Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kiépített és a működtetés finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosító – az adatszolgáltatással az elemzéseket támogató, valamint az érintett társszervezetekkel az együttműködést koordináló – Agrárminisztériummal közösen üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer idei védekezési szezonja immár a tizedik heténél tart. Működésének köszönhetően, ez idő alatt, zömmel csak búzaszem vagy borsó nagyságú jégszemek hullottak a jégesők átvonulásakor.

Jégeső által elvert kukorica, Mezőhegyes, 2010  – fotó: MTI

A rendszer nem csak a mezőgazdaságban tevékenykedők számára előnyös azzal, hogy a kisebb jégszem-méretek miatt kevesebb az agrárkár, hanem megóvja a jégeső okozta jelentősebb károktól az ipari üzemeket, létesítményeket, az önkormányzati és a lakóingatlanokat, a gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit, terményeit is.

A NAK a jégkármérséklő rendszer társadalmi beágyazottságát igyekszik növelni azzal, hogy portálján elindította a rendszer – minden érdeklődő által elérhető – online felületét, amely többek között számos információt tartalmaz a működésről, a jégeső kialakulásáról, az acetonos ezüst-jodid hatóanyagról. Mindemellett – a társadalmi edukáció jegyében – egy meteorológiai kisokos is segíti a jobb tájékozódást. A leglátványosabb információs elemek a valós idejű térképek.

A riasztási térkép azt mutatja meg, hogy aktuálisan mekkora valószínűséggel várható jégeső az ország egyes járásaiban (amikor színt vált a térkép, onnantól kezdve 2-3 órán belül várható komolyabb jégesőveszélyes zivatar). Az előrejelzési térkép a következő 24 órában várható riasztásra hívja fel a figyelmet. Az együttműködő partner Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ) átvett radartérkép pedig az aktuális felhőzetet, csapadékot mutatja.

Országszerte 986 darab talajgenerátor működik – fotó: Agroinform.hu

Ugyancsak a széles körű, részletes tájékoztatás részeként a NAK már hetekkel ezelőtt elindította a zivataros napokról szóló heti elemzéseket, amelyek szintén elérhetőek a rendszer weboldalán. Ezek az elemzések nagy segítséget nyújthatnak a gazdák számára: segítségükkel megállapítható, hogy melyik nap, pontosan hol és mikor okozott az időjárás nagyobb károkat a mezőgazdaságban, így könnyebb lehet beazonosítani a biztosítók számára az esetleg keletkezett károkat.

A további fejlesztési tervek között szerepel az OMSZ, a generátorok bekapcsolási, valamint a generátorkezelők jégészlelési adatainak rögzítése, hogy ezek alapján kereshetők legyenek összefüggések, lehetőség legyen korreláció számítására az adott vagy a jégesős napokról.

Indexkép: Shutterstock