A tárca megkötötte az együttműködési megállapodást a 17. natúrpark munkaszervezetével – mondta Nagy István.
Magyarország területének mintegy tíz százalékát teszik ki a natúrparkok, amelyek elősegítik a fenntartható és értékőrző tájhasználatot, népszerűsítik a tájra jellemző helyi termékeket és szolgáltatásokat – tette hozzá.

Nagy István és Kovács István

Kovács István, a Hegypásztor Kör elnöke és Nagy István agrárminiszter az I. Kárpát-medencei natúrparki találkozón a Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár dísztermében – Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A miniszter közölte: a natúrparkok elősegítik a fenntartható ökoturizmus terjedését, hozzájárulnak a természeti és kulturális értékek, hagyományok megismeréséhez és megőrzéséhez, valamint foglalkoznak a környezeti neveléssel és szemléletformálással is – írja az MTI.

Magyarországon 2004 óta léteznek (hivatalosan) natúrparkok, eleinte szabályozások és támogatások nélkül működtek, majd 2014-ben a felelős tárca – az Agrárminisztérium elődje – a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Natúrpark Szövetség négyoldalú megállapodása lendített a folyamatokon – tette hozzá.

Nagy István kiemelte, hogy megalkották a natúrparki cím odaítélésével és visszavonásával kapcsolatos részletszabályokat rögzítő miniszteri rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a natúrpark név rangot is jelentsen. A rendelet szerint a natúrparkok kötelesek éves szakmai beszámolót készíteni, működési költségeikhez, rendezvényeikhez támogatásokat kaphatnak.

"A Kárpát-medence olyan földrajzi és néprajzi egység, amelyet az országhatárok sem tagolhatnak önálló részekre. Éppen ezért örvendetes és támogatandó, hogy nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is létesülnek natúrparkok" – mutatott rá.

V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos arról szólt, hogy a natúrparki címet elnyerő vidék az ehhez szükséges pilléreknek – így többek között a természetvédelem, a turizmus fellendítése, a gazdaság fejlesztése és az identitás megerősítése – mind megfelel.

Nagy István agrárminiszter, Rácz András környezetügyért felelős államtitkár és V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos az I. Kárpát-medencei natúrparki találkozón – Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Natúrparkok és mezőgazdaság

Az Agroinform.hu kérdésére Rácz András, környezetügyért felelős államtitkár elmondta, hogy a natúrparkok tevékenysége nagyban hozzájárul a klímaváltozás elleni küzdelemhez, mivel ezek a szervezetek birtokában vannak annak a tudásnak, amelyeket a hagyományos és környezetkímélő állattartás és a fenntartható földhasználat gyökereiként nevezhetünk meg.

"A natúrparkok fejlődése szinte robbanásszerű: a 3-4 évvel ezelőttihez képest megduplázódott a számuk. Ma Magyarország 9,7 %-a, településeink több mint 10 %-a érintett natúrparki összefogással" – mondta az államtitkár.

Előadásában kifejtette, hogy a natúrparkok tevékenységének jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy az állami természetvédelem hatáskörébe tartozó feladatokat közelebb hozza a helyi mezőgazdasági szereplőköz és a helyben élőkhöz.

Dr. Pető Péter, a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a natúrparkokat eddig leginkább természetvédelmi egységként képzelhettük el, de egy közelmúltbeli paradigmaváltás után inkább már vidékfejlesztési összefogásként képzelhetjük el. A vidékfejlesztés pedig a korszerű mezőgazdálkodás nélkül értelmezhetetlen.

A mezőgazdaság tekintetében a natúrparkok alapvetően a nagyobb hozzáadott értéket képviselő, kis parcellás termelésből származó, fogyasztókhoz közvetlenül eljutó agrártermékek előállítására fókuszálnak. Ez összecseng a most elérhető pályázati kiírásokkal is, hiszen a termelői piacok fejlesztésére és a kistermelői tevékenységek támogatására is elérhetőek pályázati források.

Dr. Pető Péter, a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke – Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ott, ahol nem a nagy parcellás, nagyüzemi mezőgazdasági termelés folyik, a natúrparkok elő tudják segíteni a környezeti elven megvalósuló termesztést.

