Az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok – Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay – vezetői január közepén Paraguayban írják alá a megállapodást, amely az EU történetének eddigi legnagyobb kereskedelmi egyezménye lehet. A cél a vámok csökkentése és a kereskedelem bővítése egy olyan relációban, ahol az áruforgalom értéke már most meghaladja az évi 110 milliárd eurót.

Az aláírás azonban csupán formai lépés: a megállapodás tényleges életbe lépéséhez még hosszú politikai és jogi procedúra vezet.

Két megállapodás, kétféle sors

Valójában nem egy, hanem két külön egyezmény születik:

  • az Ideiglenes Kereskedelmi Megállapodás (ITA), amely kizárólag a kereskedelemről szól,
  • valamint az EU–Mercosur Partnerségi Megállapodás (EMPA), amely a politikai, ágazati együttműködést és a befektetéseket is magában foglalja.

Az ITA akár már az Európai Parlament jóváhagyása után ideiglenesen hatályba léphet, míg az EMPA-hoz minden egyes EU-tagállam ratifikációja szükséges, ami éveket is igénybe vehet.

Nem példa nélküli a csúszás: a 2016-ban aláírt EU–Kanada megállapodás egyes részeit kilenc évvel később sem ratifikálta minden tagállam.

Az Európai Parlament lehet a szűk keresztmetszet

Az első komoly akadály az Európai Parlamentben várható. Bár a legtöbb tagállam kormánya elvileg támogatja az egyezményt, több ország – köztük Franciaország, Ausztria, Magyarország, Lengyelország és Írország – már jelezte fenntartásait, elsősorban az agrárium védelme miatt.

A végső parlamenti szavazás várhatóan tavasszal, április–májusban lesz, és a Reuters szerint rendkívül szoros eredmény várható. A megállapodást ellenzi a radikális baloldal és a jobboldali pártok jelentős része is.

Gazdák kontra szabadkereskedelem

A tiltakozások már most is látványosak: Franciaországban traktorok zárták el az utakat Párizs környékén. A gazdák attól tartanak, hogy a Mercosur-megállapodás:

  • olcsó dél-amerikai marhahúst és mezőgazdasági termékeket enged be az EU piacára,
  • olyan termelési feltételek mellett, amelyek nem felelnek meg az uniós környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak,
  • és ezzel tisztességtelen versenyhelyzetet teremtenek az európai termelőkkel szemben.

A környezetvédők emellett az erdőirtás felgyorsulásától tartanak, különösen Brazíliában.

Jogi aknamező: jöhet az Európai Bíróság

A történet itt még tovább bonyolódik. 145 európai parlamenti képviselő azt kezdeményezte, hogy az egyezmény egyes részeit előzetesen vizsgálja meg az Európai Bíróság. Erről január 21-én szavaz az Európai Parlament.

A kritika középpontjában egy mechanizmus áll, amely lehetővé tenné a Mercosur-országok számára, hogy kártérítést vagy módosítást kérjenek, ha az EU új környezetvédelmi vagy közegészségügyi szabályai sértik gazdasági érdekeiket.

A bírósági eljárás akár két évvel is elhúzhatja a megállapodás véglegesítését – vagy akár meg is fúrhatja azt.

Dél-Amerikában gyorsabb lehet a jóváhagyás

A Mercosur-országok parlamentjeiben a ratifikáció várhatóan gördülékenyebb lesz. Uruguay már jelezte, hogy elsőként hagyná jóvá az egyezményt, Brazíliában pedig a baloldali kormány számára stratégiai jelentőségű a megállapodás, különösen az amerikai vámemelések fényében.

Ugyanakkor itt sem teljes az egység: Paraguay külügyminisztere nyíltan elégedetlenségének adott hangot a feltételek miatt, míg Bolívia – amely még nem teljes jogú Mercosur-tag – csatlakozási szándéka miatt szintén érzékeny kérdéseket vet fel, különösen az erdőirtás ügyében.

Nem a vég, hanem a kezdet

Az EU–Mercosur-megállapodás tehát hiába jut el az aláírásig, a valódi döntések csak ezután következnek. Parlamenti csaták, jogi eljárások, gazdatüntetések és nemzeti vétók határozhatják meg a sorsát.

A kérdés már nem az, hogy létrejön-e a megállapodás, hanem az, hogy milyen áron, milyen garanciákkal – és kinek az érdekében. Az európai agrárium számára a következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek.

Forrás: Reuters

Indexkép: Chat GPT