A Tübingeni Egyetem kutatói a kukorica növény részletes géntérképének elkészítésekor megtalálták azokat a mechanizmusokat, amelyek a teljes növény növekedését alapvetően befolyásoló őssejtek fejlődését irányítják – írta meg a topagrar.com.

A jelfogó molekulák meghatározzák, hogy a növénynek egy adott helyzetben milyen típusú új sejtek kialakítására van szükség – fotó: envato elements

A kutatócsoport Marja Timmermans-nak, az Egyetem Molekuláris Biológiai Intézete professzorának irányítása alatt azt is felfedezte, hogy a hajtáscsúcsokon elhelyezkedő merisztémák (osztódószövetek) csoportja a korábban képzeltnél sokkal fontosabb feladatot lát el, tulajdonképpen a teljes növény felépítéséért (többek között az oldalhajtások és levelek kialakulásáért) felelős.

Ez valamennyi növénynél így van, a kukoricánál és néhány más fajnál azonban a merisztémák különböző képet mutatnak, egyebek mellett az úgynevezett jelfogó molekulák létrehozása és működtetése segítségével meghatározzák, hogy a növénynek egy adott helyzetben milyen típusú új sejtek kialakítására van szüksége.

„A növények nem képesek a helyüket változtatni, de a környezet változásaira figyelemre méltó rugalmassággal reagálnak”

– mondta a professzor asszony.

A környezeti változások észlelése is hozzájárul ahhoz, hogy az egyes növények lehetőleg optimális alakban fejlődjenek.

Az elmúlt száz évben nem sikerült az egy csövön belül található szemek számának növelése – fotó: envato elements

Ez a felfedezés a közeli jövőben kiinduló pontja lehet a kukorica termesztési tulajdonságainak javításához, az egy csövön belül található szemek számának növelése révén. Ehhez természetesen további kísérletekre van szükség.

A szemek száma tulajdonképpen meghatározza a hektáronkénti terméseredményt, de annak növelése – a kukoricanemesítésnek a legutóbbi 100 évben elért lényeges eredményei ellenére – eddig senkinek sem sikerült.