A magyar mezőgazdaság versenyképességének, piacorientált működésének fontos feltétele az ágazat megfelelő tőke- és hitelellátása. A finanszírozást meghatározó tényezők helyzete és hatásai az agrárágazatban sajátos vonásokat hordoznak. A mezőgazdaságban a szükséges tőke nagyobb hányada tartós lekötésű, nem egyetlen periódusban hasznosuló.

Az alap­ve­tő ter­me­lé­si té­nye­zők a ter­mé­sze­ti erő­for­rá­sok, a mun­ka, a me­ne­dzser és a tő­ke. A tő­két kiemel­tem a töb­bi ter­me­lé­si té­nye­ző kö­zül. Dol­go­za­tom­ban, a me­ző­gaz­da­ság tő­ke­szer­ke­ze­té­vel kap­cso­lat­ban ké­szí­tet­tem elem­zé­se­ket, ezen be­lül is a sa­ját tő­ke sze­re­pét vizs­gál­tam. A cím­ben sze­rep­lő önerős fej­lesz­tés a sa­ját tő­két és a sa­ját tu­laj­don­ban lé­vő ter­me­lé­si tő­ke jel­le­gű té­nye­zők (pl.: föld­te­rü­let) vizs­gá­la­tát fog­lal­ja ma­gá­ban.

A sa­ját tő­ke a vál­la­lat tő­ké­jé­nek azon ré­sze, me­lyet vissza­fi­ze­té­si kö­te­le­zett­ség nem ter­hel. Szár­maz­hat kül­ső és bel­ső for­rá­sok­ból, az alap­tő­ké­ből, a vissza­tar­tott nye­re­ség­ből, ál­la­mi tá­mo­ga­tás­ból, nö­vel­he­tő új rész­vé­nyek ki­bo­csá­tá­sá­val, az alap­tő­ke eme­lé­sé­vel, vagy más vál­la­lat­tal va­ló egye­sü­lés­sel, eset­leg fel­vá­sár­lás­sal.

Mi­nél na­gyobb a vál­la­lat sa­ját tő­ké­jé­nek rész­ará­nya, an­nál na­gyobb a pén­zü­gyi ön­ál­ló­sá­ga. A je­len­tős ará­nyú sa­ját tő­ke krízisállóbbá te­szi a vál­la­la­tot. Miu­tán a vesz­te­ség a sa­ját va­gyont csök­ken­ti, ha a sa­ját tő­ke ma­gas, a vál­la­lat job­ban el tud vi­sel­ni át­me­ne­ti vesz­te­sé­ge­ket is. Az el­sőd­le­ges sa­ját for­rás a jegy­zett tő­ke (ami nö­vel­he­tő pót­ló­la­gos kül­ső tő­ke­be­vo­nás­sal, vagy más for­má­ban meg­va­ló­sí­tott va­gyo­ni hoz­zá­já­ru­lás­sal), amit az éven­te vissza­tar­tott po­zi­tív ered­mény nö­vel. A me­ző­gaz­da­sá­gi vál­lal­ko­zá­sok ala­csony tő­ké­vel jön­nek lét­re, és ezt ké­sőbb sem tud­ják nagy­mér­ték­ben nö­vel­ni.

Ha a vál­la­lat a fej­lesz­té­seit a már meg­lé­vő sa­ját for­rá­sai­ból va­ló­sít­ja meg, ak­kor ön­fi­nan­szí­ro­zás­ról be­szé­lünk. A me­ző­gaz­da­sá­gi vál­lal­ko­zá­sok ön­fi­nan­szí­ro­zó ké­pes­sé­ge ala­csony a me­ző­gaz­da­sá­gi sa­já­tos­sá­gok­ból adó­dóan.

A me­ző­gaz­da­sá­gi vál­lal­ko­zá­sok sa­já­tos­sá­ga, hogy más vál­lal­ko­zá­sok­tól el­té­rően a sa­ját tő­ke ré­szét ké­pe­ző tő­ke­tar­ta­lék tar­tal­maz­za a be­ru­há­zá­si tá­mo­ga­tá­so­kat, és ez az elem­zést tor­zít­hat­ja.

A disszer­tá­cióm el­ké­szí­té­se so­rán a ku­ta­tá­si mun­ka­ter­vem­ben meg­ha­tá­ro­zott cél­ki­tű­zé­se­ket igye­kez­tem meg­va­ló­sí­ta­ni, az ab­ban meg­fo­gal­ma­zott mód­sze­rek al­kal­ma­zá­sá­val. A ku­ta­tás leg­főbb hi­po­té­zi­se, hogy a me­ző­gaz­da­sá­gi vál­lal­ko­zá­si for­mák, a gaz­da­sá­gok mé­re­te, te­vé­keny­sé­gi irá­nyaik be­fo­lyá­sol­ják az önerős fej­lesz­tés le­he­tő­sé­geit.

