Az elmúlt hét nagy részében meleg, száraz időjárásban volt részünk, de helyenként előfordultak záporok, zivatarok. A lehullott csapadék azonban édes kevés az intenzív fejlődésben lévő növényeinknek. A talaj felső 50 cm-es rétegében kevés a nedvesség, így jelenleg a legnagyobb problémát a csapadékhiány okozza a szántókon. Ráadásul a szeles napok tovább szárítják a földeket.
A kalászosokban a csapadékhiány okozza a legnagyobb gondot
Az őszi árpa zömében a virágzás végén jár, és megindult a szemképződés. Az őszi búza virágzik. Sajnos az már jól kivehető, hogy bőséges szalmatermésünk idén sem lesz, az állományok igen alacsonyak.
Ebben a fenológiai állapotban (a kalászhányástól a viaszérésig) a leginkább érzékeny a növény a fertőzésre. A levélfoltosságot okozó betegségek, mint a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici), jelen körülmények között nem terjednek.
A vetésfehérítő bogár (Oulema spp.) lárvái fejlődnek, L2-es L3-as állapotúak, sokan azonban már védekeztek ellenük. A legtöbb helyen hatásos volt, így a kártevő jelentősége lecsökkent. A levéltetvek (Aphididae) egyelőre kis méretű kolóniákkal vannak jelen a leveleken, de nagy gyakorisággal. Ha a tetvek betelepednek a kalász belsejébe is, tovább fokozódik a kártétel. Persze ahol védekeztek az árpacsigák ellen, ott a levéltetvek szaporodását is megfogták.
Egyre több a levéltetű a kalászosokban – fotó: Wagner Liza
A gabonapoloskák (Aelia spp., Eurygaster spp.) is ott vannak az állományokban és károsítanak. Számuk egyelőre alacsony, de emelkedik, mert az időjárás kedvez nekik.
A repcetáblákat a kártevők nagy része elhagyta
A repce már elvirágzott, ami azzal jár, hogy a kártevők nagy része elhagyta a táblákat. A virágzás közbeni kártevők elleni védelem eredménye vagy eredménytelensége most látható. A becőkben már ott munkálkodnak kikelt lárvák. A becőkár közepes mértékű, amit főképpen a repcebecő-ormányos (Ceutorhynchus assimilis), kisebb mértékben a repcebecő-gubacsszúnyog (Dasineura brassicae) okoz.
Távolról jól néznek ki a becők... – fotó: Lepres Luca
...ha viszont szétnyitjuk őket, megtaláljuk az becőormányos-lárvákat – fotó: Lepres Luca
Kórtani szempontból a repcében is csak enyhe a fertőzöttség. Jelen van az állományokban a fómás levélfoltosság és szárrák (Leptosphaeria maculans) és a fehérpenészes szártőkorhadás (Sclerotinia sclerotiorum) is, de csak észlelési szinten. A száraz idő nem kedvez a terjedésüknek.
Komoly gondot okoz a kukoricában és a napraforgóban a csapadékhiány
A kukorica és a napraforgó is megállt a fejlődésben a csapadékhiány miatt. A kukorica 3-4 leveles, de jobbára már kinőtt a barkók (Tanymecus dilaticollis) foga alól. A sorok beálltak, továbbra is a gyomosodás, amivel foglalkozni kell, hiszen a gyomok hamarosan elérik a kevésbé érzékeny fenológiai állapotukat. Napraforgóban úgyszintén, itt főként a parlagfűvel (Ambrosia artemisiifolia) lesz gond, ami tömegesen kel és gyorsan fejlődik.
Ebben a napraforgóban jól sikerült a gyomirtás, már csak csapadékra lenne szüksége – fotó: Lepres Luca
A napraforgó általában 4-6 leveles, a kevésbé fejlett állományokban 2-4 leveles állapotú, így a barkók már itt sem jelentenek veszélyt. A száraz időjárás nem kedvez a betegségeknek. Jelenleg a levéltetvek szárnyas egyedei, amik egyre növekvő számmal települnek be a táblákba. Most sárga szilvalevéltetű (Brachycaudus helichrysi) található a növényeken, de őt követi majd a fekete répalevéltetű (Aphis fabae) is. A védekezéssel még várni kell a kolóniák megjelenéséig.
Burgonyában érdemes megkezdeni a védekezést a burgonyabogár és fejlődő lárvái ellen (Leptinotarsa decemlineata), illetve a levéltetvek (Myzus persicae, Aphis nasturtii) ellen.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
_fill_540x300_0.jpg)
