Ángyán József egyetemi tanár, a Magyar Gazdakörök és
Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szakpolitikusa, 
csütörtökön egy kerekasztal-beszélgetésen Budapesten elmondta: noha
a kormány elutasítóan nyilatkozik a "génpiszkált" növényeket
illetően, a fejlesztési irányok meghatározásakor, illetve a források
terelésekor éppen ezzel ellentétes szándékok rajzolódnak ki.
    Ángyán József példaként említette a 2007-től érvényes
vidékfejlesztési stratégiát. A dokumentum négy prioritásából az
egyik olyan úgynevezett genomikai központok létrehozására irányul,
amelyek élelmiszer-biotechnológiára specializálódnának.
    Ezzel párhuzamosan zajlik az őshonos vetőmag-fajtákért felelős
génbankok elsorvasztása - jelezte az egyetemi tanár. Utalt arra,
hogy a 25 mezőgazdasági kutatóintézet 16 százalékkal kevesebb, ezen
belül a vetőmag-minősítő intézetek 21,1 százalékkal  kevesebb
költségvetési forrást kapnak az idén, mint tavaly.
    Ángyán József feltételezése szerint ha majd az ország saját
génbankja hagyományos, ökológiai igényekhez illeszkedő fajtákkal már
nem tudja ellátni az országot, akkor a gazdák kénytelenek lesznek
világfajtákkal, akár genetikailag módosított magokkal vetni.
    A professzor szerint a génmódosított növényektől való
mentességet minden eszközzel fenn kell tartani Magyarországon. Az
eszközök közül kiemelte a jelenleg érvényes moratóriumot, amelyhez
szerinte ragaszkodni kell. Az EU ugyanis 17 féle génmanipulált
kukorica-fajta termesztését már engedélyezte, de Magyarország tavaly
januárban a legtöbb uniós tagállam gyakorlatához hasonlóan
ideiglenes tiltást vezetett be.
    Ezt a moratóriumot Brüsszel időközben elutasította, de a tiltás
még érvényben van, s feloldását az unió bürokratikus ügymenete miatt
a kukorica idei vetéséig minden bizonnyal még nem kell elrendelni.
    Az egyetemi tanár a moratórium feloldása esetén további
eszközként említette az úgynevezett koegzisztencia törvényt, amely a
hagyományos termelés és a GMO-növények termelésének együttélését
szabályozza.
    Olyan szigorú jogszabályt kell elfogadtatni az unióval, hogy
gazdaságilag lehetetlenüljön el az egészségügyi és természetvédelmi
kockázatokat rejtő GMO-vetőmagok alkalmazása - mondta Ángyán József.
    Megjegyezte: amennyiben ez sem jelente teljes mentességet az
ország számára, akkor az  önkormányzatokon a sor. Az egyetemi tanár
ismertetése szerint ugyanis az önkormányzatok saját hatáskörükben
megtilthatják a génmanipulált vetőmagok alkalmazását, az ilyen
rendelkezések nem ütköznek közösségi jogba.

Forrás: MTI