Ku­ta­tó­mun­kám el­ső cél­ki­tű­zé­se a té­má­val kap­cso­la­tos szak­iro­da­lom át­te­kin­té­se volt, mely­nek so­rán a vál­la­la­ti jö­ve­de­lem­mel és a jö­ve­de­lem meg­szer­zé­sé­hez szük­sé­ges fi­nan­szí­ro­zá­si for­rá­sok­kal fog­lal­koz­tam. A szak­iro­da­lom fel­dol­go­zá­sa so­rán kiemel­ke­dő sze­re­pet szá­nok az ag­rár­vál­lal­ko­zá­sok hely­ze­té­vel, vál­to­zá­sai­val kap­cso­la­tos ak­tuá­lis pub­li­ká­ciók be­mu­ta­tá­sá­nak és ér­té­ke­lé­sé­nek.

A má­so­dik cél­ki­tű­zés, a ma­gyar me­ző­gaz­da­ság rend­szer­vál­tást kö­ve­tő tel­je­sít­mé­nyei­nek be­mu­ta­tá­sa, és an­nak vizs­gá­la­ta, hogy mennyi­ben volt, van sze­re­pe a sa­ját for­rás­nak a gaz­da­ság szer­ke­ze­tét jel­lem­ző fon­to­sabb mu­ta­tók ala­ku­lá­sá­ra.

Vizs­gá­la­taim so­rán, be­mu­tat­tam a me­ző­gaz­da­ság hoz­zá­já­ru­lá­sát a GDP-hez, a kül­ke­res­ke­de­lem­ben, a fog­lal­koz­ta­tás­ban, a be­ru­há­zá­sok­ban, a fo­gyasz­tás­ban be­töl­tött sze­re­pét az el­múlt évek­ben. Ki­té­rek a kül­föl­di tő­ke sze­re­pé­re és an­nak re­gio­ná­lis el­té­ré­sei­re. Elem­zést vé­gez­tem a ma­gyar me­ző­gaz­da­ság ter­me­lé­sé­nek ala­ku­lá­sá­ra vo­nat­ko­zó­lag, va­la­mint a ha­zai, az eu­ró­pai és a vi­lág me­ző­gaz­da­sá­gi ter­me­lé­sé­nek (vo­lu­me­né­nek) össze­ha­son­lí­tá­sát is el­vé­gez­tem.

A ku­ta­tás har­ma­dik cél­ki­tű­zés a sa­ját és az ide­gen for­rás nagy­sá­gá­nak és össze­té­te­lé­nek be­mu­ta­tá­sa a ma­gyar me­ző­gaz­da­ság­ban, il­let­ve az el­múlt évek­ben be­kö­vet­ke­zett vál­to­zá­sok okai­nak fel­tá­rá­sa. A sa­ját for­rá­son be­lül, ho­gyan vál­to­zott, an­nak össze­té­te­le, az egyes ele­mek kö­zött mi­lyen el­to­ló­dás ment vég­be. Eh­hez kap­cso­ló­dóan ku­ta­tá­saim to­váb­bi cél­ja, az össz­tő­ke és a sa­ját tő­ke jö­ve­del­me­ző­sé­gé­nek be­mu­ta­tá­sa a vizs­gált idő­szak­ban.

A ku­ta­tás ne­gye­dik cél­ki­tű­zé­se a vál­lal­ko­zá­sok ren­del­ke­zé­sé­re ál­ló sa­ját tő­ke nagy­sá­gá­nak, össze­té­te­lé­nek, ré­giók sze­rin­ti, vál­lal­ko­zá­si for­mán­kén­ti, to­váb­bá ter­me­lé­si irá­nyon­kén­ti el­té­ré­sei­nek vizs­gá­la­ta 2002 és 2004 kö­zött.

A sa­ját tő­ke és az adó­zás előt­ti ered­mény kap­cso­la­tá­nak sta­tisz­ti­kai mód­sze­rek­kel tör­té­nő vizs­gá­la­ta az egyes vál­lal­ko­zá­si for­mák­ban, azon be­lül is a kü­lön­bö­ző mé­ret­ka­te­gó­riák­ban (SFH és me­ző­gaz­da­sá­gi te­rü­let) a vizs­gált idő­szak­ban. A szá­mí­tá­so­kat az Ag­rár­gaz­da­sá­gi Ku­ta­tó In­té­zet (AKI) ál­tal mű­köd­te­tett me­ző­gaz­da­sá­gi teszt­üze­mi in­for­má­ciós rend­szer adat­bá­zi­sá­nak fel­dol­go­zá­sá­val vé­gez­tem.

A fen­tiek­ben meg­fo­gal­ma­zott cé­lok meg­va­ló­sí­tá­sá­ban nagy se­gít­sé­get kap­tam té­ma­ve­ze­tőm­től, az Ag­rár­gaz­da­sá­gi Ku­ta­tó In­té­zet szak­em­be­rei­től, va­la­mint in­té­zet­igaz­ga­tóm­tól. Ezúton sze­ret­nék kö­szö­ne­tet mon­da­ni ne­kik és min­den­ki­nek, aki ész­re­vé­te­lek­kel, ta­ná­csok­kal se­gí­tet­ték mun­ká­mat.