Az átfogó jogszabály elkészítésének szükségessége már évekkel ezelőtt fölmerült, elsősorban az agrárirányítás sürgette, hogy készüljön egy olyan egységes, a legfontosabb stratégiai elemeket összefoglaló jogi szabályozás, amelynek alapján folyamatosan biztosítható az ágazat kiegyensúlyozott fejlődése.
 
A törvény elsődleges célja az, hogy a lehető legminimálisabbra csökkentse az állami szabályozási bizonytalanságokból következő kockázatokat, és hozzájáruljon az agrárium stabilitásához. A mezőgazdaság különösen ki van téve az időjárási/klimatikus kockázatoknak, és amennyiben az állami szabályozási háttér sem stabil, az nagymértékben csökkenti az ágazatba irányuló befektetési kedvet, a fejlesztési lehetőségeket. Ezen túlmenően a jogszabály tervezetét benyújtó kormány az orosz WTO-belépés várható negatív hatásai mérséklésére alkalmas eszköznek is tartja a törvényt.
 
A törvény egyik legfontosabb rendelkezése, hogy meghatározza a mezőgazdasági árutermelő fogalmát, mint a jogszabály egyik legfontosabb alanyát. A jövőben az a gazdálkodó szervezet, vagy egyéni gazdálkodó minősül mezőgazdasági termelőnek, akinél - a gazdálkodás jogi formájától függetlenül - az éves szinten realizált jövedelem legalább 70%-a mezőgazdasági termék értékesítéséből származik. A törvény hatálya vonatkozik a mezőgazdasági termék megtermelésére, annak elsődleges, és azt követő (ipari) feldolgozására, abban az esetben is, ha azt bérelt eszközökkel (földön) végzik.
 
Ugyancsak rögzítésre kerülnek az állami agrárpolitika lényeges alapelemei, elvei, meghatározó irányai és eszközrendszere.
A jogszabály külön kiemeli azokat az irányokat, amelyek mentén megvalósul az agrárium állami támogatása, a konkrét mértékeket az adott év állami költségvetésén belül kell meghatározni.
 
A mezőgazdaság középtávú fejlesztésére a törvény 5 évre szóló programokat irányoz elő, amelyeket rendszeresen, minden ciklust megelőző év július 15-ig kell a Mezőgazdasági Minisztériumnak kidolgoznia, és a kormányhoz benyújtania. Így első alkalommal ez év közepére kell azt a programot elkészíteni, amely a 2008-2013. közötti időszakra határozza meg az ágazat fejlődési pályáját.
 
A mezőgazdaság szabályozásáért felelős állami szerv (Mezőgazdasági Minisztérium) a program végrehajtásáról évente, május 15-ig elkészíti azt az átfogó jelentést, amelyet a kormány nyújt be a törvényhozó szerveknek.
A törvény előírja, hogy a mezőgazdasági árutermelőket állami támogatásban kell részesíteni. Ennek formáit, a hitelezéshez kapcsolódó központi és regionális kedvezmények, valamint támogatások mértékét a kormány határozza meg, a mindenkori költségvetési lehetőségeken belül.
 
A 2010. január 1-ig megkötött hitelszerződésekre vonatkozóan a törvény kétféle kamattámogatást ír elő. A mezőgazdasági árutermelők a hitel teljes futamidejére a Központi Bank refinanszírozási kamatlába kétharmadának megfelelő mértékű kamattámogatást kapnak. Az egyéni (háztáji) gazdálkodók, az. ún. farmergazdaságok, valamint a mezőgazdasági fogyasztási szövetkezetek esetében a hitelek kamattámogatásának mértéke a Központi Bank refinanszírozási kamatlábának 95%-a.
 
A mezőgazdasági piacok szabályozásához szükséges állami intervenciók rendszerét szintén a törvény határozza meg, részletesen előírva a közbeavatkozáshoz szükséges feltételeket, az intervenciók típusait.
 
Külön pont foglalkozik a törvényben azzal, hogy a szakmai, érdekképviseleti szervezetek milyen módon vehetnek részt az ágazat fejlesztési terveinek kidolgozásában, a folyó programok értékelésében, ellenőrzésében. Ezzel összefüggésben egyébként a Mezőgazdasági Minisztérium máris kezdeményezett, és felhívást intézett az érdekelt szervezetekhez, hogy még januárban jöjjön létre egy olyan agrárkonferencia, amelyen valamennyi fél (állami szervek, szakmai szervezetek, kamara, termelői szövetségek, stb.) részvételével alakítsák ki az együttműködés konkrét formáit, feltételeit.
A most elfogadott agrártörvénnyel kapcsolatban Alekszej Gorgyejev miniszter egy interjújában ismételten történelmi fordulatról beszélt.