Szakemberek előtt ismert, hogy a biogáz a trágya szerves anyagainak a bomlása során keletkezik. Kb. 30-40 %-ban CO2-ből, 60-70%- -ban metánból áll. Tartalmaz még ezen kívül hidrogént, kénhidrogént és vízgőzt. Fűtőértéke az összetételétől függően változik, átlagosan 6,6 kW h/mł. Egy köbméter gáz kb. 0,6-0,8 liter tüzelőolajjal egyenlő. A szerves anyagot lebontó metánbaktériumok környezeti igénye még napjainkban sem tisztázódott minden részletében. Nem tudjuk, hogy pl. az optimális gáztermeléshez milyen pH-t, milyen szárazanyag- koncentrációt igényelnek. A hőmérséklet sem közömbös. A hőigény szempontjából megkülönböztetünk a 30-35 °C-on működő „metofil” és az 55 °C-os hőigényű „termofil” baktérium csoportot. Ezért a berendezéseket valamennyi hőmérséklet elérésére fűtik. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten a gáztermelés nagyon lassú. A biogáztermelő berendezések működésüket tekintve lehetnek átfolyótartályos rendszerűek, ezeknél naponta meghatározott mennyiségű hígtrágyát szivattyúznak az eresztőtartályba és a túlfolyón keresztül ugyanolyan mennyiségű kierjedt anyag távozik. Előnyei: az egyenletes gázképződés, az erjesztőtartály kapacitásának teljes kihasználása és a folyamatos automatizálhatósága.

A váltótartályos rendszernél 2 vagy 4 darab erjesztőtartályt felváltva töltenek. Egy- egy tartályban a gáztermelés először lassú, azután elér egy maximumot, majd újra csökken. A tartályok töltésének megfelelő ütemezésével érhető el egyenletes gázképződés. A rendszernek igen nagy az erjesztőtér igénye.

A tárolótartályos rendszer hígtrágya-gyűjtő tartálya egyben az erjesztő tartály is. A hígtrágya a kiöntözésig az erjesztőtartályban marad. Az erjedéshez szükséges hőfokot fűtéssel érhetjük el, amihez a képződött gáz egy részét folyamatosan elvonják. Ezért különösen fontos az erjesztőtartály jó hőszigetelése. A hígtrágyát erjedés közben mechanikus vagy hidraulikus rendszerrel keverik az üledékképződés megakadályozása végett. Az így keletkezett biogázt tárolni kell, mert a viszonylag állandó ütemben termelő gázt felhasználó üzem energiaigénye változó. A biogáz tárolására kis nyomású, közepes nyomású és nagy nyomású tárolók ismertek. Legelterjedtebbek a kisnyomású tarolók. Ilyen lehet a légmentesen záró „fóliazsák” is, vagy ilyenek az ismert folyadékzáras „gázharangok”. A biogáz energiáját átalakított formában tárolják a melegvíz- tárolók, az azonnal elégetett gázzal vizet melegítenek. A biogáz elégetése a hasznosításának mai legjobb formája. Ehhez olaj- és gáztüzelésre alkalmas, kombinált égőfejeket alkalmaznak. További hasznosítási lehetőség a villanyáram termelés. Ilyenkor a biogáz generátorral egybeépített motort hajt meg.

Napjainkban az energiaárak rendkívüli megugrása és az állattenyésztési hulladékok ártalmatlanítására és szennyvizek kezelésére vonatkozó előírások szigorodása feltétlenül indokolják az állattartó telepeken előállítható olcsó energiának, a „biogáznak” gazdaságon belüli felhasználását. Természetesen erre csak a feltételek biztosításának megteremtésével kerülhet sor.

Dr. László László