A kutatóintézet szerint a kedvező egyensúly megőrzése mellett az idén fokozatosan élénkül a növekedés, amelynek forrását a mezőgazdasági teljesítmény és a költségvetéshez kapcsolódó intézkedések jelentik.

A Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés című kiadvány az idei évben meginduló növekedés fokozatos élénkülését vetíti előre. A személyi jövedelemadó változása, a nyugdíjak inflációt meghaladó emelése és a rezsicsökkentés egyaránt növeli a lakosság jövedelmének reálértékét, így a fogyasztás szerény mértékben emelkedhet. A GDP bővüléséhez pozitívan járulnak hozzá az európai uniós támogatásokkal megvalósuló állami és önkormányzati beruházások is - áll a Századvég előrejelzésében.

Jövőre a növekedés erőteljesebbé és kiegyensúlyozottabbá válhat, a nemzetközi konjunktúra javulásával párhuzamosan az idei évnél dinamikusabb, 6 százalékot meghaladó exportbővülés is elérhető. A fogyasztásnak további lendületet adhat a reáljövedelmek emelkedése. A magánszektorban a foglalkoztatás bővülésének megindulása, míg az állami szektorban a pedagógusi életpálya-modell bevezetése javítja a jövedelem-kilátásokat. Várhatóan a lakosság hitelfelvételből fakadó devizakitettségének mérséklése is elősegíti a fogyasztási bizalom erősödését, bár az ebből fakadó hatásokat a szakértők még nem tudták számszerűsíteni. Az európai költségvetési tervezési periódus végére sűrűsödő forráslehívás várhatóan pozitív impulzust ad a beruházásoknak, így hosszú évek után jövőre ismét emelkedhet a beruházási ráta. Mindezen hatások eredőjeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint jövőre a GDP-növekedés megközelítheti a 2 százalékot.

Az elemzők az alappályán még nem számoltak a nem ismert, a devizahitelesek megsegítését szolgáló új programmal, valamint a növekedési hitelprogram (NHP) keretének kibővítésével, ugyanakkor összességében ezek az intézkedések pozitívan befolyásolhatják a 2014-es növekedési kilátásokat.

A Századvég szerint az infláció az idén és jövőre is a jegybank 3 százalékos célja alatt marad. Az alacsony árnövekedési ütemhez a gyenge kereslet mellett a regulált árak mérséklődése, a rezsicsökkentés is hozzájárul. Az idei 2 százalék alatti inflációs rátához képest azonban némi emelkedés várható, a magas olajárak és a termelést terhelő adók költségnövelő hatása miatt. A cél alatti infláció ellenére a monetáris politika mozgásterét egyre jobban korlátozza a globális kockázati környezet, és különösen a Fed mennyiségi lazító intézkedéseinek kivezetése. Így az elemzők arra számítanak, hogy az MNB lazító ciklusa az idei évben 3,6 százalékos kamatszintnél éri el a mélypontját, és jövőre megindul egy fokozatos szigorító ciklus.

A kiegyensúlyozott növekedés nem veszélyezteti az ország külső egyensúlyi pozíciójának alakulását, így jövőre is jelentős folyó fizetési mérlegtöbbletre számítanak az elemzők. A költségvetés hiánya mindkét évben 3 százalék alatt maradhat, de ennek teljesítéséhez az idei évben az Országvédelmi Alap zárolására van szükség. A bevételi kockázatok miatt a költségvetési célok biztonságos teljesítése érdekében a jövő évi költségvetésben is jelentős tartalék tervezésére lehet szükség - írta a Századvég Gazdaságkutató Zrt.