Az Agrárinformatikai Akadémia II. előadása ezúttal is a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárinformatikai Klaszter közös szervezésben valósult meg, ez alkalommal Magyarország egyik vezető nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállításán, a Farmer-Expón rendeztük meg 2016. augusztus 19-én a következő témában: „Mit és mennyit ér az informatika az agráriumban? – avagy az agrárinformatikai megoldások felhasználási területei és gazdasági lehetőségei a mezőgazdaságban.”

Az akadémiai előadássorozat elindításával a legfőbb célunk, hogy eljuttassuk az informatikai megoldásokat az agrárium területére. Elsősorban a szaktanácsadókat, falugazdászokat, valamint a gazdálkodókat szeretnénk használható, naprakész tudással ellátni a témában.

Második akadémiai előadásunkat Szabó István, a Szent István Egyetem dékánja egy vitaindító előadással nyitotta meg. Az Agrárinformatikai Klaszter főtitkára kijelentette, hogy a mezőgazdaság forradalmi változások előtt áll. Mint mondta, ahogy a 20. században a gépesítés, úgy a 21.-ben az informatika alkalmazása alapjaiban változtatja majd meg az ágazatot. Ma még elszigetelten, itt-ott használják, nem pedig rendszerszerűen, ám a hatékonyság növeléséhez – hosszú távon – e technológiák kiterjedt és értő használata járulhat hozzá a legjobban.

Szabó István

Szabó István, a Szent István Egyetem dékánja – fotó: Agroinform.hu

Vágner Ákos, a NAK agrárszolgáltatási igazgatója a Kamara első olyan szolgáltatását mutatta be, amelyet az ország minden pontján egységes minőségben kínálnak. A tápanyag-gazdálkodási terveket a Magyar Tudományos Akadémia Innováció-díjas informatikai termékével és a köré épített informatikai alkalmazással kínálják a gazdálkodóknak. A számviteli folyamatokat a jogszabályi helyeknek megfelelően alakították ki, csak a legszükségesebb mennyiségű papíralapú dokumentum keletkezik. Ezzel a módszerrel a gazdálkodóhoz a legközelebb tudjuk vinni a szolgáltatást.

Vágner Ákos

Vágner Ákos, a NAK agrárszolgáltatási igazgatója – fotó: Agroinform.hu

Ezt követően Dóra Sebestyén, az AgroSense cégvezetője „Intenzív növénytermesztés és a szenzorok” címmel tartott előadást. A növénytermesztés technológiája ezekben a pillanatokban változik meg gyökeresen azzal, hogy az informatika elérhető áron ad megoldásokat a talaj, a növények és a mikroklíma állapotának szenzorokkal való megfigyelésére, illetve a hatékony és megfizethető adatgyűjtésre. Ezeket az információkat feldolgozva és meteorológiai előrejelzésekkel kiegészítve növényvédelmi, öntözési és tápanyag-gazdálkodási modellek futtatására nyílik lehetőség.

A modellek figyelembe veszik a növények különböző fenológiai szakaszaiban fellépő eltérő szükségleteit, így időben és mennyiségben is optimalizálható a kijuttatott öntözővíz és tápanyag. A rovarkártevők rajzásának észlelésére alkalmas automatizált feromoncsapdák és a peterakástól számított hőösszegek alkalmasak arra, hogy a védekezéseket pontosan lehessen időzíteni. A kórokozók megjelenése elsősorban a mikroklimatikus jellemzők, hőmérséklet, páratartalom, levélnedvesség alapján jelezhető előre.

A magyar fejlesztésű AgroSense-rendszer – melynek részei az adatgyűjtők, a szenzorok, a távcsapda, a növényvédelmi modellek, öntözésvezérlők és a szoftverek – lehetővé teszi, hogy mindig tudjuk, mi történik a termőterületen, és azt is, hogy mikor szükséges beavatkozni öntözéssel, tápanyaggal vagy növényvédelemmel. Az AgroSense elsősorban az intenzív növénytermesztésben (ültetvények, melegházak, szántóföldi zöldségtermesztés) tud hatékonyan segíteni, de az újabb fejlesztések már a klasszikus szántóföldi kultúrákban is lehetővé teszik a gyors megtérülést.

Dóra Sebestyén

Dóra Sebestyén, az AgroSense vezetője – fotó: Agroinform.hu

Meggyesi Gábor, a Moonsyst Zrt. értékesítési igazgatója felvázolta a precíziós állattartás alapvetéseit. A föld népessége 2050-ig 10 milliárd főre fog emelkedni, amihez a mostani élelmiszer-ellátási kapacitásaink 40 százalékkal kell hogy növekedjenek. Ez az állattartásban a gazdaságok és az állatállományok megnövekedésével fog járni.

A nagy ipari gazdaságokban az állatok egyedi megfigyelése már emberi erőforrásokkal kivitelezhetetlenné válik, ezért léptek be a képbe a precíziós állattartást segítő eszközök. Ezek az eszközök az állatok egy-egy különleges biológiai reakcióit figyelik meg folyamatosan és állatbarát módon.

Meggyesi Gábor

Meggyesi Gábor, a Moonsyst Zrt. értékesítési igazgatója – fotó: Agroinform.hu

A Moonsyst Zrt. által fejlesztett szarvasmarhabendő-pH-monitoringrendszer segítségével a szemmel látható jelek megfigyelhetősége előtt már kiszűrhetőek a szubakut bendőacidózis jelei, és ezáltal megelőzhetővé válik magának az acidózisnak a kialakulása, ami jelentős tejveszteséggel járna romló tejbeltartalom mellett. A magyarországi intenzív tartású tehenészetekben az acidózis 15-40 százalékos jelenléte mellett az eszköz és a hozzá kapcsolható eljárások elterjedésével a magyar tejágazat jelentős versenyképességi növekedést tudna felmutatni.

Az Agrárinformatikai Akadémia programja Szabó Tibor előadásával zárult a Kern Communications Systems Kft.-től, aki a Vezeték nélküli szenzorok és kommunikáció az agráriumban – működési elvek és alkalmazási lehetőségekről beszélt. A mezőgazdaságban és az állattenyésztésben felhasználható, illetve a nemzetközi gyakorlatban már használatban lévő vezeték nélküli technológiákat rendszerszinten is megismerhettük, valamint segített eligazodni a sok elnevezés és rövidítés között. Konkrét alkalmazási példákat is hozott az elérhető előnyökkel és megtérülésükkel kapcsolatban.

Agrárinformatika

Sikeres az Agrárinformatikai Akadémia – fotó: Agroinform.hu

Tapasztalataink alapján igény van a színvonalas szakmai rendezvényekre, hiszen az informatikai megoldások terjedésének legfőbb akadálya az edukáció hiánya. Az agrárinformatikai fejlesztésekből származó gazdasági előnyök jelenleg kihasználatlanok: megfelelő mérésekkel és számításokkal, a megfelelő eszközök használatával jelentős összegeket lehet megspórolni a kiadásokon, hiszen kevesebb inputanyagot kell felhasználni. Ez kisebb költségszintet és egyben környezetkímélőbb működést is jelent.

A résztvevők létszáma, az előadások után elhangzó kérdések és az Akadémia iránt érdeklődők alapján sikeres rendezvénysorozatot, oktatási programot indítottunk el.

A precíziós gazdálkodás témakörében szervez konferenciát az Agroinform.hu és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A III. PREGA Konferenciát 2017. február 24-én rendezik meg.