A városba tévedt állatok kilövése és maga a vadászat intézménye is nagyon megosztja a mai társadalmat. Mit tudnak tenni a vadászok a hatályos szabályok értelmében - veti fel a kérdést a mandiner.hu
A verbális összecsapások legjobban akkor erősödnek fel, amikor egy vadállatot látványos körülmények között ölnek meg – fotó: pixabay.com
A városba tévedő vadakat általában ki kell lőni
Kevés téma osztja meg napjainkban jobban a társadalmakat, mint a vadászat.
Évezredeken át még csak kérdésként sem merült fel, hogy szükség van-e rá, előfeltétele volt az ember életben maradásának az, hogy a leölt állatok húsát megegye.
Mára azonban odáig jutottunk, hogy szinte már öldöklő vitákig fokozódik a feszültség a fórumokon, a két eltérő álláspontot képviselők nem tudják meggyőzni egymást a kérdésben. A verbális összecsapások legjobban akkor erősödnek fel, amikor egy vadállatot látványos körülmények között ölnek meg, mint ahogy az nemrég történt a Margit-szigetre tévedt vaddisznó esetében. Hasonló felzúdulást váltott ki júniusban az a héttagú vaddisznócsalád, amelyet a Szent János kórház területén kellett kilőni.
Neves emberek is megszólaltak
Bodrogi Gyula - akiről köztudott, hogy már a gyerekkora óta szenvedélyes vadász - azt mondta, hogy egy vadon élő állat általában nem megy lakott területre, kerüli az emberek közelségét és a zajt, kivéve ha éppen éhes és táplálékot keres. Mivel most enyhe az idő a természetes élőhelyén is táplálékhoz jut, így az ismert színész szerint megzavarhatták az állatot.
Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője azonban egy kutatására hivatkozva korábban azt mondta, hogy ezek az állatok "városi vaddisznók", léteznek ugyanis olyan populációk, amelyek az erdőben lakó társaiktól genetikailag is elkülönülnek és annyira hozzászoktak már az ember közelségéhez, hogy nem is vágynak vissza az erdőbe. Megtanulták, hogy megfelelő életfeltételeket jelentenek a számukra a régi, felhagyott zárt kertek és gyümölcsösök, vagy a nem művelt, elgazosodott telkek, ahol a táplálék biztosított és zavartalan a környezet (még a vadászattól sem kell tartaniuk).
Bodrogi Gyula szerint egy vadon élő állat általában nem megy lakott területre, kerüli az emberek közelségét és a zajt – fotó: pixabay.com
Miért kell kilőni az állatokat?
Lehet, hogy humánusabb megoldás lenne az állatokat elaltatni és elvinni az erdőbe, de az Agrárminisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal állásfoglalása szerint ez több szempontból is aggályos. Egyrészt a tárca és a hatóság szerint komoly szakértelmet és nagy gyakorlatot követel a vadon élő állatok befogása, melynek során veszélyeztetve van mind a befogó mind a lakosság. Ezeket az eseteket semmiképpen nem lehet úgy kezelni, mintha egy elkóborolt háziállatról lenne szó.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni a sertéspestist (ASP) sem, ami a magyarországi vaddisznóállományban is jelen van 2018 áprilisa óta. Az ASP nem veszélyes az emberre, de a házisertés-ágazatot veszélyezteti azzal, hogy 90-95 százalék az elhullás aránya és pillanatnyilag nincs ellenszere a vírusnak. Ráadásul a betegségen áteső és azt túlélő példányoknál sem alakul ki védettség a betegséggel szemben.
Magyarország afrikai sertéspestis felszámolására vonatkozó mentesítési terve tiltja a vadonélő vaddisznó mozgatását, szállítását, azaz a belterületen befogott állat elszállítására, máshol történő szabadon engedésére sincs lehetőség. Az így befogott állatot a befogóban kell megölni, ezzel Magyarország egyrészt megfelel a szigorú, vaddisznómozgást tiltó előírásoknak, másrészt eleget tesz az állománygyérítési előírásoknak is.
Komoly szakértelmet és nagy gyakorlatot követel a vadon élő állatok befogása, melynek során veszélyeztetve van mind a befogó mind a lakosság – fotó: pixabay.com
A potenciálisan veszélyes vad ártalmatlanná tétele gyors megoldást kíván
Az állatok lövedékkel történő elaltatása nem olyan egyszerű. Az altatólövedék esetében problémát jelent, hogy az elkábításhoz szükséges szert csak engedéllyel lehet tartani és azt jellemzően az állatorvosok birtokolhatják.
A dózis nagyságának a megállapítása is nehéz, hiszen, ha túl sok hatóanyag kerül a lövedékbe, az állat elpusztul, ha túl kevés, akkor nem kábul el, és még jobban veszélyezteti az emberek testi épségét (a szer nem hat azonnal).
Szintén gondot jelent, hogy az altatólövedék kilövésére használt puskának lényegesen kisebb a hatótávolsága, mint a vadászpuskának, egy vaddisznóhoz közel merészkedni pedig nem biztonságos. A lövés az állatot akár fel is hergelheti, agresszívvá is teheti ezzel veszélybe sodorva a lövést leadó személyt.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_99x55_0.jpg)
