Éder Tamást, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős alelnökét a PREGA Konferencia és Kiállítás beharangozó sajtótájékoztatója után kérdeztük. Mint beszámoltunk róla, a „gyárlátogatással” egybekötött eseményt a Veresi Paradicsom Kft. veresegyházi üzemében tartották meg.

Először is gyorsreagálást kérek a Veresi Paradicsom Kft. üvegházában látottakra!

Örülök, hogy most már nemcsak videókon, hanem élőben, működés közben is láthattam ezt az impozáns üzemet. A lenyűgöző holland technológiát, amely által az év mind a 365 napján különlegesen jó minőségű paradicsomot lehet termeszteni.

Nagy tanulság volt azzal is szembesülni, milyen problémákkal kell megküzdeni az élenjáró, de nem a magyarországi körülményekre kifejlesztett rendszer átvételekor. Ha nem vagyunk, márpedig sajnos nem vagyunk a technológiafejlesztés legelső sorában, akkor a mások által kifejlesztetteket a lehető leggyorsabban adaptálni kell.

paradicsom

Éder Tamás: Bízom benne, hogy a most körvonalazódó Digitális Élelmiszer-gazdasági Stratégia is támogatja az új fejlesztési megoldásokat – fotó: Pelsőczy Csaba/AM

A magyar élelmiszeripar beszállítóit tekintve hol áll ez a cég?

Bár valóságos üzem, üzemszerű működéssel, azért mégis egy mezőgazdasági vállalkozás, hiszen itt a paradicsom nyersen kerül értékesítésre. Ugyanakkor a maga nemében csúcson áll mind a termesztés technológiájában, a területegységre jutó termés mennyiségében, minőségében, a biológiai növényvédelemben.

A nyomon követés tekintetében is a legkorszerűbb megoldásra készülnek. A csomagoláson elhelyezett QR-kód okostelefonos leolvasásával megtudhatjuk, mikor szedték és milyen beltartalmi értékei vannak annak a paradicsomnak, amit épp a kosarunkba teszünk. Ez a fajta információátadás ma még ritkaságszámba megy.

kép

„Figyelnünk kell a világ eredményeire, egy percre sem szabad lemaradnunk, miközben sok minden mással is törődni kell, hogy az ágazat versenyképességét közelíthessük a nemzetközi szinthez.” – fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Milyen fejlettségi szinten áll a magyar élelmiszeripar?

A világ élelmiszer-gazdaságában jelenleg két területen zajlik robbanásszerű fejlődés: ezek a különböző IT-alapú fejlesztések, valamint az új biotechnológiai megoldások. Ugyanakkor azt látnunk kell, hogy az európai közvélemény a biotechnológiával szemben eléggé gyanakvó, az általa kínált lehetőségekkel nemigen lehet számolni. Ezért kell mind jobban odafigyelni az IT-alapú fejlesztési megoldásokra, tehát a robotizációtól kezdve a Big Data adta lehetőségeken át a precíziós gazdálkodásig.

Nagyon fontos, hogy egy percre se maradjunk le a világ élmezőnyétől.

Két óriási hibát lehet elkövetni egy újdonsággal kapcsolatban. Az egyik, ha figyelmen kívül hagyjuk, így elveszítjük az általa nyújtott lehetőséget. A másik, ha túlértékeljük valamelyiket, és csak arra összpontosítva lemaradunk más alternatívákról.

A világ is a folyamat elején tart, de az látszik, hogy robbanásszerű a fejlődés. A magyar élelmiszeripar nincs az élenjárók között, ugyanakkor még nem vagyunk semmiről sem lemaradva. Itthon az elmúlt tíz-tizenöt évben más típusú fejlesztési igényeket kellett kielégíteni: ott, ahol mondjuk az ósdi pasztőrözőt kellett lecserélni, nem feltétlenül jutott idő, pénz és energia a legmodernebb IT-alapú megoldásokra.

Abban bízom, hogy a most körvonalazódó Digitális Élelmiszer-gazdasági Stratégia is támogatja azokat az új megoldásokat, amelyekkel ott lehetünk a nemzetközi élmezőnyben.

zöldség

"A magyar élelmiszeripar nincs az élenjárók között, ugyanakkor még nem vagyunk semmiről sem lemaradva."

