Kiemelte: Magyarország bőségesen rendelkezik
biomassza-alapanyaggal - jó ideig ennek éppen a megsemmisítése
okozott gondot.
    Az EU-n belül azt szeretnék elérni, hogy 2010-re a
bioüzemanyagok piaci részesedése emelkedjen 5,75 százalékra, de
hétfőn több miniszter jelezte, hogy ennél dinamikusan, nagyobb
arányt kellene megvalósítani - mondta Gráf József. Hozzátette: a
biodízelre vonatkozó szabályoknál Magyarország szeretné elérni, hogy
a napraforgó felhasználását is tegyék lehetővé.
    Fontosnak tartotta Gráf József azt is, hogy az energianövények
támogatási rendszerét - amely csak a régebbi tagállamokra vonatkozik
- az újonnan csatlakozott országokra is terjesszék ki. Támogatták
azt a gondolatot is, hogy a nagyobb kapacitások kiépítése mellett
létre kell hozni helyi, kisebb kapacitásokat is.
    A miniszterek egyetértettek abban, hogy az EU legyen önellátó,
és csak ha így nem tudja megoldani, akkor engedélyezze bioenergia
importját kedvezményes kvótákkal a fejlődő országokból.
    A brüsszeli ülésen jóváhagyták végérvényesen a miniszterek a
cukorreformot is, amelytől hosszú távon azt remélik, hogy a termelés
6-7 millió tonnával visszaesik. Az őszi megállapodás értelmében a
garantált árak 36 százalékkal csökkennek, a kompenzáció 64,2
százalékos lesz.
    Gráf József elsősorban a cukortárgyalásokon elért eredményekre
utalva azt hangoztatta: "Értelme van annak, hogy harcolunk és
összefogunk más országokkal."
    Megvitatták a tagországok az állatvédelmi akciótervet is,
amelynek értelmében az állattartási és védelmi szabályok egyre
szigorodnak. Magyarország szerint az indokolatlan szigorítások és a
nagyfokú változások tovább rontják az ágazat helyzetét - vélte e
pontnál Gráf József -, csak akkor van értelmük, ha például más
országokban is a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által állandóan
támadott uniós országokéhoz hasonló intézkedéseket vezetnek be.
Ennek ellenkezője ellensúlyozhatatlan piaci veszteségeket és
költségeket okozhat.
    Az új tudományos ismerteket fel kell használni, de olyan keretek
között és fokozatosan, amelyek nem jelentik Európa állattartóinak
megsemmisülését - hangoztatta a magyar miniszter.
    Az unió hosszabb távú tervei közül a magyar miniszter kiemelte,
hogy más módszerre, farmtámogatási rendszerre kell áttérni a
földalapú támogatásról. Jelezte: az elmúlt időszakban ezzel
kapcsolatban hat javaslatot fogadtak el az EU-ban, és ebből öt
teljes egészében magyar volt. Ezek között szerepel, hogy az új
tagországok az áttérésnél a régi államokra vonatkozó 3 százaléknál
nagyobb tartalékot képezhetnek, és speciális támogatásokat is
adhatnak. A régiekre vonatkozó ötéves elidegenítési tilalommal
ellentétben az új országok ennél korábban is változtathatnak a
rendszeren. Nem változik a jogosult termelői területek nagysága sem,
marad az egyhektáros alsó határ. Földdel nem rendelkező
állattenyésztő gazdaságoknál támogatási jogosultság is adható. Nem
kell továbbá Magyarországot termelési régiókra osztani, hanem a 4,9
millió hektár egy régiónak tekinthető. Az elfogadott javaslatok közé
tartozik az is, hogy a versenysemlegesség figyelembe vételével
speciális támogatások juthatnak a kimondottan vidékfejlesztési
célokra.

Forrás: MTI