Aggodalomra semmi ok, az agrártámogatások nagy része még idén megérkezhet a gazdák számlájára!

Összességében 420-430 milliárd forintot tesz ki az éves agrártámogatás, ebből szeretne az MVH legalább 200 milliárd forintnyi előleget év végéig kifizetni. Az Európai Unió legfeljebb 70 százalékos előlegfizetést engedélyez – mondta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke a héten Mezőfalván, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Mezőfalvai Zrt. által rendezett gazdafórumon.

Jó hír, hogy a krízistartalékba helyezett összegeket október 15-ig fizeti ki az MVH. A mezőgazdasági termelést érintő válságok kezelésére szánt fedezetet idén nem használták fel, ezért hazánk csaknem 4,2 milliárd forintot fizet ki a kétezer eurónál több, éves támogatást igénylő gazdáknak.

Újabb kifizetés: több méhész juthat támogatáshoz

A héten több méhészeti támogatás kifizetése is elkezdődött, a keretösszeg is megemelkedett.

A baromfi állatjóléti támogatások kifizetése is elindult

Az MVH megkezdte 1555 gazdálkodó részére a második negyedévre vonatkozóan meghatározott 3,1778 milliárd forint támogatás kifizetését.

Hamarosan 500 millió forintra pályázhatnak az élelmiszeripari vállalkozások

Nemsokára indul az a támogatási program, amelyben elsősorban hazai cégek kapnak befektetési lehetőséget az élelmiszeripar megújítására.pályázatok

Aktuális és jelenleg beadható pályázatokból sincsen hiány:

Ezek közé sorolandók a vízgazdálkodási, a kertészeti műveleteket elősegítő (gyógynövény, gombaház-hűtőház, üvegház), az állattenyésztést célzó (juh- és kecsketelep, valamint általános állattartótelep), vagy a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését célzó támogatások.

Miért kell várnunk az agrárpályázatok jóváhagyására és miért csúszik az ügymenet?

A Vidékfejlesztési Pályázatok értékelési folyamata több bírálati lépcsőből áll, a végső értékelést, pontozást és döntést nem a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztés Hivatal (MVH), hanem a Miniszterelnökség hozza meg.

A 110/2016.(V.25.) kormányrendelet értelmében a közelmúltban átalakult az operatív programok rendszere, ezen belül a Vidékfejlesztési Pályázatok (VP) értékelési folyamata is.

Az új rendszerben a pályázatok bírálata szétvált. A beérkező VP-pályázatok jogosultságvizsgálata a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal hatáskörébe tartozik, míg a tartalmi értékeléseket (elbírálás, pontozás) projektértékelők végzik, a pályázatokról a döntést pedig a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága hozza meg.

A helyszíni vizsgálat (előzetes helyszíni szemle) továbbra is az MVH hatásköréhez tartozik, és része a folyamat jogosultságvizsgálati szakaszának. Az MVH ugyanakkor felhívja a támogatást igénylők figyelmét, hogy a jogszabályok szerint amennyiben a helyszíni vizsgálat nem tár fel hibát, eltérést vagy hiányosságot, úgy az még nem értékelhető a kérelem jóváhagyásaként! A pályázat elbírálásának lezárása érdemi döntéssel történik, amelyről a támogatást igénylő értesítést kap. E döntések meghozatala során az eljáráshoz kapcsolódó valamennyi adminisztratív és helyszíni vizsgálat eredményét figyelembe kell venni.

Az MVH a Vidékfejlesztési Program megnövekedett pályázati mennyisége ellenére ütemterv szerint dolgozza fel, és folyamatosan végzi a pályázatokkal kapcsolatos feladatait.gazda

"Miért kell várnunk...?" – fotók: iStock

Gazdasági kitekintőnkben most olyan híreket gyűjtöttünk össze, amelyek a határon túli eseményekről is beszámolnak, ám mégis nagy hatással vannak a magyar gazdák mindennapi életére.

Mit jelentenek Magyarországnak a szabadkereskedelmi egyezmények?

