Mint beszámoltunk róla, az agrárkamarai választások záró aktusaként országos küldöttgyűlés ülést tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, ahol újraválasztották a régi elnökséget. Győrffy Balázzsal, a NAK elnökével a parlamenti ünnepi ülést követően beszélgettünk a következő időszak feladatairól, köztük a gazdálkodók egymás közötti önkéntes együttműködésének szükségességéről. Ennek érdekében egy külön kamarai osztályt is létrehoztak, amely több megoldáscsomaggal is készül.

Térjünk vissza egy mondat erejéig a kampányra: milyen tudást, tapasztalatot, élményt hozott?

Valamilyen kampányt már többször is átéltünk – magam például két ciklusban voltam polgármester –, mégis ez a mostani újdonságot jelentett számunkra, hiszen az agrárgazdaság keretein belül ilyen típusú választásra még nem volt példa. Az öt évvel ezelőtti kamarai választáshoz képest most volt egy elleninduló: kilenc megyében két listára lehetett szavazni. Így ez a mostani kampány más intenzitású, más lelkületű esemény volt.

A szubjektív benyomásokra vagyok kíváncsi, a többit már „megírták az újságok”.

Véleményem szerint a kampány elfogadható keretek között maradt, nem volt elvtelen sárdobálás, ami vállalhatatlanná tette volna az egészet. Ha személyes élményt kellene megfogalmaznom –  azontúl, hogy nagyon jó érzéssel tölt el a végeredmény –, volt egy dolog, amelyen nehezen tudom túltenni magam. Én úgy tartom, hogy méltósággal kell elviselni a vereséget, hogy az a fél, amelyik alulmarad, legalább illendőségből gratuláljon a győztesnek. Megdöbbenést és csalódást okozott, hogy a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) egyetlen tisztségviselője sem hívta fel Jakab Istvánt, a Magosz elnökét, hogy gratuláljon a választási eredményhez. Úgy, ahogy ezt például a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Teszöv-elnök a megyei nyertessel megtette, és felajánlotta partnerségét a következő ciklusra. Pedig nem feltétlenül ők erőltették az indulást a kamarai választásokon.

Ugyanakkor az az erős felhatalmazás, amelyet a választáson kaptunk, arra kötelez bennünket, hogy azokért a magánszemélyekért, vállalkozásokért is dolgozzunk, akik és amelyek a MOSZ listáján indultak.

Győrffy

Győrffy Balázs: "..ha mindenki saját maga, egyedül akar érvényesülni, akkor könnyen eljuthatunk odáig, hogy büszkén ugyan, de elvérzünk a csatában" – fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK

Mi az újjáválasztott elnökség első feladata? Személy szerint az öné is.

Már közvetlenül megválasztásunk után elfogadtuk a jövő évi költségvetést. Ez nagyon fontos feladat volt, hiszen kijelöli az elkövetkező időszak mozgásterét. Azt is be kell kalkulálnunk, hogy az előttünk álló hónapok sokkal inkább a politikáról fognak szólni, mint a szakmáról, hiszen országgyűlési választások lesznek. Ugyanakkor mégis meg kell fogalmaznunk a feladatainkat és azokat a kérdéseket, amelyek megvalósításában számítunk az április után regnáló kormányzatra. Az az ágazat az érdeke, hogy lássuk azokat a problémákat, amelyek gátolják a fejlődésünket. Van több ilyen is, ezek közül a legfontosabbakra a küldöttgyűlésen elmondott beszédemben rá is mutattam.

A küldöttgyűlésen átadott egy bekeretezett nyilatkozatot Orbán Viktor miniszterelnöknek...

...ez a küldetésnyilatkozatunk.

Mi ennek a lényege? Meg lehet nézni?

Természetesen, a NAK honlapján is elérhető. A küldetésnyilatkozatunk egy oldal terjedelemben azt foglalja össze, mit gondolunk magunkról, illetve arról az ágazatról, amelyben tevékenykedünk.

Melyik pontját ajánlaná leginkább a miniszterelnök figyelmébe?

Ez úgy kerek, ahogy van, nem lehet belőle egy-egy gondolatot külön kiemelni. Érdemes két percet rászánni az egész küldetésnyilatkozat elolvasására.

A miniszterelnök által említett 9 milliárd forintos kormányjuttatás mennyi időre szól, és mire költik? A jégkárenyhítő rendszert megnevezte.

