Növényvédelmi előrejelzés: Ezek a károsítók még okozhatnak fejfájást

Szeptember első felében többször hullott csapadék, utoljára a múlt hét első felében. Ekkor inkább a tiszántúli térség kapott 10-15(-20) mm esőt. Ez sokat segített a repcének, volt, aki kivárt, s most vetett, de többségében valahogy elvetettek korábban, s ezeken a táblákon megindult a kelés.

A múlt hét időjárása alapvetően a késő nyári időszakra emlékeztetett, felmelegedés, sok napsütés, forróság nélküli, kellemes meleg. Csapadék a Dunántúlon kevés, sok helyen csak nyomokban hullott, míg a keleti országrészen több helyen hullott 10-20 mm eső. A minimum-hőmérsékletek hasonlóak voltak az előző időszakhoz, 5-12 ^oC fok, a maximumértékek emelkedtek, 22-28 ^oC között alakultak.

A jövőt kutatva most éppen lehűlést érzünk, majd lassú felmelegedés következik, bár a hajnali órákban talaj menti fagyok előfordulhatnak. Többnyire napos időjárás jön, csapadék nem valószínű.

Ez összességében kedvező az őszi munkákhoz, a betakarítások haladnak, s a károsítók is lassan visszaszorulnak.

Az őszibúza-árvakelés 3-5-7 leveles. A mezei pocok népessége nem változott (1-2-(3) lakott járat/100 m²) az árvakelésű táblákon. Ahol mechanikai tarlóápolást végeztek, ott a kártevő népessége kicsit csökkent. A levéltetvek előfordulása gyakoribb lett az előző hetihez képest, mely a meleg időjárással is magyarázható, de így is csak gyenge fertőzést látni (Banks-féle skála: 2.). Halad a talaj-előkészítés, készülnek a vetésre a gazdaságok. A talajállapot kedvező ehhez.

A hörcsög kártétele szórványos, fellépésük a táblaszegélyekre koncentrálódik. A mezei pocok létszámában lassú emelkedés tapasztalható, leginkább gócokban növekszik a populáció. Ez a kártevő is többnyire a táblaszegélyeken található. Az őszi vetések után várhatóan betelepül majd a táblákra.

A repceárvakelések ~4-(6) leveles fejlettséget értek el. Az őszi káposztarepce főnövény vetése folyamatos. A korábban elvetett állományok nagy része kel, szikleveles növényeket látunk.

Az elvetett táblák preemergens gyomirtásának még mindig van aktualitása. A gabona előveteményű táblákon (főleg ha azt később, az esők után sikerült betakarítani és jelentős volt a pergési veszteség) fel kell készülni a gabona-árvakelések megjelenésére. Szükség esetén szelektív egyszikűirtó készítményekkel posztemergensen védekezhetünk.

Kártevők közül a repcebolha csak észlelési szinten látható a már kelő-szikleveles állományokban. A csávázások hatékonynak bizonyulnak, hiszen a kártétel is csak észlelési szintű.

Észlelési szintű repcebolha-kártétel.

Az árvakelésű repcén és a zöldített területeken továbbra is kisebb számú (stagnáló) a repcedarázs rajzása. A fogott egyedszám 6-10 db imágó/csapda/hét a sárga lapokon (a csapdák már virágzó állományban vannak). A fiatalabb állományokban (ökológiai jelentőségű keresztesvirágú másodvetéseken) a napsütéses napokon erőteljesebb a rajzás, ezt bizonyítja a mostanra kialakult kártétel mértéke is.

Repcedarázs kártétele zöldített területen.

A napraforgó beérett, betakarítása folyamatos. A víztartalom folyamatosan csökken 6,5-11% között alakul. A terméseredmények változóak, jónak ígérkeznek.

A korábban megjelent betegségek (makrofominás hervadás, a fekete szárfoltosság és a szürkepenészes tányérrothadás) előfordulása továbbra is alacsony szinten mozog. A gyapottok-bagolylepke kismértékű károsítása gyakran előfordul az állományokban, közepes fertőzés csak elvétve található. Ahol még nem arattak, ott fokozódik a nagyvadak és a madarak kártétele.

A kukorica betakarítása is halad, az Alföldön előrébb tart, a Dunántúlon még csak viaszérésben van a növény. A kukoricamoly rajzása a fénycsapdákban nem tapasztalható. A lárvák lefelé vonulása folyamatos (3-5. nódusz körül). A kukoricabogár rajzása szintén csak észlelési szintű. A gyapottok-bagolylepke belépett a kártevőközösségbe, a csövek végein rág lárvája, de a fertőzöttség gyenge szintű.

A fuzárium csőfertőzése tendenciájában erősödő, de a múlt héthez képest jelentős változás nem történt. Általában még mindig gyenge mértékű a csőfertőzöttség, inkább a fertőzés gyakorisága emelkedett egy keveset. Az erdőközeli területeken a nagyvadak kártétele jelentős.

Burgonya: a tarlóburgonya-táblákon a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) kártétele szórványosan fordul elő, kisebb gócokban észlelhető fokozódott fellépése. A burgonyavész (Phytophtora infestans) megbetegedés mértéke az állományokban gyenge, helyenként közepes szinten mozog.

Gyapottok- bagolylepke kártétele paradicsomon.

Fűszerpaprika és paradicsom: A gyapottok-bagolylepke lárvakártétele általános, gócokban megfigyelhető a fertőzés felerősödése. A levéltetű-fertőzés gócokban erős mértékű. A paradicsom és paprika alternáriás betegség tünetei levélen és bogyón megemelkedtek. A paradicsomállományokban észlelhető a paradicsomvész (Phytophtora infestans) tünete.

Halad a betakarítás a gyümölcsösökben is

Szorgos munka folyik az alma - és a körteültetvényekben is, megy a betakarítás. A kései érésű fajták még az érés szakaszában vannak, színesedik a gyümölcs, s javul a beltartalom. Mindkét folyamatnak (érés és betakarítás) segít a jelenlegi időjárás.

Almában a varasodás gyümölcs-és lomb fertőzöttség nem változott (közepes fertőzöttség jellemző). Az almamoly rajzása befejeződött. A molyos gyümölcsök aránya nem nőtt, 3-5 % (körtében szintén hasonló mértékű). A sodrómolyok kártétele a gyümölcsök legfeljebb 2-3 %-ára korlátozódik. Mindkét gyümölcsfajnál – főleg a sérült, molyos gyümölcsökön – tovább növekedett a moníliás termésrothadás gyakorisága a terméseken. Közepes fertőzöttség jellemző a gyümölcsök ~3-5 %-án. Sajnos házikertben mind a molyos, mind a moníliás gyümölcsök aránya lényegesen magasabb, ott eléri a 10-30 %-ot is.

Moníliával fertőzött termés.

A körte levelein a mikoszferellás levélfoltosság és a körterozsda tünetei megemelkedtek.

Mikoszferellás levélfoltosság és a körterozsda tünetei.

A csonthéjasok közül a kései szilva és nektarin fajták szedése ad még munkát pár napra. Sajnos a poloskák (zöld vándorpoloska, márványos poloska) szívogatása, a darázskártétel utat nyitott a moníliás fertőzésnek, s az súlyos kárt okoz.

A sztigminás levéllyukacsosodás és a blumeriellás levélfoltosság miatt megindult a korai levélhullás. Érdemes lombfertőtlenítő, őszi lemosó kezeléssel csökkenteni a kórokozók áttelelő tömegét.

Halad a szőlő szüretelése is, már csak a kései fajták fürtjei vannak a tőkéken. A peronoszpóra fertőzések nem erősödtek tovább a lombon. A betegség a lombozat 40-60 %-án közepes erősségű fertőzést (26-50 %) okozott. Ez a magyarázata a lombozat korai felszáradására, a korai levélhullás erősödésére.

A lisztharmat tüneteinek erősödése figyelhető meg a lombon. Esetenként 5-10 %-os gyakorisággal ~gyenge közepes fertőzöttség tapasztalható. A kazmotéciumok képződése viszont továbbra is lassú, intenzívebb folyamatra meleg, napsütéses napokon számíthatunk.

A botrítisz fertőzöttség az érés előrehaladtával folyamatosan növekszik, de jelentős változás az előző héthez képest nem történt (közepes fertőzés, a fürtök ~1-5 %-án). Intenzív védelmű ültetvényekben legfeljebb csak gyenge fertőzöttség fordul elő.

A botrítisz mellett a fürtök ”hirtelen-szerű” részleges összetöppedését lehet látni több ültetvényben (mazsolához hasonlító szemek). Sajnos az ok egyelőre még tisztázatlan (a fürtök jelenleg inkubálás alatt vannak, a gyanú esetleg fakórothadás, vagy egyéb élettani körülmény…).

Az amerikai szőlőkabóca imágókat csökkenő egyedszámban fogja a ragacslap. Ne feledjük, hogy az általa terjesztett szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma betegség (FD) karantén károsító.

A vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzása folyamatos, de már csökkenő tendenciát mutat. A lombkártétel a vadgesztenyefák többségén súlyos mértéket ölt, erőteljes a lombhullás.

Vadgesztenyelevél-aknázómoly kártétele.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide.

Az Agroinform ingyenes Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.