A gyógynövénytermesztés- és feldolgozás nem volt kifejezetten része a családi hagyománynak, tehát szinte nulláról indította a Sudár Birtokot. A Sudár Birtok termékei Hungaricool díjat nyertek, Erzsébetet most arról kérdeztünk, hogyan jutott el 6 év leforgása alatt addig, hogy termékei az Interspar polcain is megtalálhatóak és már a franchise rendszer kialakításán dolgozik.

Azért mondom, hogy "szinte a nulláról" indultál, mert a családban volt gazdálkodói hagyomány. Mivel foglalkozott pontosan a családod?

A mi gazdálkodásunk is úgy kezdődött a 90-es években, mint sok más családnál: a kárpótláskor kaptunk vissza földeket, és édesapám ekkor kezdett el 20-30 hektáron gazdálkodni, amit 2016-ig csinált folyamatosan. Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozott, de nem a klasszikus értelemben, hanem már a kezdetekkor biogazdálkodásban gondolkodott, és különlegesebb kultúrákat is bevett a vetésforgóba, például volt mák és étkezési napraforgó is. Tönkölybúzát is termesztett, amit Győr környéki pékségeknek adott el.

Én inkább csak a gazdaság adminisztratív működtetésében vettem részt, maga a mezőgazdasági munka nem igazán érdekelt. Majd 2016-ban dönteni kellett, hogy ki viszi tovább a gazdaságot, és akkor belevetettem magam a tanulásba, és a gyógynövénytermesztés-, és feldolgozás mellett döntöttem. Ez a terület valóban érdekelt, amit legfőképpen az a személyes motiváció inspirált kezdetben, hogy olyan gyógynövényteát szerettem volna inni végre, ami nem csak egészséges, hanem finom is.

2017 és 2018 arról szólt, hogy minden tudást, amit csak lehetett, megszereztem. 2018-ban a nem rég elhunyt Szabó Gyuri bácsinál is jártam. A gyöngyösi Károly Róbert Campus gyógynövény szakfelelősének, Lakatos Márknak köszönhetően pedig ráébredtem arra, hogy ez sokkal több, mint hogy kedvelem a gyógynövényeket és érdekel a szakma, hanem ezt a tevékenységet valóban fel lehet fejleszteni egy jövedelmező kisvállalkozássá, hiszen alig vannak Magyarországon kisebb gyógynövényes gazdaságok, néhány nagy cég uralja a piacot.

A Sudár Birtok Győrújfaluban – Fotó: Sudár Birtok

2016-tól kistermelőként, annak minden korlátjával és előnyével dolgoztam, a saját konyhánkban dolgoztam fel a kis területen telepített fűszerkertben termett növényeket. Ezt követően a saját udvarunkban lévő romos istállót alakítottuk át nyári konyhává, úgy, hogy közben már azt is figyelembe vettük, nem fogunk megállni a kistermelői szinten, ezért a Nébihhel is konzultáltunk, hogy a bővíthetőség, a HACCP-nek való későbbi megfelelés is elérhető legyen majd, ha nagyobb lenne az igény a termékekre.

Hogyan sikerült a kistermelői létből magasabb szintre váltani?

Beadtunk egy élelmiszeripari pályázatot (ÉLIP) 2016-ban, amelynek 50 százalékos volt a támogatási intenzitása. A teljes projekt költségvetése 20 millió forint körüli volt, tehát a felét nekünk kellett hozzárakni. Másfél év volt, mire ezt a pályázatot elbírálták, idén (2022-ben) adtuk be az utolsó kifizetési kérelmet. Összesen tehát 6 év telt el, mire le tudtuk zárni ezt a projektet (illetve a zárás még folyamatban van), aminek többek között az is oka, hogy saját tőkebevonásra volt szükség az előfinanszírozáshoz. Sajnos ilyen nagyságrendű projektekhez banki finanszírozást sem könnyű találni, mi nem is tudtunk hitelt felvenni. Sajnos előleget sem lehetett kérni a gyakorlatban, bár az elvi lehetőség rendelkezésre állt volna.

2018-ban jött hozzá egy 3,5 milliós, kisüzemes pályázat, amit őstermelőknek írtak ki, majd nyertünk egy LEADER pályázatot marketingtevékenységekre, de például a gyógynövényszárítónkat is ebből az utóbbi pályázatból tudtuk beszerezni.


Tehát akkor aki pályázik valamire, az ne arra számítson, hogy nyer a pályázaton, és utána dől a pénz...

Nem, nagyon sok saját munkát, szervezést, pénzt kell beletenni, hogy a pályázatok adta lehetőséget ki tudjuk használni, de érdemes. Nekünk ez a három pályázat volt az alapja annak, hogy érdemben tudtunk fejlődni. Az üzem 2021-ben lett kész, 2022 januárjában lett meg hozzá a HACCP, tehát körülbelül fél éven keresztül dolgoztunk kistermelőként az üzemben, aztán gyorsan tudtunk is váltani és mostmár kft. formában megy a termelés és a feldolgozás.

Most nézzük meg azt, hogy jelenleg mivel foglalkoztok, miből áll össze a tevékenységetek!

