Ezzel nyert viszont választást, így tartania kellett a szavát. Ez a rövid összefoglalás a ma reggeli Euronews-on hallottak rezüméje, így pár órával az események után.

Engem inkább az foglalkoztat, mi lehet ebből a gabona- és olajosmagpiacokon és hogy mindez mennyire hathat majd ránk. Rövid távon azt láttuk, hogy az elmúlt két hétben a spekulációs tőke menekült mindenhonnan, ami kicsit is bizonytalan lehetett. A tőzsdecikkeknél ez egyszerűen megoldható – zárni kellett a pozíciókat és már nincs is gondunk. Be is indult egy folyamat, aminek mai állomását kíváncsian várta a piac, de eddig még nem történt szinte semmi.

De! Amit most pénteken délutánig láthattunk, nem volt más, mint egy felkészült és különösebben nem idegeskedő piac reakciója arra, amit várt. Nem is a közvetlen hatás lehet érdekes, hanem az a bizonytalanság a következő két évben, ami már ma délután jelentkezhet az USA-ban.

Arról van szó ugyanis, hogy míg az európai árutőzsdék túlnyomórészt a fizikai piachoz kapcsolódnak, addig Chicago, New York és a többi USA-beli árutőzsde inkább pénzügyi biztosításra szolgál, semmint tényleges áruforgalmat bonyolítana le. Eddig elkönyveltünk kb. százalékos esést az olajosmagvak árában, kb. 3 százalékot esett az újtermésű kukorica ára Párizsban a héten. Ennél nagyobbat estek a Chicago-ban jegyzett árak: ott jellemzően 7-8 százalékos volt a héten belüli áresés.

A döntés azért kapott végül is fontos szerepet rövid távon is, mert az észak-amerikai jegyzéseket mozgató pénzügyi alapok tevékenysége eredményezte a jelentősebb mértékű csökkenést. Az alapok elsősorban pénzügyi oldalról nézik az eseményeket, kisebb hangsúlyt helyeznek a fundamentális tényezőkre és így a nyitott kockázat kezelésében is másképp állnak a döntéshez, mint akik a tényleges áruszállításban érdekeltek. Ez megnyilvánult most abban, hogy a bizonytalanság miatt a korábbi nyitott pozíciókat lezárták és ez most éppen azt jelentette, hogy amit az elmúlt kb. két hónap során megvettek, azt eladták. Egy eladási hullám már önmagában áresést vált ki, hát még ha ez majdnem egyidejűleg több forrásból is táplálkozik, az még erősebb.

gabona

fotó: Shutterstock

A bizonytalanságnak van egy másik következménye, ami már a tőzsdék működéséből fakad. A nyitott pozíciók után letéteket kell fizetni, ami a működés alapvető biztosítéka. Akkor azonban, ha a tőzsde irányítói úgy ítélik meg, hogy veszélybe kerülhet a biztonságos működés, kérhetik ezeknek a letéteknek az emelését, amit végül is a tőzsdéző ügyfélnek kell befizetnie. Amerikai kommentár írta, hogy lehettek is ilyen pótlólagos fedezet-bekérések és ez arra késztette vagy kényszerítette a tőzsdén szereplőket, hogy átgondolják, hol látják biztosabbnak a pénzüket. Azok a szereplők, akik meghatározott nagyságú pénzösszeggel dolgoznak, azok bizony onnan veszik el a pénzt, ahonnan a legkönnyebben megtehetik ezt és oda teszik, ahol nagyobb biztonságot látnak. Ez történt most: a pénz ment az aranyba, az ú.n. commodity-k (tőzsdén jegyzett termények, fémek) piacáról pedig kivonultak ezek a szereplők. A kivonulás eladással járt a mi esetünkben, számukra csökkent az igénybe vett letétek összege – az így felszabadult pénzen megint lehet aranyat venni.

Ez a tőke azonban elengedhetetlen a terménypiacok működéséhez, mert ha nincs, aki másképp gondolkozik, mint a termelő, akkor nem lesz üzlet. Vagy csak nagyon kevés, éppen annyi, ami a végfelhasználónak kell és meghal a kereskedés, szűkül a likviditás.

Ezt látom most olyan veszélynek, ami a következő 2-3 (?) évben, amíg a kilépési tárgyalások és egyeztetések tartani fognak, olyan mérvű csökkenést eredményezhet a piaci szereplők számában vagy aktivitásukban, ami az árak nagymértékű kilengésében, a szélsőséges volatilitásban is megnyilvánulhat. Azoknak, akik nem a fizikai piacon dolgoznak, azoknak ez jó lehet, mert a fontos a változás, az irány kevésbé érdekes, de azoknak, akiknek az árakkal tervezni kell és ehhez kiszámíthatóságra van szükség – ez katasztrófákat eredményezhet. Nehezül a döntéshozatal, az időzítés kiszámíthatatlanná válik, a folyamatok, a termelés megszervezése mind gyakoribb rögtönzést igényel, amihez szintén több pénzre lesz szükség.

A fizikai piacon szerintem ez nem fog nagyon mély nyomot hagyni. A statisztikák egyelőre még úgyis, mint EU28-ak fogják szerepeltetni Nagy-Britanniát, vagy hozzászokunk az EU27-es számokhoz, plusz az angolok. A gabona- és olajosmag-forgalomban is lesznek, amiket át kell számolni, ha mást nem is veszek most elő, csak a takarmánybúzát, azt például Londonban jegyzik és nem a kontinentális EU-s tőzsdén. De ez így volt eddig is, arra meg, hogy az angol takarmánybúza hogyan fog bejönni az EU-ba, biztos lesz megoldás. Ezt a mostani helyzetet ezért sem tartom katasztrofálisnak a fundamentumok oldaláról, mert amit egyik helyen meg tudunk termelni és másutt van rá szükség, az kiegyenlítődik. A növénytermesztés is több hónapig tartó folyamat, az állattenyésztés is hosszú időt vesz igénybe, azt lehet követni, számolni. Ha ősszel tudjuk a vetésterületet, lehet már elképzelésünk a következő nyári termésről is, ez belátható. De hogy fogjuk felmérni a pénzügyi világ irányváltásait – ezen kell most törni a fejünket.

Agroinform.hu – Bidló Gábor