehessen kapni.
    Karakas János, az MSZP országgyűlési képviselője, a párt
agrártagozatának elnökhelyettese főként arról beszélt a
jelenlévőknek, hogy pártja az elmúlt négy évben sikeresen
konszolidálta az ágazatban tevékenykedő gazdálkodókat. 
Visszautasította azt a vádat, miszerint az MSZP elsősorban a nagyobb
gazdaságoknak kedvezett volna kormányzása során.
    Karakas János szerint pártja nem tett megkülönbözetést gazdasági
méret szerint a mezőgazdaságban működő vállalkozások között.
Megemlítette az országgyűlési képviselő, hogy mind az őstermelők,
mind pedig a kistermelők adómentes bevételi összeghatárát növelték
az elmúlt négy évben.
    A jövőről szólva közölte: a mezőgazdaság integráns része a
vidékfejlesztésnek. Az ágazatban a versenyképességet kell erősíteni,
ösztönözni kell a munkahelyteremtést, a környezettudatos
gazdálkodást, amely összekapcsolandó a fenntartható fejlődéssel. Az
élelmiszerbiztonságot és az életminőség javítását ugyancsak
fontosnak mondta az agrár-munkacsoport elnökhelyettese, jelezve,
hogy a mezőgazdaság fejlesztésében az egyik legfontosabb helyre kell
tenni a piacszerzést és a piacok megtartását. Ehhez pedig
nélkülözhetetlen a szervezettség az ágazaton belül.
    A jelenlévők elsősorban a mezőgazdasági vállalkozások működési
feltételeinek javítását szorgalmazták mindkét párt képviselőjénél.
    Szóba került többek között az úgynevezett áfa-arányosítás, amely
a jelenlévő szakemberek szerint az uniós támogatásokat csökkenti.
Többen is egyetértettek az integráció erősítésével, de kifejtették,
hogy a régi típusú szövetkezetekhez kapcsolódó ellenérzések még
mindig erősek a gazdatársadalomban.
    Karakas János szerint fontos kérdés még a szürke- és a
feketegazdaság felszámolása az ágazatban. Példaként említette a
baromfiszektort, ahol a szürke-, illetve a feketegazdaság aránya
igen nagy, mivel becslések szerint a termékek 60 százaléka számla
nélkül kerül a piacra. Ez az arány a sertés-, illetve a szőlő- és
borágazatban 40 százalékos.
    A szocialista képviselő megemlítette azt is, hogy a
Magyarországon működő agrárvállalkozások jelentős hányada nem felel
meg az uniós árbevételi követelményeknek. Ezt az arányt ágazattól
függően 40-80 százalékra tette a képviselő. 
    Egyetértés volt a Fidesz és az MSZP politikusa között abban,
hogy az alternatív energiaforrásokat, a bioetanolt és biodízelt,
valamint a biomasszát az eddiginél nagyobb mértékben és
hathatósabban kell Magyarországon felhasználni. E területen még
kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a mezőgazdaságban.

Forrás: MTI