Kilenc székely sajtkészítő fogott össze egy székelyföldi tájjellegű sajt kidolgozásáért. Az a szándékuk, hogy a végső termék konkurenciát jelenthessen a hagyományosan elismert nyugati érlelt sajtoknak. 81 sajtot érleltek különböző körülmények között 140 napig, meglepő eredmények születtek, írja a Székelyhon.

Előrelépés tapasztalatcserével

A sajtkészítő gazdák felismerték, hogy nem jelentenek konkurenciát egymásnak, hanem a közös munka során tudással, tapasztalatcserével segíteni tudják egymást. Korábbi próbálkozásokhoz hasonló, ám most kézzelfogható, értékelhető eredménnyel zárult a székelyföldi tájjellegű sajt megalkotására tett kísérlet kilenc Kovászna és Hargita megyei sajtkészítő részvételével. A receptet Konrad Suter svájci sajtmester, minőségellenőr alkotta meg, aki a székelyföldi Caritas Vidékfejlesztés kötelékében sajtkészítő képzéseket tart.


A résztvevők három egymást követő hétfőn három sajtot készítettek három különböző kultúrával. Egyet a saját pincéjükben, a másik kettőt két másik pincében helyezték el, így egy-egy pincében három sajtkészítő sajtjai érlelődtek 140 napig. Mindenki a saját módszereivel, tapasztalatai szerint kezelte a sajtokat, emiatt az azonos alapanyag és recept ellenére meglepetést hozott az eredmény.

"Ugyanaz a sajt három különböző pincében teljesen másként fejlődött az érlelés alatt, volt eset, hogy a készítője nem ismerte fel a saját termékét" – mesélte a kezdeményezést összefogó Caritas Vidékfejlesztés vezetője, Kastal László.

Milyen legyen a Szénasajt?

A júniusi pincelátogatás során minden egyes sajtot megfúrtak, megkóstoltak, kiértékeltek. Itt már kiderültek azok az információk, hogy a nyers tej minőségén és gyártáson kívül mekkora hatással van a sajtra a pince klímája, a sajtkészítő kezelési szokásai.

A sajtokat augusztus 6-án, szombaton, a Székelyföldi Sajtkészítők Kézműves Egyesülete és Caritas Vidékfejlesztés közös találkozóján, Gyergyószentmiklóson értékelte két svájci szakember és egy Maros megyei sajtkészítő, akik a legjobbakat úgy választották ki, hogy nem ismerték, hogy ki és milyen kultúrával készítette, illetve hol érlelte – természetesen a kiválasztás után a gyártási naplók alapján beazonosítják a sorszámozott sajtokat.



A szénasajtnak nevezett kísérlettel tettek egy nagy lépést egy egységes, színvonalas piaci termék megalkotása felé, amit a készítők azonos módon és minőségben tudnak elkészíteni, és magában hordozza a Székelyföldre jellemző tájjelleget is.