A sertéshús fogyasztásának magyarországi ösztönzése mellett fontos a szakmai tapasztalatok átadása, és a belföldi fogyasztás emelkedése, mert ez ellensúlyozhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést – hangzott el az Agrármarketing Centrum (AMC), az Agrárminisztérium (AM) és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) „Merre tovább sertéságazat?” című konferenciáján Budapesten.

Ondré Péter, az AMC ügyvezetője kiemelte, hogy a fogyasztásélénkítő kampányaik közül kiemelkedik a március közepén indult, tavaszi sertéshúsfogyasztás-ösztönző kampányuk, amely az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg. Ennek keretében 75 alkalommal, 25 élelmiszerüzletben tartanak kóstoltatásokat, és emellett rendezvényekre is kilátogatnak Budapesten és 14 vidéki településen, amelyekkel 500-600 ezer embert érnek el.

Ondré Péter

Ondré Péter szerint a belföldi fogyasztással pótolhatjuk a külpiaci veszteségeket

Ezenkívül televíziós és rádiókampányt folytatnak, közterületeken, nyomtatott lapokban és az online térben is hirdetéseket, tudásmegosztó cikkeket jelentetnek meg. A social média felületeken is aktivizálják a látogatókat, többek között influencerek bevonásával: a kampány egyik arca például Marton Adrienn gasztro-műsorvezető és privát séf.

Ondré Péter úgy vélte, foglalkozni kell az afrikai sertéspestis terjedésével is, a kampány pedig segítheti, hogy a belföldi fogyasztással pótoljuk a külpiaci veszteségeket. “Hiszünk abban, hogy a marketing nemcsak fogyasztásösztönzést jelent, hanem az azt megalapozó tudás terjesztését, a szakmai tapasztalatok átadását is” -–mondta, hozzátéve, hogy a konferencia is ezt a célt szolgálja. A sertéságazat képviselői kiváló termékeikkel jelen lesznek a 79. OMÉK-on is, amelyet az AMC szeptember 26. és 29. között rendez a Hungexpon.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára ismertette, hogy a sertéságazat a magyar mezőgazdaság kibocsátási értékének 8 százalékát adta tavaly, a sertésállomány 2,9 millió egyedet jelentett, 4,7 millió sertést vágtak. Az ágazat importja tavaly 411 millió euró volt, az export értéke meghaladta a 330 millió eurót.

sertés

A sertéságazat kibocsátása tavaly az előző évhez képest 3 százalékkal nőtt – fotó: Shutterstock

Az európai sertésállomány 150 milliós, így látni kell, hogy nem mi diktáljuk a feltételeket és a szabályokat, “de azt keressük, hogy hogyan lehetünk eredményesek ebben a nehéz versenyben”.

A magyarországi sertéságazat mindössze 1,8 százalékkal bővült 2010 óta, amiben az orosz embargó és a sertéspestis is szerepet játszott, de a szakma és a kormány szoros együttműködése révén sikerült minimalizálni a veszteségeket.

Külkereskedelmi szempontból 2018-ban 81 millió eurós vesztesége volt az ágazatnak, az afrikai sertéspestis miatt volumenben a piacok egyharmadát, értékben 41 százalékát veszítettük el. “Komoly eredmény, hogy egyáltalán talpon vagyunk”.

Ezért is fontos, hogy összpontosítsanak a belföldi piacra – tette hozzá.

Feldman Zsolt

Feldman Zsolt: "A magyarországi sertéságazat mindössze 1,8 százalékkal bővült 2010 óta, amiben az orosz embargó és a sertéspestis is szerepet játszott, de sikerült minimalizálni a veszteségeket."

Kifejtette, hogy Magyarországon a sertés élősúlyának termelési költsége 2017-ben kilogrammonként 1,2 euró volt, míg az Egyesült Államokban 0,73 euró, Spanyolországban 1,03 euró. Ugyanebben az évben az egységesen 30 és 120 kilogramm közötti hízlalási fázisra számolt takarmányhasznosítási érték 3 kilogramm volt, a hollandok és a belgák mintegy 2,6 kilogrammal hozzák ki. Míg Magyarországon egy hízóra élete során 1,16 óra munkát fordítanak, a versenytárs országokban ez jóval kevesebb.

A Vidékfejlesztési Programban a sertéstelepek korszerűsítésére kiírt pályázatban eddig közel 200 kérelmet támogattak 29 milliárd forintnyi kötelezettségvállalással. Emellett a kormány 2014. és 2020. között 300 milliárd forintot fordít az élelmiszerfeldolgozás fejlesztésére, az állatjóléti támogatásokra idén közel 20 milliárd forint jut.

Az államtitkár szerint a legnagyobb kihívást az utóbbi években az árak volatilitása jelentette, de pozitívum, hogy Magyarországon nő a vásárlóerő, évente durván 10 százalékkal nő a reálkereset.

A belföldi értékesítés növekedése is majdnem elérte a 10 százalékot, így érdemes a magyar fogyasztókra alapozni, és segíteni a tudatos vásárlásban, hogy a magyar sertéshúst keresse a piacon.

közönség

Az AMC márciusban indította el sertéshúsfogyasztás-ösztönző kampányát

Bognár Lajos, az AM élelmiszerlánc felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos előadásában az afrikai sertéspestissel kapcsolatban elmondta, hogy a betegség Grúziában jelent meg először, de nagyon gyorsan jutott el a balti államokba, illetve Lengyelországban: Varsó környékén gyorsan terjed, vaddisznóban és házi sertésben is regisztráltak betegséget.

Magyarország számára a romániai helyzet jelenti a legnagyobb kockázatot, hiszen nincs olyan területe Romániának, ami ne állna korlátozás alatt. Adott esetben egy határmenti járványkitörés Magyarországon is megfigyelési zóna kijelölését tenné szükségessé. A másik legnagyobb kockázat, hogy a Romániában fertőzött állatból készült élelmiszerek bejutnak Magyarországra. A helyettes államtitkár hangoztatta: a magyar védekezés sikeres volt a sertéspestis ellen, ellenőrizni tudtuk a vaddisznóállományt, és meg tudtuk védeni a házisertés állományt.

Regionális megállapodások megkötésével a jövőben is van esélyünk a szigorú intézkedések betartásával kedvezményeket elérni, de azt is látni kell, hogy a járvány nem kiszámítható, figyelemmel kell kísérni a fejleményeket.

A konferencián előadást tartott Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára és Hollósy Tibor, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökhelyettese. A kerekasztalbeszélgetésen rajtuk kívül részt vett Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese, valamint Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke.