Talán a múlt hét második fele (egészen hétfő estig) volt a legmelegebb ezen a nyáron, szikrázó napsütés, igen magas nappali csúcshőmérsékletek, s az éjszakák sem hoztak igazi felfrissülést. Ezt igazán a nyaralók élvezték a Balaton 28 oC-os (!) vizében.
A meleg, csapadékmentes időjárás a kártevők felszaporodásának kedvezett. Az amerikai szövőlepke hernyófészkeinek előfordulása utak mentén gócokban megfigyelhető, de nem számottevő. Az ázsiai márványos poloska és a zöld vándorpoloska jelenléte tömeges, minden kultúrában megtalálható, a fénycsapda magas egyedszámban fogja. A gyomosodás egyes napraforgó- és kukoricatáblákban, illetve a táblaszegélyeken is fokozódott.
Párosodó zöld vándorpoloskák kukoricán.
Aztán megérkezett a fordulat, ahogy az szokásos, vihar, zivatar, gyors lehűlés és bőséges csapadék. 13-án és 14-én egy zivatarhullám vonult át az országon, sokfelé bőséges csapadékkal ajándékozva meg a tájat. Sajnos már az első híradások is tojás nagyságú jégről, az északkeleti régióban súlyos károkról szólnak. A károk mellett el kell ismerni, hogy ez a 20-30 mm eső igen jól jött most a szárazságban, növényeink ki tudják nevelni a termést, s talán marad egy kis nedvesség a repce vetésére is.
Aztán jön a libikóka másik oldala, vagyis ismét felmelegedés kezdődik csütörtöktől, s kevesebb eső. Az őszi búza hántott tarlón az árvakelések fejlődése megindult. Gyenge mértékű bolhakártétel és észlelési szinten levélfoltosság látható a kis leveleken.
Nő az őszi káposztarepce árvakelés is, már elérte a két valódi leveles állapotot. Károsítók közül általános a repcebolhák jelenléte, s a népesség kismértékben növekszik. A Dunántúlon gyenge kártétel tapasztalható, az Alföldön ennél kicsit magasabb.Az árvakelésű repcén megjelentek a fómás betegség levéltünetei.
Fóma repceárvakelésen.
Ezeken a táblákon a mezei pocok felszaporodása figyelhető meg, átlagosan 2 lakott járat/100 m2.
Mezeipocok-járat.
A hörcsögnépesség is visszaesett korábban, de most ismét lassú emelkedésnek indult az Alföld középső-déli részén.
A napraforgó már a citromérés kezdetén jár. A szárat megbetegítő szklerotíniás rothadás előfordulása a napraforgó-állományokban erősödött. A fekete szárfoltosság és az alternáriás levélfoltosság előfordulása is gyakoribbá vált. Az alternáriabetegség helyenként megfertőzte a tányérokat is, de a száraz időszakban a fertőzöttség a tányéron nem növekedett, legfeljebb gyenge mértékű maradt. A felső leveleken viszont erősödött a foltosság, helyenként közepes fertőzés is látható, 11-50%.
A diaportés szárkorhadás megbetegedés elvétve megtalálható. A napraforgórozsda előfordulása csak szórványosan s csak észlelési szinten tapasztalható. A makrofominás hervadás tünete egyelőre még nem található a napraforgótáblákban. A botrítiszes tányérrothadás csak elvétve látható az állományokban, a száraz, forró napok nem kedveztek a betegség terjedésének. Sajnos a viharok, esővel vagy éppen jégesővel pontosan ellentétes hatást adnak, vagyis ilyenkor (és ilyen helyen) a betegség terjedése fenyeget. S ilyen napok így augusztus közepétől gyakran érkeznek. A gyapottok-bagolylepke kártételének kismértékű erősödése szórványosan megfigyelhető.
A kukorica szépen fejlődik, a számára fontos meleg adott, s a csapadék is megérkezik hellyel-közzel. A növényeknél a szemfejlődés a jellemző, de szárazabb tájakon a korai viaszérés már elkezdődött. Az amerikai kukoricabogár-imágó előfordulása általános valamennyi táblában, a kártételük mértéke gócokban erősödő, de nem jelentős. Az egyedszám 1 db/növény körül mozog, keleten kicsit erősebb, nyugaton kissé alacsonyabb. A kukoricamoly imágóinak rajzása továbbra is erős az Alföldön, s kissé gyengébb a Dunántúlon. A szárfertőzöttség kismértékű emelkedése egyes táblákban észlelhető.
A kukoricacsővégeken a gyapottok-bagolylepke hernyókártétele fokozódott, a fuzáriumos csőfertőzés további fellépésének nem kedvezett a száraz, meleg időjárás. Az augusztusi aszály következtében, sülevényes talajon a levelek sárgulnak, a gyomosodás egyes táblaszegélyeken erőteljes.
A szárazra fordult időjárás nem kedvezett a cerkospórás levélfoltosság terjedésének a cukorrépatáblákon, így a megbetegedés mértéke gyenge szintet ért el, s többnyire gócszerűen mutatkozik. A meleg, de párás környezet kedvező feltételeket teremtett a répalisztharmat számára, így kismértékben emelkedett a fertőzöttség. A felmelegedés és száraz idő hatására a lombszinten károsító bagolylepkék kismértékű létszámnövekedése tapasztalható, de károsítás mértéke alacsony szinten mutatkozik.
A tavaszi ültetésű burgonyafajták lombja már összeroskadt, s a gyomosodás gyorsan hódítja meg a területet. Ezen már csak a szárzúzás, esetleg deszikkálás segít, s az azt követő betakarítás. A növény betakarítása folyamatos az Alföldön, míg a Dunántúlon még csak készülődnek a feladatra. A tarlóburgonyákon a burgonyavésztünetek megjelenése észlelési szinten megfigyelhető. A csapadékmentes, forró időszak visszafogta a betegség további terjedését.