Milyen digitális fejlesztési megoldások láthatók már?

Alapvetően azokban a rendszerirányítási megoldásokban láthatók, amelyek a termelési folyamatok egyes fázisaiban összeszedik a különböző adatokat, és ezek alapján optimalizálják a működést.

Láthatók az egyes termékek egyedi nyomon követésének lehetőségében is. A kész élelmiszerek esetében is már adott az az IT-megoldás, hogy a fogyasztó egy QR-kódot leolvasva pontos képet kapjon arról, milyen összetevők vannak a termékben, mikor, hol és ki készítette. Nem kell majd az apró betűs dolgokat silabizálni a címkén.

Mely területek járnak elöl a fejlesztésben?

Inkább fejlődési irányt neveznék meg, mert minden ágazatban zajlanak azok az IT-alapú fejlesztések, amelyekről az imént beszéltem.

Egyre határozottabb a fellépés az élelmiszeralapanyag-pazarlás ellen, kiemelt feladat annak elérése, hogy minél kevesebb legyen a termelési veszteség. Ez is az ökológiai lábnyom nagyságának csökkentését szolgálja, miként az energiahatékony termelési megoldások alkalmazása is, amely szintén cél.

Éder Tamás

Éder Tamás (balra): "A nem állati eredetű fehérjetermékek és a hagyományos előállítású húsok versenyében nagyon fontos a fogyasztók informálása, és ebben a szabályozásnak is lesz feladata."

Csillapodtak-e a munkaerőgondok a két évvel ezelőttihez képest?

Továbbra is nagyon nagy probléma, ugyanúgy, miként a gazdaság egészében. Egyelőre nincs érdemi javulás. Viszont megkezdődött a kialakult helyzethez való alkalmazkodás. Ez például abban is megnyilvánul, hogy a fejlesztésekben előkerülnek a munkaerő-kiváltási megoldások, az automatizálás és a robotizáció. Nyolc-tíz évvel ezelőtt még egy-egy beruházásnál simán hoztak olyan döntést a cégmenedzserek, hogy egy automata helyett inkább beállítanak három-négy embert, mert ez jobban megtérül, mint egy új gép.

Ma már ez fel sem merül, hiszen nincs megfelelő munkaerő.

A versenyképességgel hogyan áll az ágazat?

Az elmúlt évek fejlesztéseinek már jelentkeznek az eredményei. A növekvő export is mutatja, hogy valamelyest javul a nemzetközi versenyképességünk. Az adatokból úgy tűnik, hogy az elmúlt másfél-két évben itthon is sikerült visszanyerni kisebb polcfelületeket.

Milyen témákat hoz a PREGA-ra az élelmiszer-gazdasági szekció?

Nyilvánvalóan sok kérdés adódik a modern élelmiszeripari vívmányok szabályozásával kapcsolatban. Ugyanis az már kiütközött, hogy bizonyos modern megoldások és a hagyományosak között ellentétek feszülnek. Bár ezeket jórészt a piac fogja megoldani, ugyanakkor azt, hogy fair legyen az egymással való versenyük, valamiféle szabályozással kell majd megoldani.

Gondolok itt például a különböző, nem állati eredetű fehérjetermékek – szándékosan nem húspótlóknak nevezem ezeket, mert nem azok – megjelenésére. A hagyományos előállítású húsokkal való versenyben nagyon fontos lesz a fogyasztók pontos informálása. És ebben a szabályozásnak is van feladata.

Résztvevőként mit vár a PREGA-tól?

A PREGA Konferenciákon mindig is az volt a legfontosabb, hogy a legfrissebb tudást a lehető legszélesebb körhöz eljuttassa. Most is azt várom, hogy a kutatás-fejlesztés-gyakorlat legújabb eredményei minél hamarabb közkinccsé váljanak az ágazatban, hogy ezek alapján dönthessenek jövőbeni fejlesztéseikről.

PREGA – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállítás
2020. február 18-19.
Jegyek korlátozott számban még elérhetők: prega.hu