Szombaton tartották a komlószüretet Kastélyosdombón jótékonysági zenés családi piknik keretében az Erdődy-kastélyparkban, tudósított a kapos.hu.
A Dráva völgyében fekvő, 271 fős településen történelme során jellemzően az állattartás volt a fő bevételi forrás. 2018-ban mindössze egy hektáron fogtak bele a komló termesztésébe Jankovics Sándor birtokán, az ültetvény mára csaknem 14 hektárra bővült. Az első hektáron a 2500 tövet a Heineken Hungária telepítette, hogy az Ökumenikus Segélyszervezettel összefogva felélesszék a nagy hagyományokkal bíró, ám az utóbbi évtizedben szinte eltűnő magyarországi komlótermesztést, és az egykor híres szüreti bálokat is megidézzék.
Hagyományőrzés, munkahelyteremtés és minőségi alapanyag-előállítás
Az induláskor meghatározott – mára pedig meg is valósult – cél az volt, hogy növeljék a jó minőségű, magyar alapanyagok mennyiségét a sörgyártásban, s emellett munkahelyek teremtésével hozzájáruljanak a termesztésben részt vevő hátrányos helyzetű családok megélhetéséhez. Az ültetvény 30 ember számára biztosít rendszeres munkalehetőséget. 1 hektár 0,8 tonnát terem, azonban ez a mennyiség több százezer üveg sör ízét adja.
Van igény hazai termesztésű komlókra – fotó: Pixabay
"2004-ben hét hektár komló volt hazánkban, 2011 után teljesen megszűnt és mára már 14 hektáros ültetvény található Kastélyosdombón" – mondta el Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. 78 millió forinttal támogatták a növényt telepítését itt, ami igencsak jó befektetés volt: "Ez az ültetvény iskolapéldája annak, hogy jó szándékkal, tenni akarással, együttműködéssel milyen nagyszerű eredményeket lehet elérni és bízunk benne, hogy ez a pozitív példa ragadós lesz".
A kézműves és kisüzemi sörök széleskörű elterjedésével a minőségi nagyüzemi sörök kereslete is megnőtt. Ezzel együtt a komlóigény is megváltozott, a gyáraknak, sörfőzőknek is van igénye különleges, tájjellegű, hazai termesztésű komlókra.
A forróság a komlót sem kíméli
A komló vízigényes növény, ezért a telepítése nagyobb befektetést igényel. Kézzel nehéz szüretelni, de a betakarításának alacsony az eszközigénye: Kastélyosdombón egy traktorra szerelhető speciális karral vágták le a hét méter magas komlóágakat hasonlóan az amerikai kollégákhoz:
A traktoron kívül egy szállítójármű kell, ami lehet teherautó, vagy a traktor pótkocsija, de lehetne lovasszekér is.
A szüreti pikniken a szüretelő eszközökön kívül bemutatták a szárítóberendezést és a pelletálóüzemet is. A feldolgozás során a tobozszerű termést gépesítve leválasztják, ezután következik a szárítás és a pelletálás, a zöld leveleket pedig komposztálják.
Helyi közösségek részvételével fenntartható a fejlődés
Nikos Zois, a Heineken Hungária vezérigazgatója szerint a cél az, hogy a jövőben még környezettudatosabban állítsák elő a söralapanyagokat. 2030-ra a gyártás szén-dioxid kibocsátása zéró lesz és 2040-re pedig az egész értéklánc karbonsemleges lesz.
„Söreinkkel a valódi összetartozás örömét teremtjük meg együtt egy jobb világért. A gyümölcsöző együttműködés eredménye immár egy magyar árpából, magyar komlóból, magyar sörfőzők kiemelkedő tudásával főzött prémium világos sör." – tette hozzá Zois.
Az idei szüret során a résztvevők végigkísérhették a komló útját az ültetvénytől a söröskorsóig: idén először megkóstolhatták a kastélyosdombói komlóval készült Soproni 1895 prémium lager sört.
_fill_540x300_0.jpg)
Magyar sörökhöz használt komlót termesztenek még Jászapátiban, Válon, és a Vajdaságban, de a többcélúan felhasználható növényre vélhetően tovább növekszik a kereslet.
