Továbbra sem csillapodik Európában a madárinfluenza járvány, az újabb fertőzések egyre nagyobb számban a tengeri madarak, főként a sirályok között terjednek. A magas patogenitású vírustörzset azonban emlősökben is kimutatták, ami egyre jobban aggasztja a szakembereket. Bár a vírus pillanatnyilag a lakosságra nem jelent veszélyt, de ez bármikor megváltozhat.
Az állattartó telepek szigorúbb járványvédelmi előírásait az Európai Unió 24 tagállamában kell fenntartani – fotó: pixabay.com
50 millió szárnyas esett áldozatul
A korábban szezonálisnak számító madárinfluenza 2021 óta – különböző intenzitással és eltérő területeken – egyfolytában kimutatható a vadon élő madarakban és a tenyésztett szárnyasokban.
A jelenlegi járványhullám eddig sosem látott pusztítást végzett Európában, az elmúlt szűk két évben 50 millió szárnyasnak kellett elpusztulnia a vírus és a védekezés miatti kényszervágások miatt.
Az állattartó telepek szigorúbb járványvédelmi előírásait az Európai Unió 24 tagállamában kell fenntartani. Hazánkban a madárinfluenza jelenleg csak szórványosan üti fel a fejét, de ez a helyzet gyorsan megváltozhat, hiszen a vadon élő madarak – elsősorban a vándormadarak – rendkívüli fertőzésforrásnak számítanak.
Az újabb fertőzések egyre nagyobb számban a tengeri madarak, főként a sirályok között terjednek – fotó: pixabay.com
A madárinfluenza sirályokkal is érkezhet
Az elmúlt két évben a megfertőződött madarakból a magas patogenitású, vagyis a súlyosabb lefolyású madárinfluenza törzseket mutatták ki, amelyek között dominánssá vált a már embert is megfertőzni képes H5N1 törzs. A jelenlegi járvány az eddigieknél azért tekinthető súlyosabbnak, mert a vadon élő madárpopulációkban terjedt el:
amíg a baromfitartó telepeken a járvány megjelenését és elterjedését gyors intézkedésekkel meg lehet akadályozni, addig a jelenleg a sirályfélék között terjedő megbetegedést már nem tudják kontroll alá vonni.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) közös helyzetértékelése szerint a következő hónapokban nagyobb veszélynek lesznek kitéve a baromfitartók állományai is, mert a fertőzésnek kitett fajok a költési időszakban a tengerpartokról a kontinens belsejébe húzódnak.
A tavaszi időszakban gyorsan romolhat a helyzet
A téli hónapokban a madárinfluenza visszahúzódása volt megfigyelhető, ami javarészt a fertőzött állományok megsemmisítésének és az elrendelt zárt tartásnak köszönhető, illetve annak, hogy a vándormadarak télen nem terjesztik a betegséget.
Az ECDC/EFSA azonban most arra figyelmeztet mindenkit, hogy a tavaszi hónapokban rendkívül gyorsan romolhat a helyzet.
A madárinfluenza a baromfitartók legnagyobb ellenségévé vált, hiszen a betegség felbukkanása az egész állomány sorsát megpecsételi, óriási gazdasági károkat okoz, és az egekbe emeli a baromfihús és a tojás árát. Viszont azok az országok, amelyek eredményesen védekeznek nagyot profitálnak.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a vírus a madarak között nagyon gyorsan elterjed, ha már egyetlen állatban kimutatják, akkor feltételezhető, hogy az állomány jelentős része megfertőződött. A vírus lappangási ideje 5-7 nap, de eközben a beteg egyedek már fertőznek.
A betegség felbukkanása az egész állomány sorsát megpecsételi, óriási gazdasági károkat okoz – fotó: pixabay.com
A madárinfluenza gyorsan terjed
A vírus kifejezetten a madarak között terjed gyorsan, az emlősök kevésbé fogékonyak rá, de egyre több rendkívüli eset lát napvilágot arról, hogy ez mégis bekövetkezhet.