A kiindulási alap tehát az volt, hogy szerettem volna finom gyógyhatású teákat előállítani a saját magunk által termesztett alapanyagokból, mert úgy tapasztaltam, hogy van igény olyan gyógyteára, amely nem csak gyógyhatással bír, hanem az élvezeti értéke is definiálható a többség számára. A gyógyteákkal kapcsolatban sok tévhit van: mit igyál milyen bajra, hogyan forrázd le, mit áztass, hány fokosan igyad, stb., majdnem lehetetlen kiigazodni. Mi ezeket a kérdéseket rendbe tesszük a workshopjainkon, és mellé tesszük azt, hogy igenis lehet úgy hatékony egy tea, hogy annak finom ízt adunk. Vannak persze olyan összetevők, amelyek kizárják egymást, de a legtöbb gyógynövény jól társítható ehető virágokkal, liofilizált gyümölcsökkel, aszalványokkal.

Nem csak gyógy- és fűszernövény termesztéssel foglalkozunk, hanem látogatókat is fogadunk, részt veszünk az  oktatómunkában, például a gyöngyösi és a mosonmagyaróvári gyógynövényes képzésekhez gyakorlati helyet biztosítunk.

A Sudár Birtok gyakorlati helyet biztosít gyógynövénytermesztés tanuló hallgatóknak – Fotó: Sudár Birtok

Az összterületünk 6,5 hektár szántó, amiből fél hektár a gyógy- és fűszernövénykert, a többin pedig lucerna van. A fűszerkert növelésére tehát bőven van lehetőségünk. Be is adtuk a tavalyi ültetvénytelepítési pályázatra a kérelmünket, amit megnyertünk, de végül úgy döntöttünk, hogy nem valósítjuk meg. A mi technológiánkkal nem vagyunk alkalmasak arra, hogy például egy hektár citromfüvet feldolgozzunk, az ilyen területi minimum a nagy cégek számára termelő gazdáknak jó ajánlat, de mi nem ezen a vonalon indultunk el.

Ebben a fűszerkertben 20 féle gyógy- és fűszernövényt termesztünk, mint például a zsálya, oregánó, bazsalikom, majoranna, sáfrányos szeklice, borsikafű, körömvirág, rozmaring, citromfű. De a gyógynövényeken túl különlegességeket is kipróbálunk, tavaly például sütőtökcsatnival, idén pedig pesztóval színesítettük a kínálatot. Jövőre hummuszt szeretnénk készíteni, ehhez a csicseriborsót természetesen mi fogjuk megtermelni. 300-400 négyzetméternyi terület jut egy-egy növényre, ami körülbelül 20-100 kg körüli szárítmányt jelent növényenként, évente. Termékeink a Biokontroll Hungária Kft. általi bio minősítéssel rendelkeznek.

De nem csak termesztünk, hanem gyűjtünk is, pl. mezei zsurlót, diólevelet, csalánt.

A technológiával kapcsolatban fontos kiemelni: nálunk nem gyomirtás van, hanem gyomszabályozás, tehát első pillantásra mindig gazos a kert. A növényeknek vannak jól bevált praktikáik, amelyeket hagyunk érvényesülni, így például tyúkhúr és a kövér porcsint otthagyjuk, segítenek a talajfelszín nedvesen tartásában. De vannak olyan gyomok, amelyeket azért hagyunk benne a sorokban, mert a levéltetvek általában azokat támadják először, ilyen jelzőnövénynek számít például a mezei aszat.

Gyomszabályozás: egy harmonikus gyomflóra kedvező mikroklímát teremthet és a gyomok gyökerei segíthetnek fokozni a talaj mikrobiológiai aktivitását. A gyomok segíthetnek a talajszerkezet javításában, és zöldtrágyaként is fontos szerepet töltenek be.

A veszélyes gyomnövényeket, pl. a csucsort természetesen eltávolítjuk, ahogyan az apró szulákot is, mert utóbbi teljesen elfojtaná a termesztett növényt.

citromfű termesztése

Nem irtanak minden gyomot, de szabályozzák a gyomflórát – Fotó: Sudár Birtok

Hogyan kell elképzelni a munkát az üzemben?

Az üzem területe 70 négyzetméter, ahol körülbelül 4-5 ember tud dolgozni egyidejűleg. Általában a padláson szárítjuk a növényeket, de amikor hirtelen szükség van valamire, akkor a szárítóban 15-20 óra alatt készre tudjuk szárítani, amit kell. Nagy figyelmet fordítottunk a praktikus berendezésre, ezért minden mobil, és rövid idő alatt teljesen átrendezhető az üzem, ami azért fontos, mert például egy üveges termék előállításához egészen más gépsorra van szükség, mint egy szárított fűszerkeverék csomagolásához. Állandó jelleggel 3 fő dolgozik a vállalkozásban rajtam kívül, van egy üzemvezetőnk, egy kereskedelmi felelős és van egy megváltozott munkaképességű munkatársunk, aki főként a fizikai munkában vesz részt a kertben.

Rajtuk kívül rengeteg önkéntesnek, egyetemi hallgatónak, alkalmi munkavállalónak van értékes munkája abban, hogy működik a birtok.

Milyen terved van a jövőre nézve?

A fejlődés következő állomása az, hogy növelni szeretnénk a birtokot, de nem itt helyben, hanem az ország több pontján szeretnénk létrehozni hasonló logikával gyógynövényüzemet, franchise rendszerben. Erre a lépésre többek között azért is van szükség, mert az egyetemi hallgatók, akik nálunk vannak gyakorlaton, szeretnének elhelyezkedni ebben a szakmában, és a saját konkurenciánk elindulásában segítjük őket, viszont nem biztos, hogy életképes dolog az, ha 10 féle hasonló brand építése zajlik egyidejűleg. Azt szeretném, hogy ne egymás konkurenciái legyünk, hanem inkább egymás partnerei.