Németországban az utóbbi 10 évben 10.000 biotermesztő gazdaság jött létre. A német Thünen Intézet munkatársai a közelmúltban részletesen megvizsgálták a biotermesztés helyzetét és mozgató rúgóit. Megállapították többek között, hogy a biotermesztés részaránya az egyes szektorokban jóval kisebb mint a biotermesztők aránya a teljes mezőgazdasági termelők létszámán belül.
Az közismert tény, hogy gabonafélékből a hektáronkénti 7 tonnás termésátlag könnyen elérhető, biokörülmények között viszont az átlag nemigen haladja meg a 3,5 tonnát.
A kép illusztráció! – fotó: Shutterstock
Hagyományos tejtermelésben az átlagos hozam már meghaladja a 8.300 kg-ot, biotejből viszont az egy tehénre jutó hozam csak 6.400 kg.A gazdák számára a biotermesztésre való áttérésben a legnagyobb vonzerőt a magasabb és stabilabb elérhető árbevétel jelentette.
A búza esetében a legutóbbi 10 év átlagában a biotermesztők tonnánként 410 eurót kaptak a termékükért, miközben a hagyományos termesztőknek ugyanazért 180 euróval kellett megelégedniük.
A tej esetében az árbevétel különbsége kisebb volt, mivel egy kg biotej ára a vizsgált időszakban 41 centet, a hagyományosan előállított tejé pedig 35 centet tett ki.
Vajon a felhasználó számára tényleg a hagyományosnak a kétszeresét éri a biogabona?
Ugyanakkor az elérhető magasabb árbevétel mellett a lényegesen megnövekedett termelési költségeket is figyelembe kell venni.
Vajon érdemes-e a biotermékekért és a tisztább környezetért a magasabb termelési költségeket vállalni? A kutatások eredményei alapján ezek a kérdések könnyen megválaszolhatók. Kiderült ugyanis,hogy a biotermesztésben elért magasabb jövedelem, illetve árbevétel háromnegyed része a támogatásokból származik.
Több olyan gazda is van, aki a biotermesztésről visszatér a hagyományosra. Ez első látásra nem könnyen érthető, de az alaposabb vizsgálatok egyértelművé teszik az okokat. A növénytermesztésben az alacsonyabb termést a növényvédő szerek és műtrágyák felhasználásának csökkentése okozza.
_fill_540x300_0.jpg)
