A földmoratórium meghosszabbításából adódó lehetőséget nem csak agrárpolitikai témaként lehet kezelni- nyilatkozta Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára.

Az agrárvállalkozók és a kormány anyagi lehetőségei is korlátozottak, a földpiac vevői oldalán nem várható intenzív élénkülés. A földárak érdemi emelkedése kiválthatja a jelenlegi tulajdonok nagyobb eladási hajlandóságát, azonban ennek a vásárlói oldalon van korlátozó hatása. Nem lehet cél a termőföld-árak három éven belüli drasztikus felemelése, mert az a hazai termelők versenyképességét rontja, nem csak a vásárlásban, de a gazdálkodás költségei, a bérleti díjak emelkedésén keresztül is. Olyan eszközök kellenek tehát, amelyek 20-30 éves időhorizontra adnak biztosítékot, garanciákat, hogy magyar tulajdonban marad a termőföld, ez pedig szerinte az lenne, ha az önkéntes nyugdíj-előtakarékosságba bevonnák a termőföldet. Ezzel egyebek mellett elérhető lenne az a politikai cél is, hogy magyar kézben maradjon a termőföld, és kiszorulna a spekulációs célú vásárlás is.


Horváth Gábor szerint a nyugdíj-előtakarékossági céllal termőföldet vásárlók számára a földtörvényben elővásárlási jogot kellene biztosítani, meghatározott tulajdon-méretig, amely lényegesen alacsonyabb a 300 hektárnál. A főtitkár kalkulációi szerint ez 15-30 hektár lehet személyenként. Ki kellene terjeszteni a jelenleg 20 százalékos önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítási adókedvezményt. A spekuláció megakadályozására szigorú – 20-30 éves – időkorlátokat kell előírni az eladásra, illetve elő kellene írni az adókedvezmény visszafizetési kötelezettséget.


Egyes agrárvállalkozók szerint viszont a MOSZ elképzelése közgazdaságilag megalapozatlan, a földek ilyen formában történő szétaprózása az életképtelen birtokok számának növekedéséhez vezet, ami súlyosan káros a nemzetgazdaságra nézve. (Agrárkamara)