A burgonyabogár nagyobb arányú fellépése gócokban megfigyelhető, foltokban erős fertőzöttség alakult ki. A kártevő már csak a tarlóburgonyában tud kárt okozni. Kiskertekben figyelni kell rá, hisz a paradicsomot is megrágja, s a padlizsán a kedvence.
Az öntözött fűszerpaprika-táblákon foltokban baktériumos levélfoltosság és bogyórothadás egyaránt megfigyelhető, de a fertőzöttség mértéke alacsony szinten mozog. A Ca-hiányban szenvedő termések is megjelentek a paprikaállományokban. Az alternáriás levélfoltosság terjedését a száraz időjárás meggátolta. Gócokban a vírusos tünetek fellépése erős mértékű. A gyapottok- bagolylepke kártétele egyelőre gyenge, de erősödő mértékű.
Alma- és körteültetvényekben a korai körtefajták szedése jól halad, folyamatos az alma színeződése, érése, s hamarosan kezdődik a szüret ott is.
Almában a varasodás gyümölcs- és lombfertőzöttsége nem változott, közepes fertőzöttség jellemző a kevésbé jól védett ültetvényekben. Nagyüzemben gyenge a fertőzöttség (6-10%). Az almafalisztharmat károsítása a Dunántúlon nem változott, míg keleten kissé emelkedett. Az almamoly rajzása újra csökkenő tendenciájú, 6-7 db imágó/csapda/hét fogással. A molyos, lehullott gyümölcsök aránya enyhén növekedett, 2-6%, az alföldi ültetvényekben kissé magasabb ez az arány. Az almalevél-aknázómoly egyedszáma is csökkent, 50-60 db imágó/csapda/hét mennyiséggel. A kártétel legfeljebb gyenge mértékű (1 akna/levél). (fotó)
Almalevél-aknázómoly-kárkép.
A piros gyümölcsfa-takácsatka, az almalevélatka és a kaliforniai pajzstetű is alacsony egyedszámban károsít. A vértetű több ültetvényben felszaporodott mostanra, illetve általános tendencia a népesség növekedése.
Vértetűkárkép almán.
Almán az idei évben több gyümölcsösben látható a fillosztiktás levélfoltosság, általában gyenge mértékű (6-10%) a fertőzése. A fertőzöttség még ültetvényen belül is gócokban fordul elő. Kedvező számára a csapadékos időjárás, ezért szaporodhatott fel az idei évben is. A levélfoltokban már megfigyelhetők a gomba piknídiumai. A varasodás elleni lombvédelem hatásos e betegség ellen is.
Almalevél fillosztiktás levélfoltossága.
Mindkét gyümölcsfajban tovább erősödtek a moníliás termésrothadás tünetei. Közepes fertőzöttség jellemző a gyümölcsök ~2-5%-án.
A csonthéjasokban már csak az őszibarack- és a szilvaültetvényekben kell szorgoskodni. Általában – fajtától függően – megy a szüret. A moníliás gyümölcsrothadás általános, s az éréssel erősödő mértékű. Ezen már csak a szüret és a gondos válogatás, illetve a gyors fogyasztás segít.
A gyümölcsmolyok repülése általános, még mindig magas számú. Az őszibarack-ültetvényekben a levéltetvek ismét fertőzik a hajtásvégeket. A korábban említett csonthéjasok levéllikacsosodás-betegsége és a blumeriellás levélfoltosság továbbra is kezelést kíván.
A szőlőskertekben is változik a tevékenység iránya, hisz a csemegefajták szedése folyamatos, de a borszőlőfajták betakarítása is hamarosan kezdődik (zsendülés-érés kezdete). A peronoszpóra újabb levéltünetei jelentek meg a hónaljhajtásokon, a fonáki részen sporulációval (11-50%), a lomb ~20-30%-a fertőzött. A lombvédelem feltétlenül indokolt.
A lisztharmat tünetei lombon nem erősödtek jelentősen, gyenge-közepes fertőzöttség látható, a Dunántúlon kisebb, a keleti országrészen magasabb. Az Alföldi kertekben a lisztharmattal fertőzött bogyók kirepedtek (sérves bogyó), ami további fertőzéseknek nyit kaput.
A botrítisz a sérült bogyókon növekedett, de még csak gyenge fertőzés jellemző a fürtök ~1-2%-án. Sajnos a viharok, esetleg jégeső, hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék és a cukrosodó bogyók együttesen erősen növelik a kórokozó fertőzésének a veszélyét, s ebben a meglévő – egyelőre alacsony fertőzöttség – is a betegségnek kedvez.
A szőlő koniellás fakórothadása az érésben levő fürtökön egyre gyakoribb, házi kertekben járványos mérteket ölt. A fitoplazmás tüneteket produkáló tőkék eltávolítása folyamatos feladat (jövő héttől intenzív felderítés kezdődik a hatóságnál is). Az amerikai szőlőkabóca imágórajzása folytatódott, de a népesség viszonylag alacsony (valószínű a védekezések miatt) a Dunántúlon. Ezzel szemben a keleti országrészen inkább magas számú népességgel kell számolni.
Koniellás fakórothadás.
A szőlőmolyok fokozódó kártétele csak szórványosan tapasztalható. A két kártevőfaj hetek óta alacsony számban repül, s a lárvakártétel is alacsony szintű.
A vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzása továbbra is intenzív, nagyon magas egyedszámban fogja a feromoncsapda.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
_fill_100x75_0.jpg)
