Nagyon nehéz évet hagytak maguk mögött a magyar és az európai sertéstartók és az újév sem indul jól. Az elmúlt hetekben a hízókért 50-80 Ft-tal fizetnek kevesebbet a hazai vágóhidak mint tavaly év végén, olvasható az allattenyesztok.hu-n.

A forint erősödésének is köszönhető az, hogy ennyivel csökkent a sertés felvásárlási ára, viszont a költségszint változatlanul magas, ráadásul a kiskereskedelmi láncok is igyekeznek letörni a feldolgozók átadási árait, ami végül a sertéstartóknál csapódik le.

"Egyre több kritika éri az intenzív, nagyüzemi állattartást, azonban a piaci folyamatok éppen ebbe az irányba tolják a termelőket. A fenntartható termelés többletköltségeit egyelőre nem akarja a piac elismerni és valószínű addig nem is fogja, amíg lesz honnan beszerezni olcsóbban. Az EU-ban néhány éve folyamatosan csökken a sertések és sertéstartók száma. Magyarországon már az önellátásunk forog kockán" – írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.

Sokan az árstopra fogják a hízóárak csökkenését – Fotó: Envato

Az év elején elfogadott dolog, hogy karácsony után némi pangás van a húsiparban, viszont a szakemberek úgy látják, a húsvétkor sem fog nőni jelentősen a fogyasztás a háztartások romló anyagi helyzete miatt.

A MÁSZ szerint sokan az árstoppos sertéscombra fogják a januári több mint 10 százalékos hízóár-csökkenést, ugyanis egyes áruházláncok azzal próbálnak nyomást gyakorolni a feldolgozókra, hogy olcsóbb import hússal töltik fel a polcaikat. Ez ma már nem olyan egyszerű, mivel csökkent a túlkínálat az unió az országaiban, de hatással lehet a felvásárlási árra.

Ha ez EU más országait nézzük, semmi jóra nem számíthatnak a sertéstartók

Németország

A sertések száma tíz év alatt 25, a gazdaságok száma 43 százalékkal csökkent. A visszaesés nagyrésze az elmúlt 2 évben valósult meg.


Spanyolország

A gyakran előforduló PRRS fertőzések és a romló kínai piaci kilátások okoznak törést a termelésben.

Északi államok

Legrosszabb jövőképe a svéd, holland és dán sertéstartóknak van, hiszen náluk a hústermelés radikális csökkentését szorgalmazzák a vezető politikusaik. Hollandiában és Dániában az elmúlt évtizedekben jelentős túltermelés volt elsősorban malacból de sertéshúsból is.

Az ukrán gabona miatt legalább a takarmányárak csökkenhetnek

Januárban a csomagolóanyagok és raklapok árai, valamint a fuvarozási költségek emelkedtek jelentősen. A takarmányárakban ugyanakkor csökkenésre számít a MÁSZ, hiszen van elég gabona a piacon, mivel jelentős mennyiségű, mintegy 17 millió tonna gabona hagyta el Oroszországot és Ukrajnát az elmúlt fél évben.

Mi lenne a megoldás?

A MÁSZ szerint a magyar sertéságazat akkor tud fennmaradni, ha sikerülne idehaza is elérni, hogy belföldi piacon (vagyis a boltokban) elsőbbséget élvezzen a hazai sertésből készült friss hús és húskészítmény.

Az önellátási képesség és az élelmezésbiztonság növekvő értéket jelent majd a jövőben, amire építve kellene a hazai élelmiszer-feldolgozást és alapanyag-termelést a tenyésztéssel bezárólag komplexen, a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve fejleszteni és prioritásként kezelni.

Mindeközben ez Európai Bizottság az állattartásra vonatkozó feltételek szigorítását szeretné elérni

Feldman Zsolt, az EU agrárminisztereinek tanácskozása előtt jelentkezett be közösségi oldalán, a videóban a gabonapiaci zavarok mellett arról is beszélt, hogy az EU olyan korlátozásokat kíván bevezetni, amely a közepes családi gazdaságként működő állattartókat lehetetlenítené el. Mint mondta, olyan megoldást szeretnének kiharcolni, amely egyszerre szolgálja a környezeti fenntarthatóságot és őrzi meg a családi gazdaságokat.