A talajgenerátoros jégeső-elhárítás lényegesen csökkenti a jégfelhőkben kialakuló jégszemek méreteit, de nem tudja megakadályozni a zivatarfelhők kialakulását. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) idén is mindent megtesz a jégkárok megelőzése érdekében, de Győrffy Balázs, a szervezet elnöke az Agroinformnak adott interjújában fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a NAK nem „jégmentesítő”, hanem jégkármérséklő rendszert üzemeltet.

Felmérhető, hogy a közeljövőben milyen hatással lesz az éghajlatváltozás a termésbiztonságra?

Konkrét mérések nincsenek ezzel kapcsolatosan, de a klímakutatók véleménye szerint az éghajlatváltozás a mezőgazdaságot is érinteni fogja.

Milyen választ adhatunk az éghajlatváltozás okozta problémákra?

Az agárkamara élére áll minden olyan kezdeményezésnak, amellyel csökkenteni tudja az éghajlatváltozás káros hatásait (pl.:jégkármérséklés, öntözési rendszer kiépítése).

jégeső

A klímaváltozás hatására gyakoribbá válnak a szélsőségesebb időjárási jelenségek – fotó: Shutterstock

Milyen technológiák alkalmazhatók a jégeső elleni védekezésre?

A jégesők elleni védekezésben a világon alkalmazott (bevált, vitatott, illetve kísérleti) technológiák közül a talajgenerátoros háttérmagvasítási eljárás a legelterjedtebb. A generátoros jégkármérséklés során a talajfelszínen működő egyszerű berendezésekből elpárologtatott ezüst-jodiddal segítik elő a jégszemképződést. Ez a módszer preventív módon működik, a kialakult jégszemeket már nem tudja megszüntetni, de a továbbiak kialakulását gátolja.

A rakétás jégkármérséklés a közvetlen felhőbe injektáláson alapuló technika. A rakéta típusától függően 4-6 km magasra is képes feljuttatni a hatóanyagot, tehát közvetlen a jégképződés helyén képes kifejteni a hatását. Korlátozottan használható például lakott területek és fontos objektumok közelében, illetve a légtérhasználat kapcsán meg kell teremteni az összhangot a légi irányítással.

A repülőgépes védekezésnek szintén az ezüstjodid az alapja, de a hatóanyag légtérbe juttatására repülőgépre szerelhető speciális párologtató eszközt, úgynevezett ködgyertyát használnak. Hatékony módszer, de csak a légi irányítással összehangoltan alkalmazható. Hátránya, hogy a gépek száma és az általuk szállított hatóanyag mennyisége korlátozott.

jégkármérséklő rendszer

Az országos rendszer összesen 986 darab (222 automata és 764 manuális) talajgenerátorból áll – fotó: Agroinform.hu

Sikeresen védekeztünk a jégeső ellen 2018-ban? Milyen károk fordultak elő?

A hálózat egy rendkívülinek tekinthető évben kezdte meg működését, hiszen 2018. májustól szeptemberig tartó időszakban több zivataros nap volt, mint az elmúlt években. Tavaly nyáron a megszokottal ellentétben a csapadék döntő többsége helyi kialakulású zivatarokhoz kapcsolódott.

Magyarországra általában a csapadék-utánpótlás a határon túlról érkezik és az esetek többségében átvonul az országon. Az 2018. nyári időszakban nem ez volt jellemző, hiszen június végétől egészen augusztus közepéig a határon túlról nem érkezett számottevő csapadék-utánpótlás. Ezáltal a zivatarok az országhatárainkon belül alakultak ki. A magas hőmérséklet hatására a talajból a nedvesség légkörbe került, ami később csapadék formájában kilométerekkel távolabb hullott a talajra. Ennek a jelenségnek köszönhető, hogy Magyarország jelentős részén egyszerre fordultak elő zivatarok és nagy területen aszályos területek is 2018-ban.

Hányszor kellett bekapcsolni a generátorokat?

113 napon kellett az ország bármely pontján bekapcsolni. Legtöbbet a Kiskunhalasi járásban kellett bekapcsolni, ahol 86 bekapcsolás jutott 76 napra.

A Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) kezelésében több mint negyed évszázada működik eredményesen jégkármérséklő-rendszer. Ez milyen sikerrel működött eddig?

Mivel sikeres volt NEFELA rendszere, ezért az ő működési modelljüket vette alapul a NAK az országos rendszer kiépítésére.

Mi pontosan a JÉGER (jégkármérséklő rendszer), hogyan működik?

A talajgenerátor ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot éget el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét.

A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

A JÉGER már valóban teljes, országos lefedettséget biztosít?

Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab (222 automata és 764 manuális) talajgenerátorból álló talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer 2018. május 1-jén kezdte meg működését. A NAK által kiépített és működtetett rendszer finanszírozása az Agrárminisztérium agrárkár-enyhítési rendszeréből történik.

Győrffy Balázs

Győrffy Balázs a rendszert bemutató 2018-as sajtótájékoztatón – fotó: NAK

Megéri egy ilyen komoly rendszer működtetése anyagilag? Milyen költségekkel járt a JÉGER 2018-as működtetése?

2018-as működés 1,5 Mrd Ft költségvetéssel gazdálkodott, ami jóval alacsonyabb összeg, mint amennyi kár keletkezett volna a rendszer működtetése nélkül (lásd alábbi táblázat – a szerk.).

Hatásos volt a működése, beváltotta a hozzá fűzött reményeket?

A talajgenerátoros jégeső-elhárítás lényegesen csökkenti a jégfelhőkben kialakuló jégszemek méreteit, lényegében megfelezi, jó esetben harmadolja, de nem tudja megakadályozni a zivatarfelhők kialakulását. A jégképződésbe való mesterséges beavatkozás nyomán ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz.

Összességében elmondható és kiemelendő, hogy a NAK nem „jégmentesítő”, hanem jégkármérséklő rendszert üzemeltet, amely a működtetésével csökkenthető az átlagos végső jégszem mérete. A rendszer hatékonyságát viszont csak néhány év múlva lehet majd értékelni, amikor összehasonlítjuk a jégkárok mennyiségét a korábbi évek adataival.

Az azonban már most megállapítható, hogy a rendkívüli időjárás ellenére az összes mezőgazdasági kárbejelentésen belül éves szinten harmadára csökkent a jégkár aránya.

A fokozott védekezés ellenére az ország néhány pontján természetesen hullott jégeső, hiszen nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető lenne ez az időjárási jelenség.

A 2018-as évre vonatkozó eredmények:

2015-2017. átlaga 2018. arány
Bejelentett jégkár (hektár) 57 183 22 524 39,39%
Jégkárarány az összes káreseményen belül 33,03% 12,62% 38,21%
Zivataros napok száma* 23 39 169,57%
Villámok száma** 1 713 487 2 917 760 170,28%

* Mérési pontok átlaga alapján számolt érték (összesen 113 napon volt szükség védekezésre).
** Zivataros időszakban a jégeső kialakulási hajlam mindig villámtevékenységekkel jár együtt.

Mikor indult a védekezési szezon 2019-ben?

A 2018-as és a korábbi évek tapasztalataiból kiindulva a jégkármérséklő rendszer indítása 2019-ben már április 15-én megtörtént. A korábbi beüzemelésre a gazdák termőföldjeinek, illetve az egyéb vagyontárgyak megóvása érdekében van szükség. A riasztási időszak szeptember 30-ig tart.