Kovács István, a Vasi-hegyhát Natúrpark munkaszervezetének vezetője elmondta, hogy az alapszervezet, a Hegypásztor Kör 1985-ben alakult azzal a céllal, hogy az oszkói szőlőhegy régi présházait megmentse, és ebbe a munkába bekapcsolja a fiatalokat, és olyan elfoglaltságot adjon nekik, ami a helyi értékek védelmére, a szőlőfalura, a vidéki közösségre fókuszál.

Mostanra ért el oda a szervezet, hogy az oszkói szőlőhegyen erdei iskolát működtetnek, szálláshelyet (pinceapartmanok) üzemeltetnek, a hagyományos tudást felhasználva gazdálkodnak (szőlő-és gyümölcstermesztés). A Hegypásztor Kör birtokán, élő hagyományokat ápolva zsuptetős, boronafalú pincék között  mutatják be a helyi értékeket, a szőlőhegyi gazdálkodást, a tájfajta gyümölcsültetvényeket, a  kézműves hagyományokat és a népi építészet.

pincék a szőlőhegyen

Boronafalú pincék a Hegypásztor Kör birtokán – Fotó: Hegypásztor Kör Facebook oldala

"10 éve első helyen szerepel a szőlőhegyi gazdálkodás visszahozása - a Hegyhát legfontosabb tájértékére alapozott natúrparki kezdeményezés most ért révbe" – mondja Kovács István.

A zártkerti fejlesztési programok elindulása óta, egyre többen figyelnek fel a szőlőhegyekre, és nő a számuk azoknak a településeknek, amelyek csatlakoznak a kezdeményezéshez. Előtérbe került a tájfajta gyümölcsösök telepítése, az elhanyagolt területek rendbetétele, és közösségi gyümölcsfeldolgozó üzemek létrehozása.

A szőlőhegyen a nagyobb figyelemnek köszönhetően a borászat is előrébb lépett, ma már palackos is borokat is előállítanak a termelők. A zöldségtermesztés is egyre nagyobb hangsúlyt kap, nem véletlen, hogy nemrég megnyílt Vasvári Termelői Piac árusai között is nő a helyi zöldségtermesztők száma. "Úgy gondolom, hogy a térségben évtizedek óta folyó vidékfejlesztési, helyi gazdaságfejlesztési tevékenység legjobb kerete a natúrpark."

A helyi mezőgazdasági termelők felkarolásának egyik újabb lépcsője a Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft.-vel együttműködésben megvalósuló Rövid Ellátási Lánc program, amelyben öt értékesítési irány továbbfejlesztését tervezik:

  • termelői piac,
  • termelői bolt Szombathelyen,
  • éttermekbe, szállodákba való beszállítás, közös logosztika,
  • háztól való értékesítés fellendítése,
  • "dobozrendszerek", házhoz szállítás rendszerének kialakítása.

Kovács István szerint sok termelő azért rekedt meg a termelési pályán, mert sok időt vesz igénybe maga a termékértékesítést, a piacozás, így nem jut ideje a termelésre, a termékfejlesztésre. A Rövid Ellátási Lánc program, mely egyébként részben pályázati forrásból valósul meg, ezen tud segíteni.

A 17 natúrpark közül a Körösök Völgye Natúrpark képviselője, Pócsi Gabriella számolt be a natúrpark helyi termelőket segítő Körös Kosár bevásárlóközösség kezdeményezésről, melynek keretében a Békés megyei kistermelők termékeit webáruházon keresztül értékesítik. A program 2019-ben kezdődött, majd 2020 tavaszán indult el élesben a pandémia idején: így tudtak segíteni a termelőknek a koronavírus-járvány miatti korlátozások okozta kiesések mérséklésében. "Mostanra 50 termelővel dolgozunk együtt, segítjük őket szaktanácsadással, utánajárunk a kérdéseiknek, támogatjuk őket a marketing-feladatok ellátásában." A natúrpark létrehozott egy minden előírásnak megfelelő webshopot, ami által az adminisztratív terheket leveszik a termelők válláról.

Natúrparki közösségek 25 éve léteznek hazánkban, és míg a Nemzeti Parkok a természetvédelem rendszerének állami szereplői, addig a natúrparkok a civil szférából, önkormányzatokból és lelkes önkéntesekből építkező, környezeti elvű vidékfejlesztési összefogások.