Magyarországnak szüksége van szabadkereskedelmi megállapodásokra, hogy ne szoruljon ki a világ egy piacáról sem – jelentette ki az államtitkár. A CETA egy keményen, öt év alatt végigtárgyalt, jó megállapodás. A TTIP-nél a 30 fejezetből 14-et zártak le, vagyis a tárgyalások közepén járunk, és az egyeztetések várhatóan még jó darabig eltartanak. Még azt sem lehet tudni, létrejön-e egyáltalán az egyezmény. Az egyezmények változhatnak megkötésüket követően, a megállapodásokat a változó világhoz lehet, és kell igazítani – mondta az MTI-nek.

Az EU-biztos szerint a szabadkereskedelmi megállapodások segítenek, hogy alakíthassuk a gazdasági globalizációt, és ne csak elszenvedői legyünk. A TTIP-től Brüsszel az európai kis- és középvállalati szektor fejlődését is várja, ezen keresztül pedig sok új munkahely teremtését. Mikola István is egyetértett azzal, hogy nőhet a munkahelyek száma, de szerinte ezek a jótékony hatások csak több évvel az egyezmény életbe lépése után várhatók.szabadkereskedelem

Mezőgazdasági nyersanyagot tudunk exportálni, feldolgozott élelmiszert alig-alig

Most újra olyan színvonalas alapanyag-termelésünk van, amelyre felépülhetne a nemzetközi piacon is versenyképes tej-, hús- és baromfiipar. Ennek érdekében erre a területre kellene fordítani az uniós támogatásokat.

Raskó György agrárközgazdász mindezt a COOP Rally-n jelentette ki, ahol sajtótájékoztatón értékelte a magyar élelmiszeripar helyzetét.

„Az élelmiszer-ágazat képe elég vegyes, és európai szinten nem olyan a versenyképességünk, mint amilyenre az alapanyag-termelésünk predesztinálna minket.” Jól mutatják ezt az adatok is: Magyarország 8-9 milliárd euró értékű mezőgazdasági nyersanyagot tud exportálni, ezzel szemben mindössze 1,5-2 milliárd euró értékű olyan feldolgozott élelmiszert értékesít, amely Európában és a Távol-Keleten is megállja a helyét. Ezen az arányon mindenképp lehetne javítani – derül ki a házigazda Sága Foods szerkesztőségünknek küldött közleményéből.húsfeldolgozás

"Határon túlról toboroz az élelmiszeripar, mivel a magyar szakképzett munkaerő tömegesen hagyja el az országot. Nem csoda, hiszen még a környező országokban is több fizetést kapnak, mint itthon."

A versenyképességet is veszélyezteti az élelmiszeriparban tapasztalható munkaerőhiány. A hazai ágazati szereplők közül sokan a külhoni magyarság körében toboroznak munkaerőt, ingyenes szálláslehetőséget és utaztatást kínálva – írja a Magyar Idők.vendégmunkás

Nehezebben tudjuk külföldön értékesíteni a gabonát

Jelentősen visszaesett a gabona és gabonakészítmények kivitele. Csaknem negyedével csökkent a kukorica exportja, csaknem tizedével esett a búza és az árpa kivitele is. A zöldségféle és gyümölcs exportja több mint 8 százalékos visszaesést mutat.

Elérkezett a tudásalapú mezőgazdasági termelés ideje, fel kell hagyni a szokásalapúval!

Hollósi Dáviddal, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezetőjével eddigi munkájuk tapasztalatairól, az 5/3-as szabályról, a nyertesek kereséséről, a támogatásokról és arról beszélgettünk, hogyan lett a bank megértőbb az agrárügyfelek problémái iránt.

A tavaly májusban létrehozott Agrár Kompetencia Központ elsődleges feladata az volt, hogy megismertesse „házon belül” az ágazat sajátosságait. Bár alapvetően az agrárium is ugyanúgy a termelésről és a jövedelmező gazdálkodásról szól, mint a többi ágazat – jegyezte meg.

A mezőgazdaság önmagában legalább 12 aliparág, tehát azt nem lehet kijelenteni, ha valaki agrárszakember, akkor mindenhez ért, „ilyen nincs”.

Az lehetséges, hogy mindenre van rálátása, de ez nagyon kemény munka árán érhető el. „Ezért egyik legfontosabb munkatársam az elemző kollégám, aki olyan hazai és nemzetközi adatbázisokból dolgozik, amelyek alapján mély iparági elemzéseket tudtunk készíteni, hogy megértsük a fő motívumokat."tudásalapú mezőgazdaság