Mesterséges hús, rovaralapú termékek, digitalizáció – merre tart az élelmiszeripar?

Az előzetes várakozásoknak megfelelően az idei PREGA – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállítás – programjában az élelmiszeripari szekció egy év kihagyás után ismét képviseltette magát. Az előadások fókuszában a fenntarthatóság, az élelmiszer-nyomonkövetés, valamint a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások piaci lehetőségeinek bemutatása állt.

Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója köszöntőjében felhívta a figyelmet a technológiai innováció jelentőségére az élelmiszeriparban. Véleménye szerint az elmúlt években végrehajtott élelmiszeripari beruházások leginkább az ágazat felzárkóztatását és a versenyképesség fokozását célozták, mintsem az innovatív technológiák megjelenését segítették elő.

Csurka Tamás, a Szent István Egyetem PhD-hallgatója hangsúlyozta, hogy a változó étkezési és ételkészítési szokások egyre nagyobb kihívás elé állítják mind a nemzetközi, mind pedig a hazai élelmiszeripari szektort. Ezen kihívások leküzdésében a zöldségalapú húsimitáló termékek, a mesterséges hús vagy a rovaralapú termékek jelenthetik az egyik megoldást. Az előadásban kitért a feldolgozási veszteségek csökkentésében rejlő lehetőségek kiaknázására is.

A változó étkezési és ételkészítési szokások egyre nagyobb kihívás elé állítják az élelmiszeripari szektort.

Jankuné dr. Kürthy Gyöngyi, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK-AKI) tudományos főmunkatársa az élelmiszerek feldolgozása és gyártása során keletkező élelmiszer-hulladék keletkezését vette górcső alá az előadásában. Az előadó kiemelte, hogy a NAIK-AKI kutatásában szereplő cégek számos szabályozási, piacszervezési problémáról számoltak be, amelyek akadályozzák az élelmiszer-veszteségek jobb hasznosítását. Ebből adódóan az élelmiszer-veszteséggel összefüggő szabályozás újragondolása az egyik legégetőbb kérdés, amellyel foglalkozni kell a közeljövőben.

Az előadó kiemelte, hogy a NAIK-AKI kutatásában szereplő cégek számos szabályozási, piacszervezési problémáról számoltak be, amelyek akadályozzák az élelmiszer-veszteségek jobb hasznosítását.

Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. minőségbiztosítási vezetője ismertette a McDonald’s digitalizációs stratégiáját. Előadásában a közvetlen értékesítést megkönnyítő digitális platformok jelentőségének növelését és a McDonald’s globális ellátási hálózatának összekapcsolását és hálózatban való kezelését hangsúlyozta. A vállalat törekvéseiben szerepel az ellátási hálózat globális digitalizációja, amely megfelelő szinteken integrálja beszállítói és vállalati törzsadatait, tranzakciós adatait és egyéb funkcionális adatait.

Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója röviden ismertette a cég élelmiszeripari tevékenységét, majd a munkaerő-kiválasztás és a digitális munkakörnyezet jelentőségét taglalta. Kitért arra, hogy az okosvállalatok felismerték, hogy az elkötelezett munkaerő versenyelőnyt biztosít. Az elkötelezettség egyik fontos eleme a dolgozó készségeihez alakított kihívások biztosítása, az értelmes munka öröme. Kitért arra, hogy az Eisberg Hungary Kft. 2019. júniusban elindított egy új kommunikációs formát, a „chatbot kommunikációt”.

Az elkötelezett munkaerő versenyelőnyt biztosít.

Kétszeri Dávid (GS1 Magyarország Nonprofit Zrt.) és Köves Gergely (TE-FOOD International GmbH) felhívta a figyelmet a blokchain alapú élelmiszer-nyomonkövetési rendszerek, valamint a nemzetközi szabványrendszerek fontosságára a komplex élelmiszer-ellátási láncok esetében. Megállapításuk szerint ezen rendszerek egyrészt biztosítják az átláthatóságot a vásárlók számára, másrészt megkönnyítik a hatósági eljárások lefolytatását, és az ellátási lánc ellenőrzésén keresztül a hatékonyság fokozásában is nagy szerepet játszanak.

Ocsovainé dr. Steinbach Cecília (Quantum Design GmbH) és Horváth Zoltán (CHH Műszaki Kft.) egy-egy precíziós technológia felhasználási területét mutatta be a közönség számára. Előadásukban kiemelték, hogy a globális élelmiszerigény kielégítéséhez az élelmiszer-termeléssel szemben támasztott egyre fokozódó minőségi előírások és a természeti erőforrások csökkenésével az innovatív precíziós technológiák alkalmazása nélkülözhetetlen lesz az élelmiszeriparban.

Az innovatív precíziós technológiák alkalmazása nélkülözhetetlen lesz az élelmiszeriparban.

Vargáné Topor Erika (Gourmet & Delicious Manufaktúra) ismertette a sikeres kistermelővé válás receptjét. Kiemelte, hogy az új, piaci igényeket kielégítő értékesítési szemlélet és a vevőközpontú kommunikáció segítheti leginkább a kistermelőket a piaci megjelenésben. Hangsúlyozta a közösségi médiában és a B2B-értékesítésben rejlő értékesítési lehetőségeket.

Linczenbold Máté (Almatár Kft.) és Pap Krisztián (Pap Kolbászműhely) előadásában a magyar alapanyagokból előállított minőségi élelmiszer-termelés jelentőségét emelte ki. Előadásukban a hazai alapanyagok magas minőségét méltatták, amely a hazai kis- és középvállalkozások sikerességének egyik kulcseleme. Hangsúlyozták, hogy a vállalkozásuk életében a kitörést a feldolgozóikapacitásuk bővítése jelentette.

A hazai alapanyagok magas minőségét is méltatták – fotó: Shutterstock

Az előadásokon kívül további három kerekasztal-beszélgetés is az Élelmiszeripari szekció részét képezte. Ezekben az élelmiszeripart érintő kihívásokról, az élelmiszer-nyomonkövetés jelentőségéről és a kis- és középvállalkozásokat érintő kérdésekről esett szó.