Idén nyertük a 7,8 milliárd forintos uniós pályázatot a falugazdász-hálózat működtetésére, a tanácsadási feladataink ellátására. Ez egyébként 2020-ig szól. 1,8 milliárdot – így aztán látható, hogy több mint 9 milliárdról beszélünk –  pedig a jégkármérséklő rendszer kiépítésére nyertünk, szintén a Vidékfejlesztési Programból.

Akkor ez is uniós pénz.

Igen. De a kormány támogatása kellett hozzá. Lobbiztunk azért, hogy ilyen típusú kiírások egyáltalán megszülethessenek, hiszen ez a kabinet hatáskörébe tartozó döntés.

Ezentúl egyébként minden évben kapunk több milliárd forintos támogatást az egyéb közfeladatok ellátására. Mint ismert, különböző jogszabályok helyeztek át hozzánk ilyeneket, például a kormányhivataloktól. Ha csak az lenne a feladatunk, amit a kormányhivatalokban is meg tudnak tenni, akkor nem biztos, hogy kamara létrehozása szükséges lett volna.

De mi ezen keresztül egyéb szolgáltatásokat is tudunk nyújtani a tagjaiknak.

Például tudunk segíteni nekik abban, hogy közösen tudjanak villamos energiát, földgázt beszerezni. Vagy hogy jobb biztosítási konstrukcióhoz jussanak, olcsóbban tudjanak telekommunikációs szolgáltatást igénybe venni.  Ez mind-mind olyan dolog, amelyhez hálózat kell, így ezekhez a falugazdász-hálózatot fel tudtuk használni. Ezek is mutatják, miért célszerű, hogy a falugazdász-hálózat hozzánk került. Arról nem is beszélve, hogy ez a döntés önmagában is megállná a helyét, hiszen sikerült infrastrukturálisan és szakmailag is fejleszteni. Szinte hiba nélkül tudtuk átvezetni az új közös agrárpolitikába a tagjaikat, és 2014 óta mintegy 1000 milliárd Ft lehívásában segítettük őket.

öntözés

Megkezdődött az öntözési igények felmérése – fotó: Shutterstock

A küldöttgyűlés parlamenti szónokai kiemelt feladatnak nevezték a modern vízgazdálkodás megteremtését. Ebben a kamarának milyen szerep jut?

Már dolgozunk rajta. December 1-jén

elkezdtük az öntözési igények felmérésének második szakaszát.

A kormányprogrammal egybehangzóan, koordináltan végezzük a munkát. Magyarországon az öntözött területek aránya messze alulmúlja az uniós átlagot. Ez meghatározza, hogy egyáltalán milyen kultúrák termesztésében gondolkodhatunk. Például nagy bátorság öntözés nélkül vetőmag-előállításba fogni, különösen egyes növényi kultúrák esetében. A lehetőségeink érdemben bővülnek az öntözött területek nagyságának növekedésével. Az a célunk, hogy egy hektáron minél több guruló forintot tudjunk jövedelemként realizálni. De ehhez a termelés intenzitása mellett a feldolgozottsági szint növelésére is törekednünk kell. Ha ez tudatosul mindenkiben, akkor jó pályára állhatunk.

Az egységben rejlő erőről, az együttműködés szükségességéről szintén szó volt a beszédekben, ez önnek is személyes szívügye. Most újult erővel beleállnak a megvalósításába?

Igen. Az együttműködésnek nincs alternatívája, sokszor, sok helyen elmondtam már, itt is. Van egy kamarai osztályunk, amelynek alapvetően az a feladata, hogy az önkéntes együttműködés különböző formáit – legyen az szövetkezés, termelői csoport, integráció, vertikális vagy horizontális együttműködés – kidolgozza. Tehát nem a forma, az irány az érdekes, hanem az, hogy valamilyen érdemi együttműködést fel tudjunk mutatni. Ehhez több dolog kell. Egyrészt kellenek pozitív példák, kellenek erre nyitott emberek, és kell a gazdasági kényszer is. Ami, lássuk be, megvan.

Csakhogy ezt fel kell tudni ismerni. Alapvetően több olyan csomagot is előkészítünk, amelyek pozitívan hatnak – például adózási kérdésekben, amihez a kormányzat támogatása is kell. Bízom benne, hogy jó megoldásokat tudunk nyújtani a tagjainak. Mert bizony ha mindenki saját maga, egyedül akar érvényesülni, akkor könnyen eljuthatunk odáig, hogy büszkén ugyan, de elvérzünk a csatában.