A Göttingeni Egyetem agrárközgazdász professzorai, Achim Spiller és Gesa Busch az agrártermelés és kereskedelem problémáit vizsgálva, arra hívták fel a figyelmet, hogy az élelmiszerek fogyasztói árai Németországban emelkednek, miközben a termelők kevesebbet kapnak a termékeikért – olvashatjuk az agrarheute.com, német hírportálon.
Egyes esetekben nincs lehetőség rá, hogy a tagállamok saját fogyasztóik szokásainak és érdekeinek megfelelően szabályozzák az országban forgalmazható élelmiszerek körét és árát – fotó: Pixabay
A professzorok szerint az agrárágazat jövedelmezősége és fenntarthatósága szempontjából rendkívül fontos, hogy a német termelők a külföldiekkel nagyjából azonos versenyfeltételekkel rendelkezzenek. A WTO és az EU jogi szabályozása azonban egyes esetekben nem teszi lehetővé, hogy a tagállamok saját fogyasztóik szokásainak és érdekeinek megfelelően szabályozzák az országban forgalmazható élelmiszerek körét és árait. Különösen a nagy termelők és forgalmazók esetében megy nehezen az igazodás, mivel ők a kartelltörvény miatt egymás között nem egyeztethetnek.
Az árat alapvetően a keresletnek és a kínálatnak kellene meghatároznia. Az üzemgazdasági elemzések azonban azt mutatják, hogy nagy különbségek vannak a termelők gazdálkodása, illetve annak jövedelmezősége között.
Egy adott termék piaci átlagára egyes termelőknek magas nyereséget, másoknak esetleg ráfizetést jelenthet. Ha tudni szeretnénk, hogy, pl. a tej hozzáadott értékéből mekkora a termelő részesedése, ahhoz ismerni kellene a tejüzem és a kereskedők árrését, amit az utóbbiak titokként kezelnek.
A nemzetközi kereskedelem tovább bonyolítja a helyzetet, mivel még kevésbé lehet ismerni a külföldi beszállítók beszerzési árait és gazdaságossági mutatóit, amelyekben többek között a termőföld és a termelési eszközök eltérő árai is szerepet játszanak. Ezért a kereslet-kínálat árszabályozó szerepe nehezen érvényesül.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_99x55_0.jpg)
