Orosz válasz

Vlagyimir Putyin elnök kedden megadta Oroszország régóta várt válaszát a nyugati árplafonra, és aláírta azt a rendeletet, amely február 1-től öt hónapra megtiltja a kőolaj és olajtermékek szállítását azon nemzetek számára, melyek bevezették az ársapkát. A hét nagyhatalom csoportja, az Európai Unió és Ausztrália ebben a hónapban megállapodott az orosz tengeri kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról december 5-től Moszkva ukrajnai „különleges katonai művelete" miatt.

A rögzített ársapka közel van az orosz olaj jelenlegi árához, de jóval az alatt ár alatt, melyet Oroszország el tudott érni idei eladásaira, és ez segített ellensúlyozni a Moszkvát érintő pénzügyi szankciók hatását.

Vlagyimir Putyin elnök kedden megadta Oroszország régóta várt válaszát a nyugati árplafonra, és aláírta azt a rendeletet, amely február 1-től öt hónapra megtiltja a kőolaj és olajtermékek szállítását azon nemzetek számára, melyek bevezették az ársapkát. Kép: Unsplash

Vlagyimir Putyin elnök kedden megadta Oroszország régóta várt válaszát a nyugati árplafonra, és aláírta azt a rendeletet, amely február 1-től öt hónapra megtiltja a kőolaj és olajtermékek szállítását azon nemzetek számára, melyek bevezették az ársapkát. Kép: Unsplash

Oroszország Szaúd-Arábia után a világ második legnagyobb olajexportőre, és olajértékesítésének jelentős megszakítása messzemenő következményekkel járhat a globális energiaellátásra nézve. A kormányportálon és a Kreml honlapján közzétett rendeletet közvetlen válaszként mutatták be "az Egyesült Államok és a hozzájuk csatlakozó külföldi államok és nemzetközi szervezetek barátságtalan és a nemzetközi joggal ellentétes fellépéseire".

A részletek

„Tilos az orosz olaj és olajtermékek külföldi jogalanyok és magánszemélyek részére történő szállítása, azzal a feltétellel, hogy az ezekre a szállításokra vonatkozó szerződésekben közvetve vagy közvetlenül szerepel a maximális árrögzítési mechanizmus" – áll a rendeletben, külön utalva az Egyesült Államokra és más külföldi államokra, amelyek bevezették az árplafont.

"A megállapított tilalom az ellátási lánc minden szakaszára vonatkozik a végső vásárlóig."

A rendelet, amely tartalmaz egy záradékot, amely lehetővé teszi, hogy Putyin különleges esetekben hatályon kívül helyezze a tilalmat, ez így szólt: "Ez...2023. február 1-jén lép hatályba, és 2023. július 1-ig van érvényben." Február 1-től betiltják a kőolajexportot, de az olajtermékek tilalmának időpontját az orosz kormány határozza meg, és ez február 1-je után is így lesz.

„Tilos az orosz olaj és olajtermékek külföldi jogalanyok és magánszemélyek részére történő szállítása, azzal a feltétellel, hogy az ezekre a szállításokra vonatkozó szerződésekben közvetve vagy közvetlenül szerepel a maximális árrögzítési mechanizmus

„Tilos az orosz olaj és olajtermékek külföldi jogalanyok és magánszemélyek részére történő szállítása, azzal a feltétellel, hogy az ezekre a szállításokra vonatkozó szerződésekben közvetve vagy közvetlenül szerepel a maximális árrögzítési mechanizmus" – áll a rendeletben. Kép: Unsplash


Sosem látott intézkedések

A Nyugat és a Szovjetunió közötti hidegháború idején sem látott árplafon célja az orosz államkassza és Moszkva ukrajnai katonai erőfeszítéseinek megbénítása. Egyes elemzők szerint az ársapkának nem lesz közvetlen hatása a Moszkva által jelenleg elért olajbevételekre, Anton Siluanov pénzügyminiszter azonban kedden kijelentette, hogy Oroszország költségvetési hiánya nagyobb lehet, mint a tervezett 2023-as GDP 2 százaléka, mivel az olajár felső határa leszorítja az exportbevételeket, ami plusz fiskális akadályt jelent Moszkva számára, mivel jelentős összegeket költenek az Ukrajna elleni katonai hadjáratra.

Oroszország hetek óta ígéri, hogy hivatalosan is válaszol az ársapka bevezetésére, és a végső rendelet nagyrészt azt rögzítette, amit a tisztviselők már nyilvánosan elmondtak.

A G7 árplafon lehetővé teszi az EU-n kívüli országok számára, hogy továbbra is importálhassanak tengeri orosz nyersolajat, de megtiltja a hajózási, biztosító- és viszontbiztosító társaságoknak, hogy orosz nyersolaj rakományokat kezeljenek a világ bármely táján, kivéve, ha azt az árplafonnál alacsonyabb áron értékesítik azokat.

Egyes elemzők szerint az ársapkának nem lesz közvetlen hatása a Moszkva által jelenleg elért olajbevételekre, Anton Siluanov pénzügyminiszter azonban kedden kijelentette, hogy Oroszország költségvetési hiánya nagyobb lehet, mint a tervezett 2023-as GDP 2 százaléka. Kép: Unsplash

Egyes elemzők szerint az ársapkának nem lesz közvetlen hatása a Moszkva által jelenleg elért olajbevételekre, Anton Siluanov pénzügyminiszter azonban kedden kijelentette, hogy Oroszország költségvetési hiánya nagyobb lehet, mint a tervezett 2023-as GDP 2 százaléka. Kép: Unsplash

Az EU-országok külön-külön vezettek be embargót, amely megtiltja számukra, hogy tengeri úton szállított orosz olajat vásároljanak.

Az orosz Ural olaj hordónkénti ára 56 dollár felett járt kedden, ami az ársapkaszint alatt van. A Brent kőolaj ára kissé feljebb került a hírre, és 1,4%-kal, 85,1 dollárra emelkedett 1743 GMT-re.

Hazai helyzet

Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebookon azt írta: "Az Európai Unió bevezeti az olajársapkát. Pedig itt lenne az ideje, hogy Brüsszelben is belássák: az ilyen és ehhez hasonló intézkedések leginkább az európai gazdaságnak fájnak. Az energiahordozók mennyiségének növelésére lenne szükség, mert az csökkentené az árakat. Az olajársapkáról szóló tárgyalások során sokat küzdöttünk a magyar érdekekért, és végül sikerrel jártunk: Magyarország mentességet kapott az olajársapka alkalmazása alól. Ezzel ismételten sikerült megvédenünk hazánk energiaellátásának biztonságát."

(Forrás: Reuters)