Nagy István agrárminiszter a lap megkeresésére elmondta, a szankciómentesség célja elsősorban az, hogy pontos képet kapjanak e létesítmények számáról és a felhasznált víz mennyiségéről. Hazánkban tízezer és százezer darab közé tehető a bejelentési és engedélyeztetési eljárás megkerülésével fúrt kút, ennél pontosabb számot nem lehet megbecsülni.
A kutak engedélyezésével valós képet kaphatnak a felhasznált vízmennyiségről – fotó: MTI/Rosta Tibor
A kútamnesztia minden, mezőgazdasági öntözési céllal létesített kútra érvényes lenne, a javaslat a háztartási célú, kerti fúrt kutakat nem érinti. A miniszter a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta: a bejelentés után az érintett termelő megkapja a hatósági engedélyt, a létesítményre pedig intelligens mérőórát szerelnek, hogy valós adatok legyenek a felhasznált vízmennyiségről.
A WWF Magyarország azonban azt kifogásolta, hogy míg a jelenlegi szabályozás vízjogi engedélyhez köti a mezőgazdasági öntözési célú kutak létesítését, a vízgazdálkodási törvény módosítására tett javaslat azonban bizonyos feltételek mellett eltörölné ezt az engedélyezési eljárást és csupán bejelentési kötelezettséget írna elő. A szervezet szerint
a törvényjavaslat a vízkészletek túlhasználatát vagy éppen pazarlását tenné lehetővé olyan aszályos időszakokban, amikor ezekkel takarékosan kellene bánni.
A szankciómentesség csak a meglévő kutakra vonatkozik, az új létesítmények többsége engedélyköteles marad – fotó: MTI/Varga György
Nagy István szerint a bejelentés nem érinti a vízfelhasználást, a talajvízkészleteket, mivel ezek a kutak már használatban vannak. A környezeti szempontokat inkább előmozdítja az amnesztia, mivel a kutak pontos számának ismeretében, a felhasznált vízmennyiség mérésével az Agrárminisztériumhoz tartozó Nemzeti Földügyi Központ olyan országos monitoringrendszert tud létrehozni, amely valós képet ad a felszín alatti vízkészletek igénybevételéről – nyilatkozta a szaktárca vezetője.
A miniszter hangsúlyozta, a szankciómentesség csak a meglévő kutakra vonatkozik, az új létesítmények többsége engedélyköteles marad. Ezzel a vízkészletekre nem hárul jelentős igénybevétel.
Viszont nem lesz engedélyköteles a kútlétesítés, ha az adott területen nincs felszíni vízkészlet vagy annak igénybevétele aránytalanul nagy költségekkel járna, a tervezett kút mélysége nem haladja meg az ötvenméteres mélységet, nem éri el az első vízzáró réteget, valamint nem érinti az ivóvízellátás védelmében kijelölt területeket, a karszt- és rétegvízkészleteket, és a terület nem szennyezett – tájékoztatta a Magyar Nemzetet az agrárminiszter.
