Németországban az állattartók évente közel 10 millió tonna fehérjetakarmányt etetnek fel állataikkal – olvashatjuk az agrarheute.com hírportálon. Ebből a növényi nyersfehérje mintegy 3,7 millió tonnát tesz ki, amelynek 35 százaléka belföldi termelésből származik. A hiányzó 65 százalék nagy része Brazíliából érkezik az országba, génmódosított szójatermékek formájában.

Különböző német fogyasztói szervezetek viszont egyre inkább követelik a génkezelt növényekből készített takarmányok kiiktatását. „Ez a követelmény – az egész EU szintjén – csak akkor valósítható meg, ha a GMO-mentes takarmányok beszerzésével járó többletköltségeket az állattartóknak megtérítik“ – mondta Petra Sprick, a Német Olajfeldolgozók Egyesületének (OVID) ügyvezetője.

Az állati termékek fogyasztói árai azonban valószínűleg nehezen bírnák el az ilyen költségek megtérítését. A legnagyobb nehézséget azonban az jelenti, hogy a világban termelt szója 90 százaléka génkezelt, ezért GMO-mentes szójatermékeket csak jelentős többletköltségekkel lehet beszerezni.

Ez hazánkban sincs másként. Hiába GMO-mentes a hazai termesztésű takarmány, – ahogy arról az Agrár Európa Kft. beszámolt –: a hazai termést a tavalyi évben – az elérhető magasabb ár miatt – kénytelenek voltunk külföldre értékesíteni, a belső takarmányszükséglet kielégítéséhez pedig időnként bizonytalan eredetű (génkezelt) szóját behozni.

gmo

A GMO-mentes szójatermékeket csak jelentős többletköltségekkel lehet beszerezni – fotó: Shutterstock

A problémára megoldás lehet a tengerentúlról importált szója repcével és pillangósvirágú takarmányokkal való részbeni kiváltása, valamint az európai szójatermesztés felfuttatása, amelyre az utóbbi években több javaslat született, és több tagországban biztató kísérletek indultak be, egyelőre azonban még nem sikerült megtalálni az itteni viszonyoknak legjobban megfelelő szójafajtákat.

Magyarországon is célként fogalmazódott meg a génmódosított takarmány kiváltása hazai termesztésű növényekkel. Ugyanakkor egyelőre távol állunk az önellátástól, 2015-ben például a Magyarországon megtermelt szójamennyiség mindössze 143 ezer tonna volt, így évente 500-600 ezer tonna szójadarát kell importálnunk. Vannak elképzelések arra is, hogy más hazánkban előállítható takarmányokkal kellene helyettesíteni az import-szóját. Ilyen helyettesítő lehet a takarmányborsó, a csillagfürt és a szeszgyártás melléktermékeként keletkező száraz törköly (DDGS) is.