Most nem kell félni a levélperzseléstől, a nyárinál töményebb permetlével érhetik el a károsítókat! Ahol biztosak abban, hogy jövőre, tavasszal is elvégezhetik a lemosást, ott váltott hatóanyagú növényvédő szerekkel is dolgozhatnak. Ősszel a gombák, tavasszal a kártevők ellen. Ez lenne a leghatékonyabb megoldás közterületen – írja Zsigó György.

Amennyiben az idei fertőzések indokolják, akkor most a platán, a vadgesztenye és több más faj esetében is réztartalmú készítményeket ajánlok. A lehulló levelek nyílt sebeket hagynak maguk utána levélalapoknál, parásodásukig ezeket is fertőtleníthetik. A réz mint az egyetlen baktériumölő hatóanyagunk, szóba jöhet pl. a tűzelhalás ellen almán, körtén, berkenyén, galagonyán, tűztövisen, madárbirsen, stb.

A levéltetvekkel, pajzstetvekkel fertőzött növényeken pl. a nyugati ostorfákon, a tavasszal megismételt olajos lemosás is indokolt lehet, de egyébként atkaölő hatású is. Ezzel a rovarölővel az amerikai lepkekabóca tojásait is elérhetik, melyek főleg a durva kérgű fák mély kéregrepedéseiben találhatóak.

A lisztharmat ellen a kén lehet a főszereplő. A platán, a vadgesztenye, a juhar, a szivarfa, a díszkörte, a rózsa saját lisztharmatfajokkal rendelkeznek. A védekezés lehetőségeiről kérdezzék a növényorvosukat!

Tavaly a Dunán kelt át, de az idén valószínűleg már a Tiszához is eljutott a nyugatról terjedő dióburoklégy. Manapság a kertbarátok ettől a rovartól tartanak a legjobban. Érthető, hiszen a termés 80-90%-át is elviheti. A fekete, nyálkásan rothadó diókopács mögött rágnak, nyüzsögnek a nyüvek. Az útszéli fákat is elérték. Ezek alatt is át tudnak telelni a talajban, báb alakban, tavasszal innen is berepülhetnek a kertek fáira. A hosszan és folyamatosan rajzó légy ellen jelenleg, a lehullott termés mielőbbi felszedése és megsemmisítése az egyetlen megoldás. (Az alábbi kép Budapesten készült feketedión, ez is a tápnövénye lehet.)

Dióburoklégy – fotó: Zsigó György

A díszalmák lisztharmata (lásd a fényképen), a moníliafajok, a tűzelehalást okozó baktérium, egyes levéltetvek és pajzstetvek mellett már a dióburoklégyre is mutogatnak a házikertesek: „permetezzen az önkormányzat!” A telepítésre szánt fajok kiválasztásánál már gondolni kell a termesztett növényekkel közös károsítóikra is!

díszalma

Díszalma lisztharmata – fotó: Zsigó György

Az épületekkel körbevett, leburkolt terekre gyakran helyeznek ki dézsás dísznövényeket. A nyári forróságban, az embereket is próbára tevő légszárazságban kínlódnak még a strapabíró leanderek is. A legyengült növényeken gyorsabban szaporodnak az atkák, a tetvek és a gombás betegségek. Ezek a károsítók a téli betárolásuk alatt sem állnak le. Tavasszal gyakran rosszabb állapotban hozzuk ki a növényeket, mint ahogy beszállítottuk azokat!

atka

Lenader atka – fotó: Zsigó György

Amennyiben egy elzárt, szabad légterű és emberek által nem látogatott udvarra tudják hordani a cserepes, ládás leandereket, akkor használhatják beöntözésre a Mospilan 20 SG-t. A gyökereken át felszívódik és szépen letisztítja a levéltetveket és a pajzstetveket. Érdemes egy öntözést kihagyni, majd a permetezéshez előírt dózisú keverékkel alaposan átitatni a dézsák talaját. Innen kipárologhat, ezért kell a fenti biztonsági intézkedéseket betartani. Az oleander-levéltetű friss kolóniáját atkák által szívott levelek mellett fotóztam, október közepén.

Sajnos az atkák ellen csak permetezéssel védekezhetünk. Szerencsére engedélyezték a Nissorun 10 WP szert. Ezzel máris kezdeni- és ismételni kell a kezeléseket, ahhoz, hogy tisztán vihessük telelőre a leandereket.

Búcsúzom, jó pihenést, remélem találkozunk jövőre is!
Zsigó György, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

Növényvédelmi előrejelzésekért, további növényvédelemmel kapcsolatos hírekért, rajzási táblázatokért és a teljes hazai növényvédőszer adatbázisért kattintson az Agroinform.hu/novenyvedelem oldalra.