2011. január 15-én indul útjára az Új Széchenyi Terv, amely hét fejlesztési területre koncentrál. A kormányzat szándéka szerint teljes egészében uniós forrásokból finanszíroznák a programot, amelynek elsődleges célja a kis- és középvállalkozások (kkv) forráshoz juttatása - derül ki az Új Széchenyi Tervet bemutató kormányzati kiadványból.


A terv szerint Magyarországon négy ágazati kitörési pont van: az egészségipar, a zöld gazdaság, a háttériparokat és a Kárpát-medencei gazdasági térséget egyaránt jelentő hálózati gazdaság és a tudásgazdaság. Ezen felül van három "átfogó kitörési pont" is, ezek az otthonteremtés, a munka és teljesítményközpontú gazdaság kiépítése, illetve a tranzitgazdaság.


Egyetlen nagy cél


"A Széchenyi Terv középpontjában egyetlen nagy cél áll: a foglalkoztatás dinamikus bővítése" - olvasható a vitairatban, amely szerint a kormány célja ennek következtében "egymillió új és adózó munkahely", így a "szocialista újraelosztási politikát egy növekedéspárti gazdaságpolitika váltja fel".
A program szerint a gazdaságpolitika nagyban építene a magyar vállakozókra, a dokumentum szerint ugyanis ők a "nemzet jólétének megteremtői", a "munkahelyek teremtői", és "jólétet is csak szabad vállalkozók képesek teremteni". Ennek érdekében a terv szerint kiemelt szerepet kap a jövőben az adócsökkentés, az adminisztrációs költségek csökkentése, a hazai és uniós forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése, a versenytorzító egyensúlytalanságok és a korrupció visszaszorítása, illetve a gazdasági jogbiztonság visszaállítása.


Három nagy kihívás


A megváltozott helyzet, a jövő elzálogosítása, a versenyképesség romlása, a gazdaság stagnálása és a bizalom általános hiánya miatt tíz év után jóval nehezebb feltételek között indulhat útjára az Új Széchenyi Terv - olvasható az előző kormányokkal szembeni kritika a gazdaságfejlesztési program szerdán ismertetett vitairatában, amelyet a miniszterelnök és a kormány több tagja mutatott be.
A vitairat szerint a magyar gazdaság három  nagy kihívással néz szembe: meg kell őrizni a pénzügyi stabilitást, fel kell számolni a versenyképességi hátrányokat és meg kell teremteni a növekedés feltételeit. "Ma kettős válság sújtja Magyarországot: az államháztartás krónikus egyensúlytalansága és a hazai vállalkozások gyenge versenyképessége" - írja a kétszáz oldalas tanulmány, amely szerint a fegyelmezett költségvetés alapvető követelmény, ám ez önmagában nem elegendő a gazdaság talpra állításához, a "gazdaság versenyképességének megerősítése és a növekedés feltételeinek kialakítása nélkül ugyanis nem lehet tartósan stabilizálni az államháztartást".

A kormány szerint az állam versenyhátrányt okoz, és nem csak az anyagi erőforrásokat, hanem az "üzleti környezet számára legalább ennyire fontos bizalmi tőkét is felélte".


Átcsoportosított milliárdok


A 2013-ig tartó uniós költségvetés Magyarország számára biztosított összegét a kormány átcsoportosítja és a pályáztatás rendszerét is megváltoztatja annak érdekében, hogy a vállalkozások és az önkormányzatok számára megfelelővé tegyék a feltételeket. A kormány szerint 7870 milliárd forint forrás érhető el Magyarország számára a 2013-ig tartó időszakban, amelyből 1829 milliárd forintnyi a szabad forrás. Már beindított projektekre 1780 milliárd forintot használnak, és van 4126 milliárdnyi úgynevezett kötelezettségvállalással elindított projekt melletti forrás is.
A kiadvány szerint 155 milliárd forint azonnal mobilizálható a vállalkozások számára különböző operatív programokból. Emellett a kormány elé kerül egy javaslat, amely szerint 477 milliárd forint értékű projektforrást felülvizsgálnának, és ebből 41 milliárd forint felszabadítására kerülhet sor.


Az Új Széchenyi Terv programjai