Phil Hogan mezőgazdasági biztos bejelentette, hogy az Európai Bizottság ez év június 10-én további egy évre kiterjesztette a gyümölcs-zöldség szektorra a biztonságiháló-rendszert, amelynek érvényessége egyébként ez év június végén lejárt volna. A biztonságiháló-rendszert Brüsszel eredetileg 2014-ben vezette be, válaszul arra, hogy Oroszország megtiltotta a tagországok zöldség-, gyümölcstermékek importját az Európai Unióból.

A mezőgazdasági biztos ezzel kapcsolatban kifejtette a következőket: “A biztonságiháló-rendszer kiterjesztésével a Bizottság demonstrálni kívánja szolidaritását a Közösség zöldség-, gyümölcstermesztő vállalkozásaival, amelyeket eddig is különösen érzékenyen érintett az orosz beviteli tilalom, így azt a továbbiakban támogatás nélkül nagyon nehezen tudnák átvészelni. Az embargó bevezetése óta az EU egy egész sor intézkedést foganatosított a mezőgazdasági termelés és feldogozás különböző területein a termelők megsegítésére, elismerve azok rendkívül nehéz helyzetét.”

A korábban Oroszországba szállított gyümölcs-, zöldségfélékre nehezedő nyomás enyhítése érdekében hozott intézkedések lehetővé teszik a szóban forgó termékek piacról történő kivonását a jótékonysági szervezetek részére történő ingyenes kiosztás érdekében, illetve azok egyéb célokra (állati takarmányozás, komposztálás, szeszfőzés) való felhasználását, és ezen túlmenően engedélyezik a be nem takarítást, valamint a zöldszüretet.

Az intézkedések a következő fajokra terjednek ki: paradicsom, káposzta, zöldpaprika, karfiol, brokkoli, uborka és berakó uborka, gomba, alma, körte, szilva, bogyós gyümölcsök, friss csemegeszőlő, kivi, narancs, klementin, mandarin, citrom, őszibarack, nektarin és – a múlt évtől kezdve – cseresznye és datolyaszilva.

A tagországok, az orosz embargó által kényszerítve – a Bizottsággal egyetértésben –, maguk is igyekeztek mindent megtenni annak érdekében, hogy termékeiknek új piacokat találjanak. A harmadik országokba irányuló élelmiszerexportot azonban az egy évvel korábbihoz képest mindössze négy százalékkal sikerült növelniük, aminek kihatása az egyes tagországok és termékek viszonylatában nagyon különböző.

szőlő

Magyarország csak szilva és csemegeszőlő kategóriában kapott támogatást – fotó: Shutterstock

Az egyes termékekre megállapított támogatási összegek változatlanul maradnak, Brüsszel azonban minden tagországra fajonként meghatározta a támogatható maximális mennyiségeket, figyelembe véve az egyes tagországok Oroszországba irányuló exportját az embargó bevezetését megelőző három évben. Ezenkívül a piac további stabilizálása érdekében az EU továbbra is lehetővé teszi, hogy a leosztott mennyiségeket minden tagország 3000 tonnáig terjedő mértékben növelje.

A jelen intézkedések 2017. június 30-áig, illetve a leosztott mennyiségeknek a tagországok által történő teljes kihasználásáig maradnak érvényben. A tagországoktól beérkezett jelentések alapján a biztonságiháló-intézkedések hatálya alatt 2016. május 31-ig 323.000 tonna terméket vontak ki a piacról, amelynek becsült értéke 112 millió eurót tesz ki.

Magyarország csak a szilva és a csemegeszőlő kategóriában kapott lehetőséget támogatásra, 100 tonnás mennyiség erejéig. Most sajnálhatjuk igazán, hogy a hatvanas-hetvenes években Oroszországba, pontosabban (akkor) a Szovjetunióba szállított almaexportunkat azóta a nullára hagytuk csökkenni.

A Magyarországhoz képest egyharmadnyi területű és az almatermesztés szempontjából kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező Belgium jelenleg 25.700 tonna elmaradt orosz almaexport után kap támogatást.