Ünnepi hangulatban, közel száz meghívott vendég jelenlétében tette le a Hungrana Kft. legújabb beruházásának alapkövét Szabadegyházán.

A rendezvényt díszvendégként Dr. Dorkota Lajos Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Dr. Simon László Fejér megyei kormánymegbízott, Varga Gábor térségi országgyűlési képviselő és Horváth István országgyűlési képviselő, a Parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke is megtisztelte jelenlétével.

Az újonnan épülő biomassza erőmű az üzem teljes gőz- és hőigényét képes lesz kiszolgálni.

Az évszázados múlttal rendelkező társaság- és az új beruházás érdemeit Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter köszöntő beszédében is hangsúlyozta: a vállalat hosszú távra tervez, ezt bizonyítják az évről évre megvalósított fejlesztések. A fejlődés mellett fontos a Hungrana számára a környezet védelme is, hiszen csak magyar, GMO-mentes alapanyagot használnak, bioetanolt állítanak elő a gépjárművek számára, és a 2012-ben átadott biomassza kazánt is bővítik.

A miniszter elmondta, hogy a Hungrana a meglévő biomassza erőművében évente 60 ezer tonna szalmát és 12-15 ezer tonna napraforgóhéj pelletet éget el, amivel a gőz- és hőigényének kétharmadát fedezi. Megjegyezte, hogy a most kezdődő fejlesztéssel ez az arány száz százalékra nő.

A Hungrana az 1990-es években még naponta 400 tonnás kukorica-feldolgozási kapacitással rendelkezett, mára napi 3500 tonnára növelték kapacitásukat. Piaci pozíciójuk folyamatosan erősödik, Európa legjelentősebb kukorica feldolgozói, miközben több mint száz éve meghatározó szereplői a magyar élelmiszeriparnak.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy a cég – a kormány elképzeléseivel összhangban – a magasabb szinten feldolgozott, versenyképes, jó minőségű élelmiszer alapanyagokat állít elő.

"Nem szabad elfelejtenünk, hogy a feldolgozó-ipar a gazdálkodók áldozatos munkája nélkül nem működhet – ám ennek a fordítottja is igaz.

A termelőknek megbízható partnerekre van szükségük, akik hosszú távú üzleti együttműködést kínálnak számukra."

– A gazdálkodók felé fordult köszöntő beszédében Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója.

A szakember a "Kukorica - a jelen és jövő aranya?" címmel rendezett szakmai konferencián tartott előadásában rámutatott arra is, hogy az országban minden negyedik hektáron kukoricát vetnek, miközben minden második tonnát feldolgozás nélkül exportálnak. A kukorica sokáig takarmánynövény volt, pedig a keményítőt kivonva kiváló fehérje koncentrátum, nem mellékesen pedig kiváltható vele a GMO-gyanús, importált szója.

"A Hungrana Kft. kifejezetten jó példáját mutatta be annak, hogy lehet úgy megújuló energia-beruházást létesíteni, hogy az ne veszélyeztesse az élelmiszer-alapanyag előállítást."

– Nyilatkozta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója.

A szakember kijelentette, hogy a Hungrana legújabb beruházása fókuszba állítja a nem élelmiszercélú mezőgazdaság jelentőségét és létjogosultságát.

Gyuricza Csaba arról is beszámolt, hogy hazánkban 4,5 millió hektáros területen folytatható szántóföldi növénytermesztés, amelyen mintegy 18-20 millió ember számára képesek élelmiszert és alapanyagokat előállítani. A kertészeti és állattenyésztési ágazat, valamint az öntözés fejlesztésével ebben előre lehet lépni, akár 25-30 millió ember kiszolgálása is lehetséges.

600-800 ezer hektáron a környezet nem kedvez a hagyományos élelmiszer alapanyagok előállításának, így az ilyen területekre olyan alternatívákra van szükség, mint például a tervezetten energetikai célú hasznosításra szánt növények termesztése.