A stratégiát az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) dolgozta ki közösen, hogy népszerűsítsék a Magyarországon még gyerekcipőben járó gazdasági informatikát. Itthon ugyan megvannak a megfelelő technológiák, azonban nem használjuk ki őket, mivel a magyar gazdálkodók fenntartásokkal viseltetnek az új technikák irányába.

Papp Gergely a NAK főigazgató-helyettese elmondta: Hatalmas változások várhatók a mezőgazdaságban világszerte. Saját szavaival élve: „Olyan ez, mint 10 évvel ezelőtt, amikor már érezni lehetett, hogy valami változik a világban. Akkor is egy technológiai forradalom előszeleit láthatta a világ, és ez most sincs másképp.”  Azonban, hogy Magyarország meg tudja-e lovagolni ezeket a hullámokat, még a jövő kérdése. Az itthoni gazdálkodók sokkal inkább bíznak ősapáink módszereiben, ami akaratlanul ugyan, de hátráltatja az egységes fejlődést.

Papp Gergely szerint az első és legfontosabb lépés éppen emiatt az, hogy megértessük a gazdákkal, miért fontos és nélkülözhetetlen a digitális gazdaság. Véleménye szerint a konkurens országok teljesen biztosan megfogják ezt lépni és ha nem akarunk lemaradni, nekünk is alkalmazkodni kell a jövőhöz. Kitért arra is, hogy azokban az országokban, ahol nem dúskálnak a természetes erőforrásokban, mint például Izrael, ott sokkal hamarabb alkalmazni fogják az új módszereket. És miért is ne tennék?

traktor

Több hazai és uniós stratégia támogatja a kezdeményezést – fotó: Shutterstock

Az agrárágazat digitalizációja leválthatja a tradíciókra épülő földművelést, és helyette egy, a pontos információkra és adatokra épülő, ellenőrzött gazdálkodás veheti kezdetét. Ebben a jövőben a gazdasági kibocsátás akár 10 százalékkal is növelhető országunkban. Varga Péter, az IVSZ agrárinformatikai munkacsoport-vezetője hozzátette: ez már elérhető lenne a jelenleg létező technológiák használatával is.

A magyar gazdaság akár 300 milliárd forinttal is növekedhet és végeredményben a legfontosabb nyeremény a versenyben maradás lenne. Amennyiben nem vagyunk képesek alkalmazkodni az új stratégiákhoz, úgy a lemaradás szinte borítékolható. Erre a nagy váltásra dolgozta ki stratégiáját a csoport, ami a digitális kompetenciát és a digitális államot fejlesztené.

gazda

A gazdasági döntésekhez pontos adatokra van szükség, amelyeket precíziós gazdálkodással lehet elérni – fotó: Shutterstock

Első és legfontosabb lépés az informatika és a mezőgazdaság házasítása. Jakab István a MAGOSZ elnöke elmondta, ez már megkezdődött 1984-ben, az első Commodore 64 számítógép Magyarországra érkeztével, ugyanis azt rögtön a mezőgazdaságban is elkezdték alkalmazni. A MAGOSZ elnöke hozzátette, szerinte létfontosságú, hogy fejlesszük itthon az informatikai készségeket, akár már a középiskolában elkezdve.

A Digitális Agrár Stratégia 15 milliárd forintból tudna megvalósulni, amiben nincs benne a gazdálkodók átállásainak költsége. Azonban ez az ár mindenképpen megtérül, akár 40 eurót is megspórolhatunk egy hektáron. Nem elhanyagolható szempont az is, hogy ez a stratégia nem csak a nagy gazdaságok számára jelent segítséget, de ugyanúgy a mikro-gazdaságoknak is. Laufer Tamás, az IVSZ elnöke hozzátette: A precíziós gazdálkodással kevesebb toxikus anyag keletkezik és a széndioxid-kibocsátást is csökkenteni lehet.

Részletesebb információ és a stratégia ITT található