Ennek az a magyarázata, hogy a vírus nagyon gyorsan képes mutálódni, azaz bármikor megjelenhet egy olyan törzs, amely már könnyedén megfertőzi akár az emberi szervezetet is.
Az eddig is ismert volt, hogy a H5N1 vírustörzs megbetegítheti az embert, de ez nagyon ritkán fordult elő: világszerte az elmúlt két évtizedben csak 900 megbetegedést regisztráltak. Ami azonban nagy aggodalomra ad okot az az, hogy a magas patogenitású madárinfluenzával megfertőződött emberek csaknem fele bele is halt a betegségbe. Az érintettek szinte minden esetben úgy érintkeztek a vírusfertőzésben elhullott állatokkal, hogy nem viseltek egyéni védőfelszerelést.
.jpg)
A vírus kifejezetten a madarak között terjed gyorsan – fotó: pixabay.com
Akár egy újabb pandémia is kitörhet – készülnek a vakcinagyártók
Az Edinburghi Egyetem virológiai professzora, Paul Digard nyilatkozott a közelmúltban egy brüsszeli lapnak, amelyben elmondta, hogy a madárinfluenza a világ egyik leggyorsabban változó vírusa. Szerinte az igazi veszélyt az jelentené, ha egy ember egyszerre kapná el az emberek és a madarak között terjedő influenzavírust, mert a vírustörzsek találkozása miatt új altípus jönne létre, és ez már egy újabb világjárványt indíthatna el.
A WHO Állatinfluenza Ökológiájával Foglalkozó Tanulmányok Központjának igazgatója, Richard Webby úgy becsüli, hogy hagyományos technológiákkal öt-hat hónapba telhet annak a vakcinának az előállítása, amely a jelenleg keringő H5N1 törzset hivatott megcélozni. Ugyanakkor már most is létezik olyan engedélyezett vakcina, ami a komplett H5 törzsre lett kifejlesztve, de a hatékonysága kérdéses a H5N1 esetében.
Nagy dilemmát jelent az is, hogy a vakcina gyártásához honnan lenne elegendő mennyiségű tojás, hiszen a madárpopulációkban a fertőzöttséget tovább súlysobítaná a madárinfluenza súlyos pandémiává fejlődése és az emberi érintettség.
Megoldásként felvetődik az mRNS-vakcinák alkalmazása, mert ezek gyártásához nincs szükség tojásra, és lényegesen rövidebb idő alatt állnának rendelkezésre.
A Moderna már az idén megkezdi a pandémiás madárinfluenza elleni vakcina klinikai vizsgálatait az mRNS-technológiát alkalmazva
– idézte a Moderna fertőző betegségekért felelős ügyvezető igazgatóját a Politico. Raffael Nachbagauert szerint, ha vakcinára lesz szükség, akkor azt akár két hónap alatt is piacra lehet majd dobni.
A vadon élő madarak vakcinázása nem megoldható – fotó: pixabay.com
A baromfiállomány vakcinázása drága
A madaraknak fejlesztett védőoltás ugyanmár létezik, de nem vált gyakorlattá a vakcinázás, aminek több oka is van. Egyrészt drága, másrészt a fogyasztók többsége idegenkedik a vakcinázott állati termékek fogyasztásától, harmadrészt pedig nem oldaná meg a betegségnek leginkább kitett viziszárnyasok védelmét.
Az Európai Bizottság – annak ellenére, hogy konkrétan még nem esett szó a madárinfluenza emberre való átterjedéséról – már két közös beszerzési szerződést is kötött (a GSK-val és a Seqirus UK-val) a pandémiás influenza elleni oltóanyagok vásárlására arra az esetre, ha világjárvány törne ki.
A szerződések értelmében nyolc héttel azután indulhatnak el a legkorábbi szállítások, hogy a vakcinagyártó megkapja a járványt okozó konkrét pandémiás vírustörzset. Egyelőre azonban nem kell tartani a madárinfluenza emberek közötti terjedésétől, viszont a tudósok szerint komoly aggodalomra ad okot a vírus viselkedése, azaz a gyors változása, mutálódása.
_fill_540x300_0.jpg)
