Elmondta: a találkozón is hangoztatta, hogy ez a kérdés nem
egyszerűen környezetvédelmi vagy agrár szakkérdés, hanem az unió
iránti állampolgári bizalom kérdése is.
    Mint kifejtette, Magyarország a GMO-technológiát nem általában
véve utasítja el, hanem az elővigyázatosság elvének alkalmazását
tartja fontosnak - amíg a gyártó nem tudja bizonytani, hogy a termék
ártalmatlan, komoly korlátozásokat kell érvényben tartani.
    A tagországok tavaly júniusban többségi véleménnyel
elutasították az Európai Bizottságnak kezdeményezését, hogy
helyezzék hatályon kívül azokat a korlátozásokat, amelyeket egyes
tagállamok vezettek be. Mivel a tanácsban e kérdésben rendre nem
sikerül úgynevezett minőségi többségű véleményt kialakítani, az
Európai Bizottság dönt az egyes technológiák uniós engedélyezéséről,
és Brüsszel határozatai eddig általában GMO-pártiak voltak.
    A módosított szerkezetekben hordozott kockázatok értékelésével
kapcsolatban a magyar miniszter - kollégáinak többségével együtt -
azt hangoztatta, hogy szükség lenne a rendszer átfogó
felülvizsgálatára. Azt is újra meg kellene állapítani, hogy milyen
szempontokat milyen módszerekkel kell vizsgálni, illetve hogy a
témával foglalkozó uniós szakértői testületet milyen szempontok
alapján állítsák össze. Az európai élelmiszer-biztonsági hivatalt
(EFSA) fel kell jogosítani, hogy maga is végezhessen vizsgálatokat,
sőt az ellen a tagállamok is ellenvizsgálati lehetőséget kapjanak.
    Bírálatok érték az ülésen az EFSA munkáját is, mert eddig minden
ilyen kérelemmel kapcsolatban támogatta az engedélyezést, miközben a
tagállamok saját tudományos intézeteinek felvetéseit az uniós
hivatal nem vette figyelembe.
    Nem tartotta a magyar miniszter helyesnek azt sem, hogy
tudományos kérdésekről folyó vitát politikai döntéssel zárjanak le.
Úgy vélte, az Európai Bizottságnak akkor is tiszteletben kellene
tartania a tagállamok többségi véleményét, ha erre intézményes
szempontból nem köteles, és "erre átfogó megoldást kellene találni".
    Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi EU-biztos a vitában jelezte,
hogy tervei szerint a bizottság a jövőben egyszerű többségű ügyekben
is újabb véleményt, még egy vizsgálatot kér az EFSA-tól. -A GMO-saga
továbbra is szárnyal - foglalta össze a vitát a magyar miniszter.
    Az ülés másik témájával, az éghajlatváltozással kapcsolatban a
miniszterek közül többen hangsúlyozták, hogy 2013-tól nem szabad
megszakadnia a kiotói folyamatnak, hanem újabb vállalássorozatnak
kell következnie egészen 2050-ig. Tavaly az állam- és kormányfők már
elfogadták azt az előirányzatot, amely szerint az EU fejlett
országai az 1990-es szinthez képes 2020-ra 15-30, 2050-re pedig
60-80 százalék kibocsátáscsökkentést igyekeznek elérni. Több
miniszter hangoztatta annak fontosságát, hogy az EU-nak a nemzetközi
partnerekkel folytatott tárgyalások eredményessége érdekében be kell
tartania saját vállalásait.
    A tanács elfogadta a légszennyezéssel kapcsolatos tematikus
stratégiát is, amely jelentős csökkentést irányoz elő.
    Szóba került a nemzeti szennyezési kiosztási tervek 2007-2012
közötti szakasza. E terveknek június végéig el kellene készülniük,
de több tagállam még nem tudta befejezni. Magyarország tervét
egyebek közt az a Brüsszellel szemben keresztülvinni kívánt
kezdeményezés akadályozza, amely az eddigi 2,5 százalékos,
úgynevezett aukciós kvótát 1,5 százalékra csökkentené. Persányi
Miklós szerint remélhetően a hazai tervet heteken belül
véglegesíteni lehet, és megkezdődhet a kvótacsere - ennek
jelentőségét egyebek közt az adja, hogy a csereár felfelé megy.
    A gépjárművek szennyezőanyag-kibocsátásának kérdése is
napirenden szerepelt. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a
szabványoknak az úgynevezett Euro 5 rendszer bevezetésével
2010-11-re szigorodniuk kell: a dízelhajtású személygépkocsik és
kistehergépkocsik esetében például 80 százalékkal csökkenteni kell a
porkibocsátást (ehhez már jelentős költségű részecskeszűrő
beépítésére van szükség), a nitrogénoxid-kibocsátást pedig 20
százalékkal. Benzinüzemű gépkocsiknál 25 százalékos nitrogénoxid és
25 százalékos szénhidrogén-kibocsátáscsökkentésre van szükség.
    Több miniszter javasolta, hogy legyen az EU még ambiciózusabb,
és mielőbb vezessék be a szigorítás következő fázisát (Euro 6) is,
de a kialakult közös álláspont szerint a határértékekről és a
bevezetés idejéről további egyeztetés szükséges - ez volt a magyar
pozíció is.
    Szerepelt az ülés napirendjén az árvizekkel kapcsolatos
irányelvjavaslat. Eszerint a tagállamoknak a következő években fel
kellene mérniük a kockázatokat valamennyi vízgyűjtőkerületben,
árvíztérképeket kell készíteni a veszélyeztetett területekről,
illetve kockázatkezelési terveket is kell készíteni. Magyarország
számára különösen fontos jogszabályról van szó, mert alvízi ország,
vízgyűjtői más országokkal közösek, és az irányelv új minőségű
nemzetközi együttműködést jelentene. Emellett az irányelv
"forrásnyitó", uniós támogatást eredményező jogszabály lehetne -
mutatott rá Persányi Miklós.
    A hulladékkezelésre és hulladékfeldolgozásra irányuló tematikus
stratégia is a csütörtöki napirendi pontok közé tartozott. Ez
egyebek között pontosítja a veszélyes hulladék keverésére vonatkozó
feltételeket, illetve minimumszabályokat vezet be. Az elsődleges cél
a megelőzés, ezt követő prioritás az újrafeldolgozás, majd a
hasznosítás.

Forrás: MTI