A Raiffeisen Bank elemzői szerint a gazdaságélénkítő intézkedések ellenére a magyar gazdaság növekedésében hullámvölgy várható 2016-ban, a GDP 2-2,5 százalékkal nőhet, de 2017-2018-ban a gazdasági bővülés ismét elérheti a 3 százalékos éves növekedési rátát – mondta Török Zoltán, a pénzintézet vezető elemzője kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Török kiemelte, hogy ezzel együtt a csok középtávon évente, a konzervatív számítások szerint is 0,3 százalékkal megemelheti a GDP-t, az optimistább variáció szerint akár 0,5 százalékkal is megnövelheti a bruttó hazai terméket. Rámutatott, hogy igen gyengék az inflációs kilátások, most úgy tűnik, 1,5 százalék körüli éves infláció lesz idén. Elmondta, hogy a bank elemzőinek várakozása szerint a jegybanki alapkamat tovább csökkenhet, az idei év közepén 1 százalékra mérséklődhet.

Török Zoltán kifejtette: a 2015. évi gazdasági lassulást főleg a mezőgazdaság gyenge teljesítménye idézte elő, míg korábban az agrárium akár fél százalékkal is növelte a bővülés ütemét, tavaly ennyivel ronthatta a GDP növekedési rátáját. Tavaly a mezőgazdaság és az építőipar nélkül a Raiffeisen szakemberei szerint 3,5 százalékkal is bővülhetett volna a hazai GDP. Rámutatott: az egyébként kedvező alapfolyamatok ellenére a kilátások mégsem biztatóak, a feldolgozóipari beruházások gyengék, a statisztikák azt mutatják, hogy hónapról hónapra csökken a beruházási ütem, eközben a dinamikusan fejlődő régiókban is feszültségek jelentkeznek a munkaerőpiacon.

Mint azt hangsúlyozta, az ország a gazdasági fejlődést tekintve gyakorlatilag kettészakadt, a dinamikusan fejlődő közép-magyarországi, közép-dunántúli és nyugat-magyarországi régióval szemben igen kedvezőtlen képet mutat az ország többi, főleg keleti része. A dinamikus fejlődést mutató régiókban komoly beruházások zajlanak, jelentős feldolgozóipari kapacitások vannak.

mezőgazdaság

Régebben csaknem fél százalékkal növelte a GDP-t az agrárium – fotó: Shutterstock

Elmondása alapján a feldolgozóiparban néhány szektor teljesítménye kiemelkedik, így az autóipar, a gumiipar, a villamosenergia ipar, és a gyógyszeripar. Ezekben az ágazatokban döntően nagy multinacionális vállalatok termelnek, amelyek képesek és hajlandók komoly beruházásokat is megvalósítani. A munkaerőpiac állapota ellentmondásos, míg a fejlettebb régiókban igen kedvező a munkanélküliségi ráta, addig a fejletlenebb hazai régiókban "a közfoglalkoztatástól megtisztított munkanélküliségi mutatók" igen kedvezőtlen helyzetet jeleznek, Észak-Magyarországon például 20 százalékos lenne ez a ráta, egyúttal a közfoglalkoztatásba résztvevők alacsony százalékban tudnak visszatérni a versenyszférába.

A csok a Raiffeisen elemzői szerint igen jó gazdaságélénkítő eszköz lesz, konzervatív előrejelzésük szerint is 0,3 százalékkal növelheti meg a következő négy évben az éves növekedési ütemet. A költségvetés számára nominálisan mintegy 200-250 milliárd forint kiadást jelent majd, de a lakásépítések hatására a gazdasági növekedésből adódó adó- és járulékbevételek miatt pozitív egyenleggel zárhat a csok – emelte ki Török.

A konzervatív forgatókönyvben azzal számoltak, hogy a csok hatására 40 ezer új lakás építésére lehet számítani a következő 4 évben, azaz évente átlagban 10 ezer többlet új lakást eredményez a magyar gazdaságban. Török Zoltán szerint az elemzők arra számítanak, hogy 2016-ban, lehet, hogy már az idei év első felében jüan-kötvényt fog kibocsátani Magyarország.